Egy különleges épület újjászületése

Egy különleges épület újjászületése

Orbán Viktor és Aleksandar Vučić felavatta a felújított szabadkai zsinagógát

Gyönyörű lett. Megannyi csodálatos részlet, színek, formák, fények, összhang. Belesimul abba a Szabadkába, amelyet annyian szeretünk. Szépsége túlragyog a szégyenteljes múlt és az évtizedes romok emlékein. Európa második legnagyobb zsinagógájának átadásán a magyar miniszterelnök és a szerb államfő mondott beszédet.

Ezernél is többen férnek el a felújított szabadkai zsinagógában, hétfő kora délután megteltek a földszinti ülőhelyek és a karzat is. Közéleti, egyházi személyek vettek részt az ünnepségen, köztük Pásztor István, a tartományi parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Igor Mirović vajdasági kormányelnök és Isak Asiel szerbiai főrabbi. Nógrádi Gergely világhírű budapesti főkántor előadásával kezdődött az átadási ünnepség, majd elhangzott a magyar és a szerb himnusz.


Szalai Attila felvételei

 

Közös kulturális örökségünk

Isak Asiel, a Szerbiai Zsidó Hitközség főrabbija beszédében kiemelte: a zsidók azért építették a zsinagógát, mert szerették Szabadkát, eggyé váltak a várossal. Amikor a zsidókat elhurcolták, az épület is gyászba borult, miközben a padsorok üresen és némán álltak. Felújítása közel hozta egymáshoz Szerbiát és Magyarországot, Vajdaságot, az itt élő embereket — hangoztatta, és köszönetet mondott a magyar és a szerb kormánynak, amiért felismerték a zsinagóga jelentőségét, felújították, így a padsorai újra megtelhetnek, és Tórát olvashatnak ebben a szakrális épületben.
 

A két neves magyar építész, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült, illetve a Róth Miksa műhelyében gyártott üvegablakokkal és Zsolnay kerámiával ékesített magyar szecessziós épületet 1902-ben adták át az akkor igen népes szabadkai zsidóságnak. Megépülésekor még több mint 3000 zsidó élt Szabadkán. A második világháborút és a holokausztot nagyon kevesen élték túl, a megmaradt hívők már nem tudták fenntartani az épületet, végül a városnak ajándékozták.
A zsinagóga állaga évtizedeken át romlott, noha a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet műemlékké nyilvánította, Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékké, a Magyar Nemzeti Tanács pedig 2012-ben a vajdasági magyarság szempontjából kiemelt jelentőségű műemlékké. Néhány évvel ezelőtt, 2014-ben Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális öröksége közé sorolta az Europa Nostra páneurópai műemlékvédelmi szervezet.
Külső homlokzatának és tetőszerkezetének helyreállítása itthoni forrásokból, teljes körű helyreállítása és új funkcióval való megtöltése pedig a magyar kormány anyagi támogatásával és szakmai segítségével valósult meg. Ennek feltételéül a szabadkai önkormányzat, a zsidó hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács között háromoldalú megállapodás jött létre, mely szerint a műemlék fenntartásáról és működtetéséről a tulajdonos önkormányzat gondoskodik. A zsinagóga megőrzi szakrális funkcióját, és mint imahelyet a Szabadkai Zsidó Hitközség működteti. Állandó kiállításával emléket állít a szabadkai zsidóságnak, alkalmilag kulturális és közművelődési rendezvényeknek ad helyet a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány és a Magyar Nemzeti Tanács felügyeletével, emellett turisztikai látványossággá is válik.


Benjámín Netanjáhú, Izrael miniszterelnöke a szerb köztársasági elnöknek intézett levelében gratulált a szabadkai zsinagóga újbóli megnyitásához.

— Nagyra értékeljük Szerbia elkötelezettségét abban, hogy megőrizze ezt a történelmi szentélyt, mely a holokauszt utáni élet folytonosságának jelképe — fogalmazott levelében Netanjáhú.

— Csodálatos hely Közép-Európa, a világnak ez a különleges szeglete, ahol teljesen természetes, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítenek — így kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Hozzátette, ez a nap jó eséllyel vonul be ama jeles napok közé, amikor Közép-Európa a legszebb arcát mutatja a világnak, hiszen a szerb elnök és a magyar miniszterelnök zsidó vezetőkkel együtt átadja Európa második legnagyobb felújított zsinagógáját, közös kulturális örökségünket.

— Mi a zsidó-keresztény vallású örökségen nyugvó Európában élünk, és amíg ezen az alapon állunk, addig minden ember szabadsága, saját vallásához, nyelvéhez, kultúrájához, szokásához való joga olyan természetes marad, mint a levegővétel. Ha hagyjuk, hogy ezt a talajt kihúzzák a lábunk alól, Európa kulturális talaját kicseréljék, akkor a jövőt mások fogják írni helyettünk. Mi büszkék vagyunk arra a kulturális örökségre, amelynek ezt a várost és Európát köszönhetjük — fogalmazott a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta: Közép-Európa, benne a magyarok biztonságos és élhető jövőjéhez ma egyetlen út vezet, a zsidó és keresztény örökségéhez ragaszkodó Európa.

— Mi ebben az Európában tudjuk elképzelni a jövőnket, természetesen ehhez az Európához és ehhez a jövőhöz tartozik az ortodox gyökerekkel bíró Szerbia is, melynek sürgetjük is az európai uniós tagságát. A szerbeknek már rég ott volna a helyük közöttünk.

Büszke vagyok rá, hogy több mint négy évtized után a szabadkai zsinagóga új fejezete kezdődhet el — kezdte ünnepi beszédét Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök. — Külön szeretnénk köszönetet mondani Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, akinek a támogatása nélkül ez a zsinagóga ma nem tündökölhetne teljes fényében. Köszönöm, hogy nem sajnálta a pénzt nemcsak Szerbia, hanem Közép-Európa legszebb épületének felújítására. A különleges kulturális örökség felújítása közelebb hozta egymáshoz nemcsak a zsidókat és a pravoszlávokat, a katolikusokat és a protestánsokat, hanem a két ország kormányát is. Államfőként nagyon örülök, hogy a zsinagóga megújult, mert nemcsak szakrális épületről van szó, hanem kulturális és idegenforgalmi intézményről is.

Vučić arról is beszélt, hogy előfordult, egyesek azzal a panasszal fordultak hozzá, hogy Orbán Viktor segíteni akar Szerbiának, de csak a magyaroknak.

— Erre mindig azt mondtam, hogy ez kitűnő, köszönet érte Orbán Viktornak, hiszen azáltal, hogy a vajdasági magyarokat támogatja, az egész országnak, egész Szerbiának segít.

A zsinagóga átadása után a két politikus zárt ajtók mögött tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatóra került sor a zsidó hitközség épületében. Megismételték, Magyarország és Szerbia között soha nem volt még ilyen jó a politikai és gazdasági kapcsolat, nincsenek nyitott kérdések, a kiváló viszony példaértékű lehet más országok számára. Aleksandar Vučić szerb államfő abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke, majd leszögezte, Szerbia mindig őszinte és megbízható partnere lesz Magyarországnak és a magyar népnek. Orbán Viktor kijelentette, hogy egész Európa példát vehet arról a kisebbségvédelmi modellről, amelyet Szerbia megvalósított. Megismételte, Szerbia mindig számíthat Magyarországra, ha az uniós csatlakozásról van szó. Az országot olyan kormány vezeti, amely képes stabilitást nyújtani, ez pedig nagy érték — fogalmazott.


Tekintse meg az esemény teljes képgalériáját is, Szalai Attila felvételeit:▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A nemzetmegtartó cserkészet
Riport
Toborzás, tevékenység, tervek
Riport
Facebook

Támogatóink