A kultúránkat meg kell élnünk

A kultúránkat meg kell élnünk

Zentán, a magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségén a magyar és a szerb himnusz előtt kilenc Kárpát-medencei település templomának egymásba kapaszkodó harangjátéka köszöntötte a közönséget.

Ez a dátum alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi, szellemi értékeinket.

Az esemény egyik szónoka Dudás Károly Magyar Örökség díjas író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke volt. Ünnepi beszédében kifejtette, az értéktelenség és az álértékek eluralkodása idejében a valódi értékeket és az állandóságot keressük. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy ideje visszatérni a forráshoz, Kölcseyhez és a himnuszhoz, melynek minden sora időszerű és korszerű, rólunk és hozzánk szól. Arra is hivatkozott, hogy Kölcsey Ferenc a Nemzeti hagyományok című művében a kultúra lényegeként a folytonosságot határozza meg, így írt ugyanis: „Ahol ősi hagyomány vagy épen nincsen, vagy igen keskeny határokban áll, ott nemzeti poesis sem származhatik; az ott születendő énekes vagy saját (tisztulást és folyamot nem található) lángjában sűlyed el, vagy külföldi poesis világánál fog fáklyát gyújtani; s hangjai örökre idegenek lesznek hazájában.”

Jasmina Mitrović Marić, Szerbia köztársasági elnökének tanácsadója szerint a magyar kultúra ünnepe a legjelentősebb dátumok közé tartozik. Nagyon fontos, hogy megjutalmazzák azokat, akik őrzik az anyanyelvüket, a hagyományokat, az énekeiket, táncaikat. Ha a szeretet és a jóság nyelvén beszélünk, akkor mindannyian megértjük egymást — mondta, és ennek jegyében tolmácsolta Tomislav Nikolić szerb elnök üdvözletét és jókívánságait.

Az összetartozás érték

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter levélben küldött ünnepi gondolatait Raffai Telečki Ágnes műsorvezető olvasta fel: „Érték, hogy összetartozunk, családunkban, közösségeinkben, nemzetünkben így érthetjük egymás szavát és gondolatát, így tudunk közösen álmodni, így tudunk közös ügyeinken dolgozni. Érték, hogy összetartozunk azokkal is, akik utánunk járják majd az ezeréves nagy utat, amelyből nekünk is jutott egy szakasz, és mindazt, amit nekik tudunk hagyni, majd ők viszik tovább.”

Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az értékek átörökítésének fontosságát hangsúlyozta az egybegyűlteknek: „A kultúra sem egyik pillanatról a másikra, önmagunk által teremtett kultúra, hanem mi is kaptuk a szüleinktől, a környezetünktől, és mi is ugyanígy adjuk majd tovább. Erősíti ez és teljessé teszi a saját életünket, egyszersmind segíti a nemzet, a közösség összetartozását.”

Arra is kitért, hogy mostanában divatos az identitásnélküliségre hivatkozni, de csak az tud ezek mentén úgy kapcsolódni máshoz, mint az egyik puzzle-darab a másikhoz, akinek vannak megkülönböztető jegyei: „Ahogy a múltból megvannak ezek a puzzle-darabok Kosztolányi Dezsőtől Fehér Ferencen át Szabó Sípos Tamásig, megvannak a mai darabok is Lajkó Félixtől Tolnai Ottón át egészen Rúzsa Magdiig. Így segít nekünk a kultúra közösséget teremteni, és a saját identitásunkat, a saját lelkünket is megerősíteni.” Miután felsorolta, hogy a magyar kormány milyen támogatásokkal igyekszik segíteni, egyszersmind építeni is a vajdasági magyar közösséget, dr. Rétvári Bence leszögezte: „Az identitás feladása nem a jövő útja, a kultúránkat át kell élni és terjeszteni. Hogy parafrazáljam a korábbi gondolkodókat, nem kell a kultúrát őrizni, mert nem rab, nem kell ápolni, mert nem beteg, nekünk meg kell élnünk a magyar kultúrát.”

Díjazottak és ünnepi műsor

A magyar kultúra napja a példamutatásról és az előttünk járók példájának felismeréséről is szól, amikor személyek és alkotóközösségek nagyszerűsége, egyedi mivolta nyeri el méltó jutalmát. Magyar Életfa díjban Albert János szabadkai nyugalmazott színművész, Balogh Pál bácskertesi művelődésszervező, Krizbai Hajnalka verseci pedagógus, anyanyelvápoló és dr. Szőke Anna kishegyesi nyugalmazott óvodapedagógus, népművelő, néprajzkutató részesült. Aranyplakettet a hetvenéves nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület, Plakettet pedig a topolyai Cirkalom táncegyüttes, a szabadkai Juhász Zenekar, Szabó Magda tornyosi óvónő, kézműves és gyűjtő, Széchenyi Jolán torontálvásárhelyi tanárnő, valamint Takács József horgosi művelődésszervező kapott. A díjazottakról szóló portréfilmeket ezúttal lapunk munkatársa, Szerda Zsófia készítette.

Az est során kihirdették a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2015 című pályázat eredményét is, melyre kilenc kiadó mintegy ötven könyvvel nevezett be. A zsűri Celler Kiss Tamás Anyaméh című kötetét (zEtna Kiadó) találta a legszebbnek — szerkesztője, műszaki szerkesztője és a fedőlap tervezője egyaránt Beszédes István —, emellett egyéb kategóriákban is kiemelte a legszebb kiadványokat, illetve több különdíjat is odaítélt.

Az ünnepi műsorban fellépett az immár Plakett díjas Cirkalom táncegyüttes és a Juhász Zenekar. A közönség megtekintette az Imádkozzál és dolgozzál! című előadást is, mely idősebb Bálint József önéletírásának, valamint Beszédes István, Bogdán József, Celler Kis Tamás, Lennert Móger Tímea és Terék Anna versrészleteinek felhasználásával külön erre az alkalomra készült. A produkció szereplői három bánáti szórványtelepülés amatőr színjátszói, Baka András, Bobán Edit, Burai Tibor, Gábor Szintia, Kiss Zoltán és Lackó Farkas Erzsébet voltak. Sóti Juli énekelt, a zongoránál Klemm Dávid foglalt helyet, a rendező pedig Táborosi Margaréta volt.

A hétvégén a Zentai Alkotóházban megtartották a Kárpát-medencei Kulturális Fórum elnevezésű rendezvényt is, mely ezúttal a Kárpát-medence stratégiai képzési világairól szólt. 

SZERDA Zsófia felvételei

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink