Zentán a Stevan Sremac Általános Iskola oktatási központként működik, mely azt jelenti, hogy öt objektum tartozik a hatáskörébe: három Zentán, egy-egy Felsőhegyen és Tornyoson, de a tornyosi iskolának kihelyezett alsós tagozata is van két kis faluban, Keviben és Bogarason. Időnként szárnyra kap a híresztelés az iskolaközpont felbontásáról, önálló egységek létrehozásáról. Jelenleg gondolkoznak-e ezen? — kérdeztük Kormányos Katona Gyöngyitől, a zentai önkormányzat művelődéssel, oktatással és tájékoztatással megbízott tanácsosától az oktatásügyben felmerülő aktuális kérdésekről folytatott beszélgetésünkkor.
— Nem gondolkozunk ilyesmin, egyelőre marad az iskolaközpont. Talán az igazgatás szempontjából könnyebb lenne a munkaegységeket külön-külön irányítani, ugyanakkor az egyben tartása mellett is több érv szól, közülük csak néhányat sorolnék fel. Zenta község területén az utóbbi évtizedekben folyamatos a lakosság és a tanulók számának a csökkenése. Ilyen helyzetben nem indokolt az önálló iskolák létrehozása, mert félő, hogy az alkalmazottak egy része elveszítené a munkahelyét. A tanügyi dolgozók bizonyos hányada már most is úgy teljesíti a normáját, hogy több munkaegységben tanít. Egy-egy általános iskola akkor lehet különálló intézmény, ha legalább 400 tanulója van, illetve két kilométeren belül nincs másik iskola. Zentán viszont három iskola is működik egymástól könnyen elérhető távolságra. 

• Zeneiskola viszont csak a városban van. Terveznek-e a falvakban kihelyezett tagozatokat nyitni?
— Valóban, az oktató-nevelő munka a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola keretén belül pillanatnyilag csak Zentán és a csókai kihelyezett tagozaton folyik, 256, illetve 30 diákkal. A falusi lakosság fokozott érdeklődése és az egyre nagyobb közlekedési nehézségek miatt a következő tanévtől Felsőhegyen és Tornyoson nyílna zeneiskolás csoport.

• Milyen beruházások várhatóak az önkormányzat részéről az oktatási intézményekben?
— A Thurzó Lajos Általános Iskolában a nyár végén két diák csínytevése következtében használhatatlanná vált a tornaterem padlózata. A felújítási munkálatok összértéke 2 millió 600 ezer dinár. Ez a költség természetesen nem volt betervezve, ezért az önkormányzat a tartományhoz fordult. A múlt év végén az illetékes hivatal jóváhagyta a kért összeget, és megkezdődhetett a felújítás. Mivel a Thurzó iskola fennállásának 100. évfordulóját ünnepli, az önkormányzat megkereste az oktatási minisztériumot, és felkérte, legyen segítségünkre a tetőszerkezet és a homlokzat felújításában. Az Emlékiskolában két vizesblokk (folyóvízzel ellátott helyiség: mosdó, vécé) várja a mestereket, ami több mint egymillió dináros befektetés lesz, Keviben, a szintén 100 éves iskola épületében padlócserét tervezünk.
A zentai Gimnázium épülete mindeddig nem volt rácsatlakoztatva a csatornahálózatra és az emésztőgödör is beomlott, ugyanakkor a Zeneiskola is a szennyvízelvezető csatorna hiányával küszködött, ezért ezeket a gondokat is ideje volt orvosolni. A Gimnáziumban elavultak a régi elektromos vezetékek is, és a nagyobb baj megelőzése érdekében az idei évben teljes körű felújításra lesz szükség.
Az elképzeléseink között szerepel, hogy egy-két éven belül elkészíttessük egy diákkollégium főtervét, és pályázhassunk az építésre. Ez stratégiai célkitűzés is, hiszen ha a városunkat oktatási központként szeretnénk megőrizni, akkor elengedhetetlen, hogy megfelelő feltételeket is teremtsünk hozzá. Sajnos, a gazdasági válság minden kezdeményezést lassít vagy hátráltat. Az elmondottak mellett az iskolaigazgatók is követik a pályázati lehetőségeket, és teljes erőbevetéssel dolgoznak azon, hogy az intézményeik fejlődjenek, korszerűsödjenek.
Egy dolgot megemlítenék az óvodákkal kapcsolatban is. A Pingvin óvoda 2011-ben annyira beázott, hogy az oktató-nevelő munkát abban az épületben szüneteltetni kellett. Az előző önkormányzat kezdeményezésére felújították a tetőszerkezetet, a nyár végén megkezdődött a parketta és a padlózat javítása is, így novembertől a kicsinyek ismét birtokukba vehették a létesítményt.

• Említette, hogy „diákcsíny” következtében ment tönkre a Thurzó Lajos Általános Iskola tornatermében a padló. Terveznek-e valamilyen intézkedést a hasonló esetek kiküszöbölésére?

— Az oktatási intézmények igazgatóival már a korábbi években arra a megállapításra jutottunk, hogy megelőző biztonsági intézkedésekre van szükség, mivel egyre gyakoribbá válnak az iskolai összeszólalkozások, verekedések, néhány tanuló előszeretettel rongálja a berendezést, de alkoholfogyasztásról is tudunk. Térfigyelő kamerák elhelyezésével szeretnénk visszaszorítani az egyre aggasztóbb méretet öltő erőszakot, megakadályozni az esetleges lopásokat, betöréseket. Ebben az ügyben kérelemmel fordulunk a Tartományi Oktatási Titkársághoz, de a saját költségvetésünkből is szánunk bizonyos összeget erre a célra.

• Hol tartanak az úgynevezett jubiláris juttatások kifizetésével?
— A múlt év második felében, októberben és novemberben sikerült kifizetnünk az elmaradt 2009. és 2010. évi jubileumi díjakat a tanügyben és a művelődésben dolgozóknak. Ez több mint 6 millió dinárnak felelt meg a községi költségvetésben. A 2012-es tartozás átutalására tavaly már nem volt lehetőségünk, ezeket az idei év első felében szeretnénk folyósítani, a 2013. évi juttatásokat pedig a második félévben.

• Mi a helyzet a tanárok továbbképzésének az ösztönzésével, a tehetséges fiatalok ösztöndíjazásával?
— A büdzsében ezúttal is előirányoztuk a tanügyben dolgozók továbbképzésének a támogatását, az oktatási törvény értelmében ugyanis az önkormányzatoknak kellene fizetniük e költség bizonyos részét. Sajnos, a nehéz helyzetre való tekintettel sok önkormányzat ennek a kötelezettségének egyáltalán nem tud eleget tenni, a törvény viszont kötelezi a pedagógusokat a továbbképzési pontok gyűjtésére. Mi a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk legalább egy továbbképzési díjat megtéríteni, ezért erre a célra félmillió dinárt különítettünk el.
Az idei tanévben a már meglévőn kívül 12 ösztöndíjat tudtunk odaítélni, így jelenleg 31 támogatott hallgatója van a zentai önkormányzatnak, akik havi hatezer dináros pénzbeli juttatást kapnak.