Horváth Gergely, a martonosi helyi közösség tanácselnöke funkcióba lépésekor a többi közt az épület renoválását, a falu központjának rendezését, az esővíz-elvezető árkok és az utak rendbetételét tűzte ki célul. Az 1200 négyzetméteres tetőszerkezet lecseréléséhez tavaly novemberben láttak hozzá, és decemberre már be is fejezték. A beruházás értéke 2,5 millió dinár, melyhez a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság 1,2 millió, a magyarkanizsai önkormányzat 800 000 dinárral járult hozzá, a többit pedig a helyi közösség saját eszközökből, a helyi járulékból fedezte.

— Az épület szigetelésének nyolcvan százalékát az idén végeztük el, a csatornázást is befejeztük, a június végi falunapra pedig elkészült az épület belső felújítása. A termeket a polgárok, az önkormányzat, a civil szervezetek is igénybe vehetik, és télen véradást vagy mezőgazdasági előadásokat is tarthatunk bennük, mivel a fűtés is meg van oldva. A héten egyhetes angoltábort tartanak gyerekek számára az épületben, mely augusztus második felében játszókuckónak ad otthont — mondta a tanácselnök.

A Martonoshoz tartozó Kishomokon is jelentős beruházásokra került sor a közelmúltban. 2012-ben játékszerekkel felszerelt, strandröplabdapályás közösségi teret hoztak létre, mely ideális különféle rendezvények lebonyolítására. Emellett a zúzott köves utat is kiegyenlítették. A tervek között az egykori tanyasi iskola tetőszerkezetének lecserélése, valamint egy tanácsterem kialakítása szerepel, ahol a kishomokiak is összejöhetnének és megbeszélhetnék a település ügyes-bajos dolgait.

Sajnos Martonosra is jellemező a fiatalok elvándorlása. Ők elhagyják a falut, a Koszovóról érkezett romák pedig megvásárolják a házakat.

— Rengeteg vád ér bennünket, hogy mi hozzuk őket ide. Ez nem igaz! A házak olcsók, nekik pedig van pénzük, és megvásárolják az ingatlanokat — szögezi le Horváth.

A helyi fiatalokat a vezetőség maradásra szeretné bírni, hiszen remélhetőleg hamarosan több munkalehetőség adódik a faluban. Két éve Martonos egy részét, Horgos felől a regionális út mentén levő területeket ipari zónává nyilvánították, mely vízzel, villanyárammal, gázzal van felszerelve, sőt még a vasút is közel van. Ha valaki itt fektetne be, akkor a fiatalok munkához jutnának, és nem hagynák el a falut.

A tervek felől érdeklődve a tanácselnök kiemelte, hogy három-négy térfigyelő kamerát szeretnének felállítani a településen, mivel bizonyos fiatalok hajlamosak a rongálásra. A helyi közösség épülete külső homlokzatának felújítását is célul tűzték ki, de nagy szükség volna a szennyvízelvezető-hálózat kiépítésére és a főutca újraaszfaltozására is.

Hétvégenként benépesül a közösségi tér

A kishomoki közösségi tér már több jeles eseménynek adott otthont. Szombaton második alkalommal falunapot, augusztusban, májusban és a hétvégén pedig nagy sikerű strandröplabdatornát tartottak. Sors Norbert, az alakulóban lévő, fiatalokat tömörítő civil szervezet szóvivője elmondta: nagyon örülnek a közösségi térnek, hiszen a településen korábban nem volt sportolási lehetőség.

— Húsz, 14 és 30 év közötti helyi fiatal tevékenykedik a csoportban, de bármikor számíthatunk a fiatalabbak és a kispiaci barátaink segítségére is. Nemcsak hivatalos rendezvényeknek ad otthont a terünk. Hétvégenként a környékbeli településekről sokan ellátogatnak ide, röplabdáznak, bográcsost főznek, egyszóval: jól érzik magukat. A Divac Alapítványtól anyagi eszközöket nyertünk a pálya bővítésére, a martonosi helyi közösség pedig az önrészt fedezte. Reflektorokat vásároltunk, így a pályánkon már este is lehet játszani, a talajt kiegyenlítettük, homokot hordtunk rá. A közeljövőben egy rostélysütőt, egy falusi kemencét, egy kosárlabda– és kisfocipályát szeretnénk kialakítani. Terveink között szerepel a környező falvak fiataljaival, civil szervezeteivel való együttműködés, a közös pályázási lehetőség, de mindenekelőtt megvárjuk, hogy hivatalosan bejegyezzék a szervezetünket — mondta Sors Norbert.

Tömeges részvétel a próbákon

Az 1923-ban alakult, jelenleg hetven tagot számláló martonosi Testvériség Művelődési Egyesülethez a két néptánccsoport, a hagyományőrzők, a kézimunkázók és a főleg fiatal lányokból álló Dalárda énekcsoport tartozik. Az egyesület hagyományőrző csoportja az idén részt vett az oromhegyesi Gazdag Ág nevű rendezvényen, a felsőhegyi Kárpát-medencei aratóversenyen (kaszálásban második, az aratóreggeli feltálalásában pedig a tizedik helyen végzett), az énekcsoport a Durindón szerepelt, a kézimunkacsoport a MIRK-en mutatta be munkája eredményét, a néptáncosok pedig a Kőketáncon vettek részt. Az egyesület szakosztályai a közelmúltban megtartott martonosi és a hétvégi kishomoki falunapon is bemutatkoztak a közönségnek. Palkovics Mihály, a művelődési egyesület alelnöke ötvenöt éve vesz részt az egyesület munkájában, de elmondása szerint még sosem voltak ilyen nehéz helyzetben, mint az utóbbi húsz évben.

— A művelődési ház épülete felújításra szorul, de nekünk csak használati jogunk van. Ha átkerülne a helyi közösség tulajdonába, akkor pályázhatnánk a felújítására, rendbetételére. A Bethlen Gábor Alaptól nyert összeget a IV. Körömpörköltfőző verseny megszervezésére, a néptáncosok új koreográfiájának kidolgozására, valamint utazási költségek fedezésére fogjuk fordítani. Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok a középiskola befejezése után sajnos abbahagyják a néptáncot, az viszont örömmel tölt el, hogy sok óvodás és általános iskolás gyermek látogatja rendszeresen a próbáinkat — ecseteli a helyzetet Palkovics Mihály, a Testvériség Művelődési Egyesület alelnöke.

A hétvégi falunap után sem áll meg az élet a martonosi helyi közösség területén, augusztus 2-án kerül sor ugyanis a XIII. Nemzetközi halászléfőző versenyre, mely újra megmozgatja Martonos apraját-nagyját.