A szalmaház filozófiája

A szalmaház filozófiája

Az alábbi beszélgetés rekkenő hőségben készült, mégsem izzadtunk, hiszen egy hűvös szalmaházban ültünk. Az építmény Zenta mellett áll a — közismert nevén — kertészeti egyetem tangazdaságában. Dr. Lengyel László tagozatvezető arról beszélt, hogy az 1996. évi indulástól hogyan jutottak el a szalmaházig, illetve milyen változások mentek végbe az elmúlt, majdnem két évtizedben.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Zentai Kihelyezett Tagozata, hogy a hivatalos nevén is említsük meg az intézményt, azért jött létre, hogy a térségben élő emberek magas szintű szaktudást szerezzenek, és jövedelmezően foglalkozzanak növénytermesztéssel. Ez a szemlélet azonban az évek folyamán lassan átalakult, most már kilencven százalékban pályakezdő, érettségizett fiatalok jelentkeznek erre a képzésre, akik magángazdálkodásban gondolkodnak, vagy tanácsadóként szeretnének működni.

— nekünk arra kell törekednünk, hogy gyakorlatorientált programot, illetve minél szélesebb céges kapcsolatrendszert nyújtsunk számukra. Mivel a bolognai rendszer lényegesen csökkentette a kontaktórák számát, elektronikus képzési felületet is indítottunk. Ez azt jelenti, hogy azokból a tantárgyakból, amelyekből a diákok nehezebben tudnak felzárkózni, elektronikus konzultációs lehetőséget kínálunk. A másik reakciónk pedig az volt, hogy növeltük a gyakorlati foglalkozások számát, és erre hoztuk létre ezt a kis tangazdaságot is — magyarázta Lengyel László. — Ez nem kizárólag a szakmai ismeretek megszerzését segíti, korlátozva vannak ugyanis a feltételek, és a tanulóink viszonylag keveset lehetnek itt — nálunk levelező képzés van, a hallgatók csak pénteken és szombaton találkoznak —, inkább a csapatépítésre, a munkaszokások kialakítására, fejlesztésére használjuk. Fontos, hogy amikor van egy kis idejük, itt, a tanüzemben külön foglalkozzanak velük a gyakorlatvezetők, és megbeszéljék a tanulással kapcsolatos gondjaikat is.

Három évvel ezelőtt a kertészmérnöki mellett új szakot indítottunk környezetgazdálkodási agrármérnökök számára. Ez egy közép- és felső vezetői képzés. Azért hoztuk létre, hogy a térségünk agrárszervezésében, az önkormányzatokban, a hivatalokban legyenek fiatal magyar szakemberek.

A fogyasztói társadalom ellenpéldája

— Amikor a környezetgazdálkodási képzés megindult, annak színhelyéül — vagy jelképéül — kezdtük el építeni a szalmaházat. Horváth Lehel építész irányításával a kivitelezők maguk a hallgatók voltak.

A szalmaháznak külön filozófiája van. nemcsak az a lényege, hogy szalmabálákból épült, hanem az is, hogy minden „porcikája” és eleme vagy újrahasznosított, vagy olcsó anyagokból készült, méghozzá olyanokból, amelyek a szűk környezetünkben találhatóak. nincs például benne cement, melyet messziről kellene hozni, vagy olyasmi, amit környezetkárosító módon állítanak elő. Sajátos válasz ez a fogyasztói társadalom térhódítására. A saját anyagból és erőből elkészült kis kuckó is lehet kedves, jó érzéseket keltő, lakható és fenntartható.

A ház, mint ahogyan te is érezheted, a legnagyobb napsütésben is hűvös, a szalmabálák éjszaka átveszik a levegő páratartalmát, nappal kiadják, vagyis a ház nemcsak lélegzik, de hűti, automatikusan klimatizálja magát. nem dohosodik, nem fülled be, a levegő állandóan kellemes a szobában.

Hogy miért nem ilyenekben lakunk? Ez jó kérdés. Mert a jómódot azzal is mutatni kell, hogy minél nagyobb és drágább lakóházakat hozunk létre. Amerikában sok szalmaház van, a legrégebbi, amely még ma is áll, nebraskában található, száztíz éves.

Tudásbázis és térségfejlesztés

Beszéljünk egy kicsit az iskoláról, amelynek szintén van egy saját filozófiája.

— Mindkét szakunk egyetemi alapképzés, három és fél éves, csaknem 240 kreditpontot nyújt, Magyarországon van akkreditálva, a diploma pedig az újvidéki egyetemen honosítható. A jelentkezéseket a következő tanévre július 15-éig fogadjuk. A tudnivalókról telefonon vagy e-mailben lehet érdeklődni, egyeztetni. Eddig 380 végzett hallgatónk van, aki jó hírét viszi az intézménynek.

Az iskola filozófiája, hogy a mai világban nem elég csak a tudásra helyezni a hangsúlyt, hiszen nagyon sok információ egyéb csatornákon is megszerezhető. Fontos, hogy a diákok megtanuljanak küzdeni, önálló döntést hozni, megismerjék saját magukat, a lehetőségeiket és a korlátaikat, rájöjjenek, hogyan kell csapatban dolgozni, egymást segíteni, és kapcsolatokat létesíteni.

Szeptembertől például külön foglalkozunk majd a tanulási nehézségekkel küszködő gyerekekkel, hallgatói önkormányzatot alakítunk, és szervezünk belső TDK-t is.

Van egy újabb tervünk is, méghozzá a rendelkezésünkre álló tudásbázis felhasználása a térség fejlesztésének érdekében. Mivel már 2003 óta vannak kisebb-nagyobb pályázataink, úgy gondoltuk, végső ideje ezt a tevékenységünket intézményesíteni, ezért agrárinnovációs központot hozunk létre. 2009-ben már megalapítottuk a Pro Scientia naturae alapítványt — amely lassan referenciákat szerzett, megizmosodott —, és a központ majd ennek a szolgáltatásaként működik. Tanácsadóink a térség fejlesztésére használható információkat, tudásanyagot, technológiát kínálnak majd cégeknek, vállalkozóknak, gazdálkodóknak. Agrotechnika, növényvédelem, talajerő-utánpótlás, vállalkozási hatékonyság növelése, forgalmazás, marketing stb. témában tudunk segítséget nyújtani. Továbbá természetesen próbálunk pályázni a részfinanszírozásra, hogy a mi térségünkben élő magyar gazdálkodóknak vagy a fiatal pályakezdőknek olyan szolgáltatást tudjunk nyújtani, amely részben vagy teljes egészében támogatott. Az a célunk, hogy akik tudást szereznek, akár a mi iskolánkban, azok sikeresen rajtoljanak az életben.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A hagyományőrzés jegyében
Riport
  • Mór Gábor
  • 2018.11.14.
  • LXXIII. évfolyam 45. szám
Facebook

Támogatóink