Átértékelés, újragondolás, távlatok

Átértékelés, újragondolás, távlatok

Beszélgetést mgr. Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével

— Az elmúlt három év legfontosabb tétje az volt, hogyan tudjuk a mai körülményekhez alakítani a Magyar Nemzeti Tanács munkáját. Ha ragaszkodunk a meghozott stratégiákhoz, elképzelésekhez, ötletekhez, akkor az a veszély állhat elő, hogy az idő túllép felettünk. Az elvándorlás, a fiatalok döntése, hogy külföldön folytatják a tanulmányaikat, oda vezetett, hogy az MNT-nek a meghozott általános stratégiák mentén egy teljesen új koncepciót kellett kialakítania — kezdte a beszélgetést mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, amikor arra kértem, összegezze az elmúlt időszak legjelentősebb történéseit.

— Mivel az egyik legfontosabb terület az oktatás lett, szinte a gyermek megszületésétől kezdve az óvodába és az általános iskolába való iratkozáson át a középiskolai, illetve felsőoktatási hálózat kiépítéséig próbáltuk újragondolni a teljes oktatási politikánkat. A kisgyermekekkel való törődés, a szülővel és az óvónővel való kapcsolat építése kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a család a kicsinyét magyar óvodába, majd anyanyelvű általános iskolába íratja-e. Az is nagyon lényeges, hogy már az első osztályban tudja a diák, milyen középiskolai hálózatra van esélye, hol tud az anyanyelvén továbbtanulni. Az elmúlt években mindent megtettünk azért, hogy ez a kínálat ne szűküljön, hanem inkább bővüljön. Ebben a koncepcióban a szakképzés is a megfelelő, kiemelt helyre került. Mivel az anyaország meghirdette a szakképzés, majd a fiatal vállalkozók, végül a fiatal magyar családi vállalkozások évét, egy újabb életpályamodell bontakozhatott ki. Mi huszonnégy szakközépiskolában valamilyen fejlesztést próbáltunk megvalósítani, külön kiemelve az adai műszaki középiskolát, a topolyai és a magyarkanizsai mezőgazdasági középiskolát, Szabadkán a közgazdasági-idegenforgalmi, Zentán pedig az egészségügyi és a közgazdasági középiskolát. Ezekkel a projektumokkal és a tervezett kollégiumok építésével létre tudjuk hozni azokat a középiskolai központokat, amelyek lehetővé teszik, hogy biztos magyar szellemi közeg, oktatói bázis segítse a tanulást. Ehhez társul, hogy valóra váltak azok a standardok, amelyek meghatározzák a szerb nyelv mint idegen nyelv tanítását a magyar gyerekeknek. Az egyetemi oktatás területéről elsőként az Európa Kollégiumot említeném, aztán a budapesti Szent István Egyetem zentai kihelyezett tagozatát. Zomborban tavaly indult a Pécsi Tudományegyetem keretében működő ápolóképzés, Szabadkán pedig az idén ősszel szeretnénk megnyitni a képzőközpontot, melynek kutatói és kulturális szerepe is lesz. Első körben azokat a szakokat próbáljuk behozni, amelyek ráadásként jelenhetnek meg az alapképzést elvégzett fiatalok esetében — ezt nevezhetjük másoddiplomás vagy szaktudást gyarapító képzésnek is. Ilyen a fejlesztő gyógypedagógia, mely a Pető András Főiskolával, az inkluzív gyógypedagógia, mely a szegedi gyógypedagógiai karral valósulna meg, a műszaki főiskola végzős hallgatói pedig a mechatronika-mesterképzésbe kapcsolódhatnának be. Zentán is van rá esély, hogy a kertészmérnökin kívül a mezőgazdasági mérnöki képzés is megkezdődjön. A gimnáziumoknak az idén külön támogatási keretet fogunk nyújtani, az ösztöndíjrendszerünkbe már azokat a településeket is be tudjuk kapcsolni, ahol a diákok sem az általános, sem a középiskolában nem vehettek részt magyar oktatásban. És sorolhatnám még az oktatás területén meghozott intézkedéseket, de azt is tudjuk, hogy mindezek megvalósításához és zökkenőmentes folytatásához minél több gyermekre van szükség, illetve arra, hogy a fiatalok az itthoni továbbtanulást válasszák.

* A többi területről talán a kulturális beruházásokat, a tervezett médiaházat, valamint egy konferenciát is meg lehetne említeni…

— Igen, azt hiszem, a kultúra területén soha nem került sor ekkora beruházásokra, mint most. Gondoljunk csak a Szent Teréz-székesegyházra vagy a zsinagógára Szabadkán. Egyébként számos más templom állagát is igyekeztünk felméretni a Teleki László Alapítvánnyal, ezeket az épületeket szintén anyaországi támogatásokkal próbáljuk megmenteni. Tavaly sikerült pénzt előteremteni a művelődési házak fejlesztésére, ezeket a felújításokat 2020-ig szeretnénk befejezni. Feladataink közé tartozik a kiemelt jelentőségű közgyűjtemények, múzeumok, levéltárak, könyvtárak segítése, műszaki állapotának javítása, valamint az is, hogy minden kisközösségnek a pályázati rendszer által próbáljunk lehetőséget adni. A média terén elindultak azok a folyamatok, amelyek az MNT-társalapítású intézmények teljes megújulását eredményezhetik — elsősorban a médiaház felépülésével Szabadkán. Minden kisebbségi közösség alapkötelezettsége, hogy megmutassa magát, azaz láthatóvá váljon elsősorban az itteni magyarok, de a szerbség számára is, továbbá hogy a Kárpát-medencében is megjelenjen. A médiatérnek a sokszínűséget kell tükröznie, de a legfontosabb, hogy az ott dolgozók érezzék a felelősséget ezért a közösségért, és jelenjen meg az aggódás, emellett viszont az észrevételeknek, a problémák feltárásának is ezt a közösséget kell erősítenie. A hivatalos nyelv- és íráshasználat területén egy nagy konferenciát szervezünk, melyen a nyelvhasználat fontosságát próbáljuk előtérbe helyezni. Az emberekben meg kell erősíteni a nyelvi tudatosságot és a hitet, hogy érdemes az anyanyelvüket használni.

* A kezdetekhez viszonyítva kiszélesedett a nemzeti tanács munkája, több olyan feladatot is el kell vállalnia, amely korábban nem jellemezte a tevékenységét. Mi vezetett ennek a helyzetnek a kialakulásához?

— Fontosnak tartjuk, hogy legyen egy koordinált, irányított szervezet, mely mindezt összefogja, illetve csoportosítja az érdekeket. A Kárpát-medence másik részében általában a szakmai szervezetek, egyesületek vállalják ezt a szerepet. Számunkra egyértelmű, hogy ha például az óvodafejlesztésről van szó, akkor az MNT tudja megmondani, hol vannak a magyar intézmények, hova kellene magyar jellegű óvodai sarok, tanulószoba vagy játszótér, illetve hol kellene a szórvány-óvodaközpontokat létrehozni, stb. Éreztetnünk kell, hogy a szülőföldön is van lehetőség a megmaradásra, a túlélésre és a fejlődésre, hiszen ehhez a magyar állam a hihetetlen nagy támogatásával újabb esélyt adott. Az élet minden területén másként kell gondolkodni, ebben a kusza világban újra kell értékelni a leírt stratégiákat, melyek a maguk idejében nagyon jelentősek voltak. Először úgy képzeltük el, hogy ezt majd mind szép lassan átdolgozgatjuk, de azt kellett látnunk, hogy pillanatokon belül minden felülíródik. A következő egy évben ezt a másként látást olyan koncepciókba próbáljuk helyezni, amelyek az új nemzeti tanács hasznára válhatnak. Ne kötelezettséget hagyjunk a következő nemzeti tanácsra, hanem olyan távlatokat, amelyeket az újabb négy évben tovább tud gondolni, tekintettel az akkori helyzetre és körülményekre.

* Mindezek mellett májustól a nemzeti tanácsok koordinálása is önökre hárul.

— Valóban, a Magyar Nemzeti Tanács feladata egy éven át a nemzeti tanácsok ügyeinek képviselete lesz, illetve az állandó kapcsolat kialakítása a szerb kormánnyal és a minisztériumokkal. Ennek az időszaknak a legfontosabb tevékenysége A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításainak előkészítése, valamint az akciótervek megvalósítása lesz.


A nyitóképen Hajnal Jenő (Szabó Attila felvétele)

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Pech az utolsó körben
Heti Interjúnk
Facebook

Támogatóink