A művésznek az egykori történelmi Magyarország területén a köztereken számos műve látható, melyeknek a java része felajánlás.

Turi Török Tibor szívesen formázza meg a magyar történelem nagyjait. Vajdaságban is több alkotása található, Versecen, a Petőfi Sándor Kultúregyesületben Herczeg Ferenc, Tóthfaluban II. János Pál pápa, Horgoson az általános iskola névadója, Kárász Karolina mellszobra, valamint szintén Horgoson a Szent Orbán-szobor.

A kérésemre küldött életrajzából, melyben gépész-üzemmérnöknek, múzeumtulajdonosnak, szépmívesnek — a Kós Károly-féle Erdélyi Szépmíves Céh nevéből tetszett meg neki ez a veretes szó — nevezi magát, kiderül, kalandos úton jutott el a szobrászathoz és a domborművekhez.  

Budapesten született 1954-ben. Az ifjúságát a grafika és a festészet töltötte ki, mégis mezőgazdasági szakközépiskolában és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Gépész Karán tanult, majd üzemmérnökként, diákotthoni nevelőként és óraadó tanáraként dolgozott. A középiskolákban tartott rajzszakköreinek résztvevői közül többen elvégezték a Képzőművészeti Főiskolát, amire neki a család miatt — öt gyermeke született — nem volt lehetősége. Erről így vall: „Szembe jött az élet, és arcom mögé bújva nem önmagamat éltem. A szükség, a megélhetés, »a jól lét parancsa« a köznapokba sodort.” Végül vállalkozó lett Lentiben, majd Keszthelyen, ahol 1988 óta él.

Évek óta gyűjti a népművészet rejtett kincseit. Hét múzeumot rendezett be Keszthelyen, egyet-egyet Balatonszentgyörgyön és Hollókőn. Ezek többsége a nemzettudatot hivatott erősíteni — mondja.

1999-ben alapította meg Európa legnagyobb népviseletes babamúzeumát, 2000-ben az ország legjelentősebb történelmi panoptikumát, mely csaknem ötven magyar híresség nemzeti panteonja. Ekkor került végleges helyére a világhírű Csigaparlament is, valamint létrehozta a Kínzó Múzeumot, a Játék- és Nosztalgia Múzeumot és az Erotikus Múzeumot. A balatonszentgyörgyi Csillagvárban középkori életpanoptikumot, a kazamatákban huszármúzeumot nyitott, Hollókőn a Palóc Népviseletes Babamúzeumát avatták fel. Itt életre keltett egy alkotótábort a Kárpát-medence képzőművészei részére, Csillagvári esték elnevezéssel kulturális műsorokat szervezett. A múzeumairól tizennégy részes tv-kisfilm készült, róla pedig A megszállott című portréfilm. A ’70-es évektől írással is foglalkozik. A képzőművészet terén a korábbi rajzszenvedélyét csaknem tíz éve a szobrászat váltotta fel, térplasztikái, domborművei, mellszobrai magas hőfokon kezelt kerámiából készülnek. Néhány köztéri szobra: Szent Margit Veszprémben, Mindszenty József, Csik Ferenc, Halmos Béla Budapesten, Márton Áron püspök Balatonalmádiban, Rákóczi Ferenc Keszthelyen, továbbá említést érdemel például a Matuláriumnak elnevezett kiállítása is, mely Fekete István és regényhősei előtt tiszteleg. A legkedvesebb magyarjaim című sorozatába a királyok, fejedelmek, hadvezérek, zenészek közé egy futballistát, Puskás Ferencet is beválogatta. A művei Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre, Kárpátaljára, Lengyelországba és Törökországba is eljutottak. Csaknem harminc nemzeti tartalmú alkotás felajánlásként került a kisebbségi területekre. Vajon miért érzi úgy, hogy ajándékba kell adnia az alkotásait?

— Isten által kölcsönzött tehetségemmel a nemzetféltésemet hatványozott formában tudom kifejezni. Ha ezeket a kiemelkedő személyiségeket az alkotásaim révén minél több helyen tudom láttatni, akkor felébresztem, jobbik esetben megerősítem az ott élőkben a hovatartozás érzését. Emellett megnyugvással is eltölt, hiszen örök adósa vagyok/vagyunk a megformázott nagyjainknak.

Turi Török Tibor hobbija a magyar őstörténet, a sumerológia és a kajakozás. Elismerései között található a Rákóczi Szövetség és a Kossuth Szövetség aranydiplomája. Népviseletes Babamúzeuma 2009-ben a Pro Cultura Keszthely díjat nyerte el. 2018-ban megkapta a nemzetőrség tiszteletbeli ezredese címet, az 56-os Szövetségtől Magyarságért érdemrendben, a Horthy Társaságtól pedig Horthy-érdemkeresztben részesült.

— Az alkotásaim közül a legbüszkébb a Szent Margit-szoborra vagyok, mely Veszprémben, az egykor általa is lakott kolostor romjainál áll. Jelenleg egy ’56-os féldomborműn dolgozom, melynek címe A Lánchídtól a Corvin közig, a Délvidéken pedig a közeljövőben Székelykevén avatjuk fel Petőfi Sándor szobrát. Az ars poeticám így hangzik: A dolgokat saját magunknak muszáj megfogalmazni, lényünk szűrőjén kell átpréselni, és a tudatunk megfelelő fiókjába helyezni, hogy alkalomadtán „készre gyúrva” vehessük őket elő. Az effajta jól kiégetett téglákból építhetjük fel egyéniségünk inkább palotáját, mint sem igénytelen hajlékát.

A portrét Ambruzs Szabó József készítette, a szobrok fotóinak forrása: www.kozterkep.hu