A Szabadkai Rádiónak mint a magyaron kívül állandó szerb és horvát szerkesztőséggel is működő intézménynek az alapítója Szabadka város önkormányzata, ezért ezt a petíciót, amelyben a benne vázolt megoldásokat a Szabadkai Rádió magyar újságíróinak mintegy kétharmada támogatja, valójában az alapítónak kell átadni, mert egyedül az alapító hivatott az intézmény sorsával és annak egészével foglalkozni, arról felelős döntéseket hozni.
Ez a petíció ugyanis nem vesz tudomást a Szabadkai Rádiónak mint intézménynek az egészéről, ezáltal pedig igen nehéz helyzetbe sodorja a multikulturális és multietnikus elvek mellett többször is lándzsát törő polgármester urat is, akinek ezúttal – bár a Magyar Mozgalom civil szervezet oszlopos tagjaként a mozgalom által megfogalmazott, a magyar szerkesztőségre vonatkozó megoldást szorgalmazza – elsősorban polgármesterként kell gondolkodnia és viselkednie, hiszen kizárólag a törvény szava a mérvadó a helyi médiumok ügyében.
A Magyar Nemzeti Tanács a maga részéről tisztelettel és örömmel veszi tudomásul, hogy a magyar nyelven szóló rádiózásnak hatezernél is több olyan támogatója van, aki fontosnak tartja, hogy továbbra is megmaradjon Szabadkán és környékén a magyar nyelvű rádióműsor. A Magyar Nemzeti Tanács elnökeként nem gondolom, hogy elődeim munkáját semmibe kell vennem, elképzeléseit eltipornom, éppen ellenkezőleg: arra építkezve, folyamatosan előre haladva kívánom szolgálni a magyar ügyet, így a magyar rádiózás ügyét is. Ezeket a törekvéseket szem előtt tartva kívánunk eljárni is, mégpedig a 2015. szeptember 28-án a Magyar Nemzeti Tanács ülésén többórás vitát követően meghozott – előzetesen a Tájékoztatási Bizottság által is támogatott – döntés szellemében.
Viszont a demokráciával össze nem egyeztethetőnek, a szellem embereihez pedig méltónak nem tartom azt az eljárást, amellyel a petíciót írók a megújuló szabadkai magyar rádióadást illetik előre ítélkezve, el nem fogadva, meg nem engedve, lehetőséget sem adva annak kibontakoztatására. Gondolkodásmódjuk kizárólagos, amivel pedig vádolnak, annak gyanúja épp őket árnyékolja be.
Ugyanakkor – épp a petíció átadásának napján kiadott, a TANJUG hírügynökség által minden szerkesztőséghez eljutott közleményben – Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter megerősítette, hogy a mostanáig állami pénzből finanszírozott helyi médiumokhoz, ha nem jelentkezik rájuk vevő, november 1-je után a dolgozók juthatnak hozzá: a részvényekhez és így az intézményekhez is. Mindez azt jelenti, hogy immár a Szabadkai Rádió tulajdonosaiként nem egészen két hét múlva ebben a minőségükben kereshetik fel a részvénytulajdonosok a volt alapítót, hogy közösen keressenek megoldást a három szerkesztőséget magában foglaló rádió továbbéltetésére.
A Magyar Nemzeti Tanács viszont azoknak a döntéseknek a szellemében kíván eljárni, amelyek alapját évekkel ezelőtt épp a Pannónia Alapítvány életre hívói a médiaprivatizáció eshetőségére készülve vetették meg természetesen a modern idők, a megújult lehetőségek és hallgatói elvárások tükrében, de lehetőség szerint minden korosztályhoz és ízléshez is szólva – magyarul.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke