- Szalai Attila karikatúrája

Ne lopj. (2. Móz. 20. 15.) Az isteni törvénykezés legfőbb törvényei közül a nyolcadik, de a Biblia másról is rendelkezik: Ha ház-fölverésen (éjszaka) kapják a tolvajt, és úgy megverik, hogy meghal; nincs vérbűn miatta. Ha reá sütött a nap (nappal), vérbűn van miatta: Fizessen! Ha nincs neki miből, el kell adni tolvajságáért. Ha elevenen kapják kezében a lopott jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh: két annyit fizessen érte. (2. Móz. 22. 1.-20.)
Meddig tűrjük még? - kérdeztük olvasóinktól a héten.
FÜLÖPP Zoltán verbászi teológiahallgató:
- Ez jó kérdés. Sajnos városainkban és falvainkban mindennaposak a bűncselekmények. Mivel Szabadkán tanulok, gyakran hallom az ottaniaktól, hogy a bűnözés - elsősorban a lopásokra gondolok - Szabadkán akkora méreteket ölt, hogy az már szinte elviselhetetlen. És ez persze nemcsak Szabadkán van így, hanem szinte az egész Délvidéken. A rendőrség pedig nem tesz semmit sem, ha az ellopott tárgyak értéke nem haladja meg a 15 ezer dinárt. Ilyenek hát a szerb törvények. Nem a tisztességes embert védik, hanem a bűnözőket. Akiket pedig mégis elítélnek, azok közül sokan szabadlábon maradnak, mert hát telve vannak a börtönök. De súlyos baj az is, hogy a sajtó sem kezeli megfelelően a problémát, és cinkosként inkább szőnyeg alá söpri a gondokat. Így terjedt el széles körben a liberálisok kreálta ''megélhetési bűnözés” fogalom, mellyel mintha föl szeretnék menteni a bűnöst tette következményeinek vállalása alól. Ha csakugyan meg akarjuk oldani a problémát, akkor ki kell végre mondanunk azt, ami tabu: a nevén kell nevezni végre ezt a fajta bűnözést, még ha politikailag ''inkorrekt” is a dolog. Ha ezt nem tesszük, akkor nem oldható meg a probléma. Nagyon fontosnak tartom továbbá, ha hoznának egy olyan törvényt, amely lehetővé tenné, hogy a polgárok büntetlenül lelőhessék a garázdákat és betörőket önmaguk, családjuk és javaik védelmében. Talán elsőre durvának és embertelennek tűnik ez a nézetem, de a jezsuita Bangha Bélát idézve: ''ha mindenkit kell is szeretnünk, előbb kell szeretnünk a hozzánk közelebb állót, az érdemest, a megtámadottat, a jót, mint a kívülről rosszakaratúan támadót. S itt szükségképp elő fog állani a helyzet, hogy a szeretet kollíziójában esetleg meg is kell fenyítenünk, ártalmatlanná kell tennünk a javíthatatlan rosszat''. Fontosnak tartom a közbiztonság fenntartása érdekében az önkéntes elven alapuló polgárőrség megszervezését is. Az anyaországi polgárőrök tevékenysége társadalmilag elfogadott és megbecsült cselekedet, az itteni társadalomnak is csak haszna lenne belőle. Sok ötletet lehetne még felvetni a bűnözés visszaszorítása érdekében, ám a megvalósításuk (mint mindig) leginkább egyvalakitől függ, attól, aki a hatalmon van, a fő felelőstől.
VARGA György hajdújárási nyugdíjas:
- Ameddig ez az áldatlan állapot tart, addig nekünk tűrnünk kell. A lopások számának gyarapodásában leginkább a hatalom a hibás, mivel a legtöbb embert a pénztelenség viszi rá a bűnözésre, de van olyan is, akit az unalom. Ha lenne munkája mindenkinek, akkor kevesebb lopás történne. Tudjuk jól, hogy egyesek - s itt a barna bőrűekre gondolok - akkora segélyt kapnak, hogy abból tisztességesen megélhetnének, s nem kényszerülnének lopásra. Az államnak különféle foglalkoztatási programokat, közmunkákat kellene kitalálnia a számukra. Én falutakarítási akciót szerveznék nekik, de véleményem szerint a segélyt is közmunkához lehetne kötni. A törvényhozók óriási hibát követtek el annak a szabálynak a meghozatalával, hogy ha az eltulajdonított javak értéke nem haladja meg a 15 ezer dinárt, akkor a tettes nem büntethető. Pedig szerintem akár egy szál gyufa eltulajdonítása is lopás, és aki ilyent tesz, az büntetést érdemel. De a 15 ezer dinárnál kisebb értékű lopással nem foglalkoznak a bűnüldöző szervek. A szegény ember számára viszont - akinek a havi fizetése lehet, hogy el sem éri ezt az összeget - óriási csapás, ha ennyivel is megrövidítik. Ez a törvény felháborító. Ez a demokrácia? Semmit sem merünk kint hagyni az utcán vagy a bolt előtt a kerékpáron, mert eltulajdonítják, és senki sem felel érte. A legkisebb lopást is szigorúan kellene büntetni, s akkor valószínűleg sokkal kevesebben vetemednének rá.
KOZMA Zoltán, Csantavér, a Pannon RTV újságírója:
- Az elmúlt időszakban valóban elszaporodott a lopások, betörések száma. Egyre borzasztóbb történeteket lehet hallani. Idős néniket, bácsikat, nőket, gyermekeket támadnak meg most már fényes nappal is. Ennek okáról órák hosszat tanakodhatnánk, hogy miért most, miért nem a 90-es években jött elő ez a probléma. Pedig akkoriban, bármennyire szelektív is az emlékezetünk, rosszabbul éltünk, mint most. Pár forintot lehetett csak venni az egész havi fizetésért. Voltak családok, melyeknek szinte már a legalapvetőbb higiéniai eszközökre és élelmiszerre sem tellett. Nem volt ritka azokban az időkben az áramkorlátozás sem. Gyakran egész éjszakára elsötétültek a falvak, városok, mégsem volt ennyi lopás, mint most. Mostanra pedig, amikor ki tudja, hányadszor ígérték már nekünk Európát, Svájcot, a skandináv életszínvonalat, jutottunk el oda, hogy a falvakban is be kell zárni a kaput. A bizalomról és a békéről elhíresült településeken félnek az emberek. Féltik azt a kicsit, amit sikerült összegyűjteniük, féltik azt, amiért megdolgoztak, ami az övék. Napról napra hallani betörésekről, lopásokról. A társadalom és a politika a lét peremére szorított egy egész generációt, egy réteget, amellyel most nem tud mit kezdeni. A kérdés az, hogy mi mit tehetünk. Hiszen mi vagyunk azok, akiket leginkább érint a probléma. A közbiztonság alapvető emberi jog, melyet Szerbia alkotmánya szavatol. Ezért az állam felelőssége, hogy rendet teremtsen. Ha pedig erre nem képes, akkor nagy baj van. Hogy mi kell ahhoz, hogy csökkenjen a bűnözés? Elsősorban munkahely, gazdasági lehetőségek, normális életkörülmények. A polgárőrség és a hozzá hasonló szervezetek éjszakai járőrözése hosszú távon nem jelent megoldást. Tűzoltásra alkalmas, de egy-két félreértés súlyos ellentéteket szíthat, akár etnikai csoportok között is. Kimondjuk, vagy sem, azt azért tudjuk, hogy többségében kik követik el ezeket a bűncselekményeket. Szigorú, visszatartó erejű törvények kellenek. Olyanok, hogy még csak meg se fordulhasson a fejében senkinek sem, hogy lopjon. A 15 ezer dináros értékhatárt meg felejtsük el, hogy valaha is létezett. E törvények megszületéséig azonban zárkózzunk be jól éjszakára, ne aludjunk nyitott ablaknál és, ha a szomszédék felől zörejt hallunk, ne legyünk restek, keljünk fel, s nézzük meg, mi okozza.
SEBESTYÉN Gáspár királyhalmi földműves:
- Nem kellene tűrnünk egy percet sem. A tetteseket bíróság elé kell állítani. Ha ez nem hoz eredményt, akkor nekünk kell megvédenünk saját vagyonunkat. Az önbíráskodás ugyan tilos, de valamit tennünk kell értékeink megóvása érdekében. Több közel-keleti országban a tolvaj kezét levágják. Azt nem mondom, hogy nálunk is hasonlóképpen kellene büntetni, de ki kell találni valamit, ami megállíthatja a bűnözést. Már előre félek, mi lesz, ha a gyümölcsösömben elkezd érni a meggy, a cseresznye, az őszibarack...