A konferencia hallgatósága

Előző számunkba arról adtunk hírt, hogy a néhány hónappal ezelőtt megalakult Civil Mozgalom - mely azóta eredményesebb, és nagyobb tömegeket mozgatott meg, mint sok más vajdasági politikai szervezet vagy civil kezdeményezés - a tóthfalusi római katolikus plébánián tartotta meg december folyamán a Társadalomtudományok Szabadegyetemét. A háromnapos előadássorozat keretében tartott tanácskozások közül a legnagyobb érdeklődés A határon túli magyar támogatáspolitika lehetséges reformjai című iránt nyilvánult meg. A tribünön számos hazai intézmény, közéleti személy, civil szerveződés, politikai párt képviseltette magát. Az Aracs Társadalmi Szervezetet Gubás Jenő és Gubás Ágota, a Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központot Balassa Julianna, a Regionális Tudományi Társaságot Ricz András, a Vajdasági Magyar Folklór Központot Raj Rozália és Nagy István, az Európai Uniós Pályázati Szakértők Vajdasági Egyesületét Kajári Ferenc, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményt Sarnyai Károly, a Logos Kiadót Utasi Jenő atya, a Nagy Sándor Műemlékvédelmi Egyesületet Boros Károly és Papp Ferenc, a Vajdasági Magyar Néprajzi Társaságot Papp Árpád képviselte, rajtuk kívül jelen volt Balla Lajos-Laci, Hódi Sándor, Hódi Éva és az Agrokanizsától Jenei Mihály is.
A konferenciát Süge Zsolt, a Civil Mozgalom aktivistája nyitotta meg, a tanácskozást Kudlik Gábor, a Nyitott Távlatok koordinátora irányította.
Horváth Tamás, a magyarországi Hídvégi Mikó Intézet szakembere nyitóelőadásában elmondta, hogy szükség volna a határon túli magyar támogatáspolitika újraértelmezésére. A pillanatnyi támogatáspolitika a jelennek szól, vagyis a pénzelosztó szervezetek egy részének az életben tartásáról. A magyarországi politikai elitnek végre rá kellene eszmélnie, hogy a szülőföldön való maradásra buzdítás helyett az élhetőbb szülőföld megteremtésében kellene segítenie, ehhez pedig fejlesztésekre volna szükség. A támogatásoknak három stratégiai célt kellene szolgálniuk: az identitásmegőrzést, az életminőség javítását és a nemzeti összetartozás erősítését. Talán érdemes hozzátenni, hogy ezeket a törekvéseket Magyarországon is előnyben kellene részesíteni, hiszen kissé furcsán hangzik, amikor odaátról - 2004. december 5-e után - arról próbálnak meggyőzni bennünket, hogy a nemzeti összetartozás érzésének és az identitás megőrzése elvének prioritást kell élveznie. A szakember azt is elmondta, hogy az Európa Unió támogatáspolitikája lényegében azt szolgálja, hogy a fejlődésben elmaradt területeket fellendítse. Ebből a szempontból azok a régiók, ahol határon túli magyarok élnek, előnyt élvezhetnek a donációk során. Az EU-s támogatások célterületévé válhatnak ezek a régiók. Hogy azonban az alapítványi támogatások elérjék céljukat, szükség van szakemberekre, akik tudják, hogyan kell pályázni.
- Magam mint tanácsadó és ezen a területen jártas szakember, azt tapasztalom, hogy egy olyanfajta hihetetlen lassúság jellemzi az itt élőket, mely az EU-s pályázatok vonatkozásában megengedhetetlen. Fejben történő felfejlődésre van szükség, és szemléletbeli váltásra! Mindemellett a humánerőforrás hiánya is nagy problémát okoz. Az Unió nem fog támogatni - vagy csak nagyon kis mértékben - identitás-megőrzést szolgáló projektumokat. Az EU-s támogatásokban sosem szabad hangsúlyozni, hogy az határon túli támogatást szolgál, mert nem biztos, hogy hozzájárul a kedvező elbíráláshoz - Hangsúlyozta Horváth Tamás.
Magyarországnak a jövőben abban lesz nagy szerepe, hogy megtanítsa a határon túli magyarokat pályázni. Az életminőség javítására a legjobb eszközöket az EU-s pályázatok révén elnyert pénz teremtheti meg.
Dr. Zsoldos Ferenc a Civil Mozgalom vezetője röviden ismertette a Délvidékre 2002-2005-ben érkezett magyarországi támogatások elosztását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli támogatások egy része nem nyilvános.
- Számomra kicsit furcsa, hogy egy nyilvános támogatási rendszer esetében nem nyilvánosak az adatok - mondta.
Rövid ismertetőjében kifejtette, hogy a Vajdaságba érkező támogatások elosztása nem mindig igazságos. Több szempontot vett figyelembe, amikor a pénzek elosztását értékelte. Előadásából kiderült, hogy a legtöbb támogatást szinte mindenkor Szabadka és Újvidék kapta, és csak nagyon ritkán a Tisza mente. Dél-Bácska, Szerémség, Észak- Bánság és Észak-Bácska aránytalanul kevés támogatást kap, a magyar lakosság létszáma és a támogatottság mértéke nincs arányban.
Bunyik Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár, a VMSZ alelnöke elmondta, hogy a támogatások szétosztásakor gondot okoz a fiatalok passzivitása. Előadásában három témára tért ki: a támogatások általános értékelésére, az oktatási támogatási politikára, illetve a szórványban élő magyarság speciális támogatási igényére.
- Magyarországon a mindenkori politikai elit a határon túli támogatáspolitikát kizárólag költségvetési kiadásként szemléli. Ez a megközelítés eleve behatárolja politikailag és méreteiben is a ,,kihelyezések"-et. Ennek a következménye az, hogy a magyarországi emberek egy része eleve elutasító a határon túli támogatásokkal szemben. A költségcentrikus megközelítés helyett árnyaltabban kellene kezelni ezt a kérdést - fejtette ki Bunyik Zoltán.
Előadásában kitért arra is, hogy a szülőföldön maradás jelszavát át kellene értékelni, hiszen a határon túli magyarlakta vidékek belakottsága csökkent, és erősödött a szórványosodás, és annak ellenére is folytatódik, hogy Szerbiában megkezdődött a demokratizálódás. Ezt a negatív folyamatot egy magyar területi autonómia által igazgatott régióban lehet megállítani.
A tanácskozás vendégei is kifejthették véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban. A konferencián az igazán releváns közéleti szereplők és intézmények képviselői nem voltak jelen, ennek ellenére eredménynek könyvelhető el, hogy a résztvevők egyetértettek abban: szükség van egy egységes stratégiára a támogatások terén.
A tanácskozás után két előadást hallgathattak végig a szabadegyetemen részt vevő fiatalok. Vékás János a délvidéki magyar autonómiákról beszélt, Demkó Attila pedig Kosovo kérdésével foglalkozott. Másnap délelőtt Major Gyöngyi tartott előadást Lépést tud-e tartani a szociológiai elméletképzés a globalizációs folyamatokkal? címmel. Zárószavában dr. Zsoldos Ferenc elmondta, hogy a fiatalok tartalmas hétvégét tölthettek Tóthfaluban, és reményét fejezte ki, hogy a következő szabadegyetemre - várhatóan február elején - még többen eljönnek.