Álmok és Csodák

Álmok és Csodák

​​​​​​​Gyólay Karolina diplomás közgazdász, intézményvezető. Csókán él, egy kislány édesanyja. Két kötete Álmok és Csodák címmel jelent meg.

Versei a haza szeretetéről, szerelemről, elmúlásról, álmokról, örömökről, reményekről és az élet csodáinak megéléséről szólnak.

A bevezető mondatokat akár szokványosnak is tarthatnánk, ha nem Gyólay Karolináról volna szó. Róla ugyanis szinte senki sem tudta, hogy verseket ír. A magánkiadásban napvilágot látott könyveit otthon, a fiókban raktározta, és nagyon nehezen szánta rá magát, hogy a nyilvánosságnak is megmutassa őket. De egy kis településen semmi sem maradhat sokáig titokban! Amint az ismerősök tudomást szereztek a versekről, unszolni kezdték a szerzőt, tartson könyvbemutatót. Így került sor a rendezvényre, mely zsúfolásig megtöltötte a csókai könyvtár olvasótermét.


A szerző felvétele   

A Balázs Andrea könyvtárossal folytatott beszélgetésből kiderült, Gyólay Karolina már egyetemi hallgató korában elkezdte a gondolatait, illetve mindazt, ami foglalkoztatta, versbe önteni.

— Amatőr versírónak tartom magam, a költeményeimet nem a nagyközönségnek szántam. Mivel tudom, hogy a nagyanyám is írt verseket, de azokból semmi sem maradt meg, úgy gondoltam, ezekkel a kis könyvekkel emléket hagyok a gyermekemnek, a családomnak, a barátaimnak. Mindig történnie kell valaminek ahhoz, hogy verset írjak, de ha megfog egy táj, vagy eszembe jut egy szép gondolat, azonnal papírra kell vetnem. Ha éppen autót vezetek, akkor félreállok, és az első kezembe kerülő fecnire írom a sorokat. Még sok nem publikált versem van, de ha lesz újabb kötetem, azt már szakemberek segítségével szeretném összeállítani.

Karolina két könyve gyors egymásutánban jelent meg, amire szerinte azért volt szükség, mert a művek egymás ellentétei, ahogyan ő fogalmazott: az egyik fekete, a másik fehér. Pedig mindkettőben ugyanazok az érzések köszönnek rá az olvasóra.

— Az Álmok depressziósabb hangulatú, akkoriban csalódások értek, álmokat, vágyakat, szerelmeket engedtem el. A Csoda teljesen más, és ahogyan ezt a címe is mutatja, az életemben levő csodákról szól. Az első és legnagyobb csoda a gyermekem, akit — nem titok — viszonylag későn vállaltam, és egyedül nevelek, a második a családom, a szüleim, az öcsém és a nagyszüleim, akik már hetven éve élnek boldog házasságban. Ugyanilyen csodának tartom a hazámat, a vidéket, melyet a szülőföldemnek nevezek — a gyökereim ugyanis számomra nagyon fontosak —, valamint a szerelmet, a szeretetet is. „A csodáim bennem rejtőznek” — írom az egyik versemben, és én hiszek is ebben.

Az esten meghallgattuk Gyólay Karolina néhány versét, például a Gyermekemhez, az Édesanyám, az Édesapám, a Szerelem és a Vajdaság címűt. Az összeállítás kedves színfoltja volt, amikor a kislánya, Anna olvasta fel az édesanyja egyik alkotását.

A szerző végül azzal búcsúzott el a népes közönségtől, hogy egy újabb csodát kapott azáltal, hogy ennyien eljöttek a könyvbemutatójára.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Értékmentés
Bánáti Újság
Novemberi szomszédolás
Bánáti Újság
Facebook

Támogatóink