Az egységes magyar nemzettest hatékonyabb tájékoztatásáról, az anyaországi és a külhoni magyar sajtó egymást kiegészítő feladatainak meghatározásáról, a nemzetrészek közötti kommunikációs zavarok leküzdéséről, és a sajtó támogatási rendszerének hatékonyabbá tételéről tárgyalt a délvidéki Pannónián megtartott értekezletén a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK). Az összejövetel munkájában, amely a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) szervezésében jött létre, a több mint ötven erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, horvátországi, muravidéki, vajdasági és anyaországi újságíró mellett az ausztráliai Kardos Béla is részt vett. A távolról érkezett vendég többek között a déli félteke egyetlen magyar nyelvű hetilapját, a Magyar Élet című újságot mutatta be. A tanácskozást segítette a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának jelenlévő küldöttsége: dr. Szili Katalin alelnök, Kalmár Ferenc András és Kerényi György nemzetpolitikai főtanácsadó.
Az egységes magyar médiastratégia és -katalógus kidolgozásának fontosságát vitaindítójában Klemm József, a VMÚE alelnöke ecsetelte. Véleménye szerint a különböző országokban működő magyar tájékoztatási eszközök könnyebben tudnak előrelépni, ha közösen fogalmazzák meg céljaikat és jelölik ki az utat, amelyen haladni kívánnak. Várkonyi Zsolt, a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke a vajdasági magyar médiastratégiát mutatta be, majd a jelenlevők fejtették ki gondolataikat.
Dr. Szili Katalin felszólalásában hangsúlyozta, a média a XXI. században a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett a negyedik hatalmi ággá lépett elő, az anyaországon kívül dolgozó kollégák pedig nem egyszerűen újságírást művelnek, hanem missziót teljesítenek.
A kétnapos konferencián elfogadott zárónyilatkozatban a KMÚEK tagszervezetei bejelentették, haladéktalanul hozzálátnak az egységes magyar médiastratégia létrehozásához, ami az eddiginél jobb, hitelesebb, életképesebb, gazdaságosabb és hatékonyabb anyanyelvű médiahálózatot biztosítana a világ magyarsága számára. Elképzeléseik szerint ennek a jelentős dokumentumnak konszenzus alapján kell létrejönnie, és olyannak kell lennie, amelyet minden nemzetrész a sajátjának érezhet, és mozgósító erővel bír a szakma számára. Első részfeladatként a tagszervezetek legkésőbb szeptemberig összeállítják a Kárpát-medencei magyar médiatárat, amely az egységes magyar médiakatalógus és -kataszter alapköve lehet, valamint részletes elemzést készítenek térségükben a tájékoztatás helyzetéről.
A Konvenció tagjai az esetleges félelmek elhárítása és a nézeteltérések megelőzése érdekében kiemelték, a jövőbeni magyar médiastratégia semmilyen formában sem veszélyeztetheti a sajtószabadságot, nem bírálhatja felül az elfogadott szakmai és etikai normákat, nem korlátozhatja a szerkesztőségek függetlenségét, és nem kérdőjelezheti meg a tájékoztatási rendszeren belüli alrendszerek egyenrangúságát.
Döntés született arról is, hogy a határokon átívelő szakmai testület következő ülését, amelyen már a magyar médiastratégia tervezetét vitatnák meg, 2013-ban a Felvidéken tartják meg.
A találkozó résztvevőit a vajdasági magyar politikai élet rangos képviselői látták vendégül: Topolyán Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke, a Róka-tanyán Pásztor István, a VMSZ elnöke, Bácsfekethegyen Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke várta őket jó hangulatú ebédre, illetve vacsorára. A külhoni magyar újságírók sétát tettek Szabadka és Újvidék központjában, jártak Péterváradon és a Magyar Szó Lapkiadó Kft. székházában, ahol Varjú Márta, a napilap megbízott főszerkesztője és Bordás Győző megbízott igazgató fogadta a csoportot.
A rendezvény a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság, a Bethlen Gábor Alap és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával valósulhatott meg.