A Magyar Nemzeti Tanács évek óta átfogó oktatásfejlesztési stratégiát működtet. Sikeresen működik az ösztöndíjrendszer, és egyre több tanuló jut a felsőoktatásban ösztöndíjhoz. Az általános iskolásokat beiskolázási tanszercsomaggal, az egyetemistákat pedig ösztöndíjjal próbálják az anyanyelven való tanulásra és a továbbtanulásra ösztönözni. Emellett az MNT a 2013. esztendőben a kultúra, a tájékoztatás, a hivatalos nyelvhasználat területén is folytatta stratégiájának végrehajtását. Dr. Korhecz Tamás értékelte a mögöttünk álló esztendőt.

• Mennyire van megelégedve a vajdasági magyarság képzettségi szintjével, és az oktatási stratégia eddigi eredményeivel?

— Az oktatásba, a tudásba történő befektetés a legbiztosabb, leginkább megtérülő beruházás. Erről töretlenül meg vagyok győződve. Ugyanakkor az ilyen befektetés leginkább hosszú távon hoz eredményeket, a politikai vezetők pedig leginkább a rövid távú népszerűségre hajtanak, legfeljebb egy-egy választási ciklusban gondolkodnak. Ezért is tartom valódi eredménynek, hogy mi az MNT-ben az oktatás, a tudás, a képzés fejlesztését kiemelt prioritásként határoztuk meg, és a rendelkezésre álló forrásainkat is ezeknek a céloknak rendeltük alá. Három éve szisztematikusan, következetesen stratégiai terveinkkel összhangban dolgozunk oktatáspolitikai céljaink megvalósításán. A legfontosabb célunk a vajdasági magyarok képzettségi szintjének a növelése, annak érdekében, hogy fokozatosan ledolgozzuk közösségünk lemaradását a szerbiai átlaghoz képest, különösen az egyetemi diplomával rendelkezők vonatkozásában. Intézkedéseinknek köszönhetően ma már a magyarok ugyanakkora arányban, sőt immár az átlagon felül iratkoznak érettségit biztosító középiskolába. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a magyar diákok még tömegesen a hároméves szakmunkásképzőkbe felvételizek, ahol nem szereztek érettségit, és ahonnan gyakorlatilag nem mehettek tovább felsőoktatási intézménybe. Ez a változás jó alapot teremt ahhoz, hogy a felsőoktatási ösztöndíjprogramjaink segítségével minél több magyar fiatal tanulhasson tovább sikeresen és eredményesen a szülőföldjén. Immár három MNT-ösztöndíjas generáció, mintegy ezer hallgató tanul a szerbiai egyetemeken, szakfőiskolákon demonstrátor hallgatók támogatásával — a jövő vajdasági magyar értelmisége. Az, hogy ez megvalósult, nem csupán az MNT érdeme, hiszen a VMSZ állandó hozzájárulása nélkül egy ekkora program nem nyerte volna el a magyar kormányzat folyamatos támogatását, a magyarországi források nélkül pedig az ösztöndíjrendszer nem működhetne. Eredmények tehát vannak ezen a területen, ám maradéktalanul nem lehetünk elégedettek. Sajnos minden hazai ösztönzés és támogatás ellenére nő a Magyarországon tovább tanuló fiatalok száma. Azért mondom, hogy sajnos, mert a magyarországi továbbtanulás a legtöbbször eltávolítja a fiatalokat a szülőföldtől, a diploma megszerzése után többségük nem tér haza, nem gyarapítja az itteni magyar közösséget. Ennek fő oka a szerb nyelv hiányos ismerete. A legtömegesebben a Tisza mentéről, a tömbmagyarság által lakott területekről tanulnak Magyarországon, leginkább azért, mert nem ismerik a szerb nyelvet. Az egyetemi évek után azt a keveset is elfelejtik, amit tudtak, a szerb nyelv ismerete nélkül pedig sok szakmában egyszerűen nem lehet érvényesülni a Vajdaságban. Mi azon vagyunk, hogy ezeknek a fiataloknak is megkönnyítsük a hazatérést, a Szekeres László Alapítványon keresztül megtérítjük a honosítás költségeit, ingyenes szerb nyelvi kurzusokat szervezünk a számukra, bekapcsoljuk őket a hazai munkavállalási programjainkba, legtöbbjüket azonban már nem tudjuk megszólítani. Ami a magyar gyermekek beiskolázását illeti, a fő célunk az anyanyelven való tanulás népszerűsítése: szeretnénk ha mindenki, aki tud magyarul a magyar iskolát választaná. Az ingyenes iskolabusz programunk, a beiskolázási csomag és egyéb támogatások mind ezt szolgálják. Erőfeszítéseinket némileg megkönnyíti az a tény, hogy a legújabb PISA-felmérés szerint a vajdasági magyar nyelvű iskolák, tagozatok a legminőségibbek Szerbiában, sőt megelőzik a romániai és szlovákiai magyar iskolákat is. Jó iskoláink vannak tehát: szülő, gyermek egyaránt csak nyer azzal, ha a magyar oktatást választja. A tények sorra cáfolják azt a gyakori szülői előítéletet, mely szerint a gyermekek jobban érvényesülnek, ha szerb iskolát fejeznek be. Az ellenkezője az igaz! Talán ezért is, erőfeszítéseink eredményeképpen, ma már a szülők egyre nagyobb arányban döntenek a magyar iskola mellett. Itt is egy kis üröm vegyül az örömünkbe, hiszen a folyamatosan csökkenő születések miatt egyre kisebb a megszólítható populáció. Hiába nő tehát a magyar oktatás iránti érdeklődés, ha nem születnek gyermekek.

• A múlt évben a Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia megpróbálta összehangolni, illetve összefogni a térség kulturális életének működtetőit és szereplőit. Eredményes volt az esztendő kulturális szempontból?

— Személy szerint úgy ítélem meg, hogy a kulturális stratégia végrehajtásának a legfontosabb eredménye, hogy művelődési életünk szervezettebb és koordináltabb lett. Vannak céljaink, prioritásaink, amelyeket a kulturális tér változatos szereplői megismerhettek, és amelyek mentén saját tevékenységüket is formálhatták. A kulturális tér szereplői számára kiszámíthatóbbá váltak a lehetőségek, tervezhetővé vált a művelődési tevékenység, és ez fontos. Az alkotás továbbra is szabad, ám ezen belül meghatároztuk mi élvez elsőbbséget, odaálltunk a kiemelt programok mögé úgy, hogy ezt előre meghirdettük, bejelentettük. Ha valamit kiemelten fejlesztettünk, támogattunk tavalyelőtt, annak folytatásához tavaly is előteremtettük az eszközöket, és az idén is megtesszük ugyanezt. A kultúra mérhetetlenül gazdag világából nehéz kiemelni bármit is anélkül, hogy esetleg méltánytalanul ne hagyjunk ki valakit vagy valamit. Mégis hadd említsek meg három olyan projektet, amelyre sok eszközt fordítottunk 2013-ban, és amelyek új minőséget jelentenek kulturális terünkben. Az első a Zentai Kamaraszínház, amely 2008. évi megalapítása óta most először rendelkezik állandó, hivatásos társulattal. Szerény segítségünkkel tehát a vajdasági magyarság egy újabb kőszínházzal gazdagodott. Nem mellékes, hogy ez a színház így a Tisza menti tömbmagyarság első állandó társulattal rendelkező kőszínháza lett. A másik fontos projekt, amelyet külön kiemelnék, a vajdasági magyar képzőművészeti galéria, amelyet a szabadkai városi múzeum gyönyörű új épületének tetőterében alakítunk ki. Az építkezés az idén a befejezés fázisába ért. Harmadikként azt a projektet említeném, amelynek eredményeként Kosztolányi Dezső életnagyságú szobrot állítanak fel Szabadkán, a főgimnázium előtt. A park kialakítása elkezdődött, az idén helyére kerül az immár kiöntött szobor is.

• A vajdasági magyar média helyzete hosszú-hosszú évek óta igencsak összetett. Napjainkban nehéz komoly eredményeket felmutatni. A Magyar Nemzeti Tanács médiastratégiája pontosan a kialakult nehéz helyzetet próbálja rendezni, és ahogyan önök fogalmaztak, részsikereket értek el. Melyek voltak ezek a részsikerek?

— Kezdjük rögtön a Hét Napnál. Tavaly küllemében, tartalmában egyaránt megújult a Hét Nap, olvasmányosabb, tetszetősebb lett, nőtt az eladott példányszám. Gratulálok a Hét Nap új vezetőinek és újságíróinak egyaránt! Ugyancsak fejlődött a Pannon RTV. Gazdagabb a műsorkínálat, egyre több nézői-hallgatói igényt elégít ki a médiaház. Az is biztató, hogy intézményesült, szilárd pénzügyi és szakmai alapokon létrejött a folyamatos együttműködés a Pannon RTV és a magyarországi közszolgálati média, az MTVA között. A Magyar Szó esetében nem beszélhetünk egyértelmű fejlődésről, ám az új vezetés egyértelmű sikereként könyvelhetjük el, hogy a Magyar Szó pénzügyileg konszolidálódott, szépen gazdálkodik a rendelkezésre álló bevételekkel és támogatásokkal. Ez sajnos az előző időszakban nem így történt.

• Történtek-e előrelépések a hivatalos nyelvhasználat területén? Sikerült-e a nyelvhasználati jogszabályi hátteret bővíteni, illetve fejleszteni?

— A hivatalos nyelvhasználat jogi keretei nem változtak, de ezekkel eddig sem volt nagy probléma. A gondot a jogsértések és a következetes jogalkalmazás hiánya okozta és okozza továbbra is. Munkatársaim sokat tettek azért, hogy az emberek élhessenek nyelvi jogaikkal, hogy a jogsértéseket orvosoljuk, hogy tudatosodjanak a nyelvi jogaink. A jogaink érvényesülése részben rajtunk magyarokon múlik: éljünk velük, harcoljunk értük, mert ezt mástól nem várhatjuk el!

• Az MNT már meglevő stratégiái mellett tavaly egy új akcióterv került kidolgozásra, mégpedig a Népesedési Akcióterv. Mit tartalmaz ez?

— Minden közösségépítő erőfeszítésünk értelmetlenné válik, ha időközben elfogyunk. A Kárpát-medencei magyarság demográfiai valósága riasztó, ezen belül mi, vajdasági magyarok is rosszul állunk. Ha tovább menekülünk a valóságtól, és homokba dugjuk a fejünket, ha elfordulunk, akkor holnap már semmit sem tehetünk. Az MNT lép és cselekszik. Akciótervünk egy közösségi összefogásra épít, abban bízunk, hogy a magyarlakta önkormányzatokkal, a hozzánk kötődő közintézményekkel, a civilekkel és az egyházzal közösen sokat tehetünk a pozitív változásokért, a szemléletváltásért. Meggyőződésem, hogy igenis felléphetünk a fehér pestis, a gyermektelenség ellen. Ha az idén 5%-kal több gyermek születik, máris sokat tettünk közösségünk jövőjéért. Két dologra nincs jogunk: az első, hogy lebecsüljük magunkat, lehetőségeinket, esélyeinket, a másik, hogy lemondjuk szülőföldünkről, unokáink jövőjéről.