Hőség, erdőtüzek és aszály Európa-szerte
Aszálykárok miatt figyelmeztetik az Európai Bizottságot
Az idei év nyarán már több alkalommal rendeltek el hőségriadót Kelet- és Dél-Európában, de több nyugat-európai országban is. A hőségen kívül azonban rendkívüli szárazság is sújtja Európa nagy részét, és ennek már politikai következményei is vannak. A lehetséges következményekre már az Európai Bizottságnak is felhívták a figyelmét. Tudományos szervezetek ugyanis arra figyelmeztették a szervezetet, hogy a tagállamok vízgazdálkodása hosszú távon fenntarthatatlan, a bioüzemanyagok előállítása pedig az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyezteti. Az unió tulajdonképpeni kormányzata egyszerre három fronton kapott kemény bírálatot. Elsősorban a közös vízgazdálkodási politika hiánya miatt, másodsorban a szárazság, harmadrészt pedig a mezőgazdaságban kialakult aránytalanságok miatt. A kritikusok szerint jelenleg nincs olyan egységes elv, amely a jövőben is garantálná az unió tagállamainak vízbiztonságát, noha látszik, hogy az öntözéses mezőgazdaság nélkül a tagállamok élelmiszer-termelése veszélybe kerülhet. Az egész közösségre kiterjedő aszály miatt az unió elvesztette például a kukoricatermés 15 százalékát, ez pedig takarmányhiányhoz és húsáremelkedéshez vezet majd.
Rekordszinten a gabona ára, világszerte emelkednek az élelmiszerárak
A világ jelenlegi aszálytérképe azt mutatja, hogy a szárazság elsősorban a fejlett világot sújtja, Indiához és Délkelet-Ázsiához azonban ezúttal kegyesebb az idő. Kína tavasszal szenvedett a vízhiánytól. Ha viszont az Egyesült Államokat vesszük szemügyre, akkor nagyon komor kép rajzolódik ki előttünk az aszály kapcsán. A globális kukoricatermés 840 millió tonnájából évente mintegy 300 millió tonnát az Egyesült Államok termeszt, és mivel az idén súlyos veszteség érte az amerikai kukoricatermést, ez rendkívül hátrányosan befolyásolja az egész világgazdaságot. Az élelmiszerárak mostani emelkedését ugyanis szintén a rendkívül nagy szárazság okozza. A fél évszázada nem tapasztalt ekkora aszály miatt az utóbbi hetekben rekordszintre szökött a gabonafélék ára az Egyesült Államokban, és ennek hatására világszerte fokozódott az élelmiszerár-növekedéstől való félelem, mivelhogy az USA a legnagyobb kukorica-, szójabab- és búzaexportőr a világon.
Kelet-Európa térsége az aszály legnagyobb vesztese
Ukrajna, Oroszország, Szerbia, Románia és Magyarország mezőgazdasága az európai aszály legnagyobb vesztese. Ezekben az országokban jelentősen csökken a búza- és a kukoricatermés, a világpiaci áremelkedés nyomán pedig jelentős drágulások várhatóak. Az árak már most is magasabbak, mint 2008-ban, pedig az ötven éve nem tapasztalt szárazság még nem is kezdte éreztetni hatását. Főleg az oroszországi és az észak-amerikai aszály következménye, hogy az egész világon egyre drágább és drágább a hús, a tej, a cukor és a gabona. Európai viszonylatban azonban megállapítható, hogy a gabona mennyisége, avagy hozama nem tragikus, csak néhány százalékkal gyengébb a tavalyinál. Kelet-Európában viszont súlyos gondok vannak: Magyarországon például kukoricából az idén csak ötmillió tonna terem a tavalyi nyolcmillió tonnával szemben, búzából pedig a tavalyi hektáronkénti 4,2 tonna helyett várhatóan csak 3,7 tonna lesz a hozam.
Aszály sújtotta területté nyilváníttatnák Hargita megyét is
A székelyföldi Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság azt kérte a szakminisztériumtól, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a megyét. Török Jenő, a Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a megye teljes területét aszály sújtja, és a megművelt területeken harminc és száz százalék közötti a termés károsodása. A mezőgazdasági szakember szerint az állattenyésztők is bajba kerültek. A térségben szokatlanul forró nyár következtében elszáradt a fű a legelőkön. A patakok kiszáradása miatt pedig sok helyen az állatok itatása is gondot okoz.
Bokáig ér a Balaton vize
Megsínylette a Balaton az idei aszályos nyarat. Mintegy 54 cm-re csökkent a tó átlagos vízszintje a kevés csapadék és a nagy hőség miatti erős párolgás következtében. Ideiglenes szigetek keletkeztek benne, és már számos, a déli partnál mélyebbnek számító északi partszakaszon is akár több kilométerre be lehet gyalogolni a tóba. Számos kikötőből nem tudnak kifutni a nagyobb motoros és vitorlás hajók, a part menti sekély részeken pedig elszaporodtak a zöldalgák és hínártelepek alakultak ki. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség szerint ez nem okozhat egészségügyi és vízminőségi problémákat, de igencsak zavarja az üdülőket.
