Bácsfeketehegyen, a Leuenbergi Otthonban július folyamán keresztény evangelizációs református táborokat rendeztek az általános iskola alsós, illetve felsős diákjai, valamint a középiskolások részére. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy belepillanthattam mindhárom tábor életébe. Tavaly ugyanis a szabadkai Ébredés zenekar nagyon szép sikerrel szerepelt az ifjúsági tábor búcsúestjén, ezért Utcai Róbert csantavéri plébános úgy döntött, hogy az idén mindhárom tábor lakói ismerjék meg a zenekar munkásságát.
Harangozó László bácsfeketehegyi református lelkész, a tábor vezetője elmondta, a valamikor árvaházként működő épület már évek óta különféle táboroknak ad otthont. A szép, gondozott létesítményt tágas udvar öleli körül, az első részben pihenőhely, a hátsóban pedig sportpálya várja a táborlakókat. Sokan visszatérnek ide, ez pedig csak egyet jelenthet: a gazdag program, a kellemes légkör, a lelki feltöltődés kielégíti a gyerekek és fiatalok igényeit.
Ahogy végignéztem a mosolygós arcokon, semmi kétségem nem volt efelől. A délutáni szabad program keretében közösségi játékokra került sor. Érdekes módon a kicsik és a nagyok egyformán kivették részüket a feladatokból. Önfeledten szórakoztak. A zenekar a korcsportoknak megfelelően állította össze a műsorát. A legkisebbeknek vidám, táncos, mutogatós énekeket adtak elő, a második tábor részvevőinek szánt program pedig már egy árnyalattal komolyabb volt, de ebben is helyet kaptak a dinamikus zeneszámok, melyekre táncolni is lehet. A táborlakók felpattantak a padokról, és együtt táncoltak a koncertre érkezett helybeli közönséggel. Erre az estre már meglepetésvendéget is hozott a zenekar Igor, a tűzzsonglőr személyében. A produkciója szintén elnyerte a fiatalok tetszését.
A harmadik tábor lakói számára is változatos volt az utolsó délután és este. Mint komoly és megfontolt fiatalok az íjászattal ismerkedhettek meg Kornél segítségével. Néhány fiatalt annyira magával ragadott ez a sport, hogy a koncert kezdőhangjaira hagyta csak ott az udvarnak azt a részét, ahol biztonságosan gyakorolhatták a célba lövést.
Természetesen egy este sem múlhatott el ráadászeneszám nélkül. A vidáman kacarászó fiataloknak ezután takarodót fújt a tábor vezetője — a hangokból ítélve azonban nem nagy sikerrel.
Összecsomagolás után mi is elbúcsúztunk vendéglátóinktól, megköszönve a meghívást, a lelkész úr pedig mindhárom alkalommal azzal bocsátott útnak bennünket, hogy ismét egy jól sikerült tábort tudhat maga mögött, a zenekar pedig ismét egy-egy szép estével zárta a programot.