A fény koldusa

A fény koldusa

Augusztus 12-e és 21-e között negyedik alkalommal rendezte meg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Székesfehérvári Királyi Napokat. A Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivál a történelmi főváros legrangosabb eseménye, mely igazi kulturális csemegékkel várja a helybelieket és a városba látogató vendégeket.

A programsorozat egyik kiemelkedő eleme a Koronázási Szertartásjáték, melynek sajtófőpróbájára meghívták a határon túli régiók újságíróit is.

A látványos, színes kavalkád során a Belvárosban megelevenedik a Középkori piac, életre kel a Jósok és boszik sikátora, a legkisebbeket különféle hasznos és szórakoztató játékok, foglalkozások várják, a közönség utcaszínházi és bábelőadásokon, valamint számos más hagyományőrző műsoron szórakozhat. A felsorolásból nem maradhatnak ki a belvárosi épületek falaira varázsolt fényfestészeti alkotások, a magyar királyokat megjelenítő óriásbábok, a koncertek és a nemzetközi néptáncfesztivál produkciói sem.

Az ünnepi nyitórendezvényen az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, Bágyi Balázs és dobosai, Szirtes Edina Mókus és a Koronázási Ünnepi Játékok zenekara működött közre. Mivel a központi motívum ezúttal a magyar koronázási palást volt, az idei fényjáték is eme pompás királyi szimbólumról szólt. Az animációs filmalkotást Falvay Miklós készítette Beethoven István király című nyitányára.

Székesfehérváron, a hajdani Nagyboldogasszony-bazilika, magyar királyaink koronázási temploma romjai fölé épült óriási színpadon is negyedik éve tartanak Koronázási Szertartásjátékot. A nézők előtt hiteles középkori források alapján, a zene, a tánc és a modern technikai eszközök felhasználásával kel életre egy-egy itt megkoronázott magyar király legendája. Szent István, Szent László és Könyves Kálmán után az idén II. Vak Bélának, a fény koldusának a története tárult a nézők elé.

A regényes életút színrevitelére Szikora János Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója vállalkozott. Ahogyan a sajtónak nyilatkozta, Vak Béla volt talán az egyetlen főúr, aki nem akart király lenni.

— Álmodni sem mert ekkora méltóságról, hiszen már az is kész csoda volt, hogy egyáltalán életben maradt, miután Könyves Kálmán parancsára kisgyerekkorában apjával, Álmossal együtt megvakították. Véletlenek (vagy sorsszerű, váratlan fordulatok?) egész sora vezette őt a rejtekhelyéül kiszemelt kolostor falai közül a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika oltárlépcsőjére, ahol fejére illesztették a koronát.

Amikor Könyves Kálmán fia, II. István gyermektelenül hunyt el, az Árpád-ház a kihalás szélére került. Vak Béla király érdeme, hogy a dinasztia fennmaradhatott. Habár sokan felrótták, hogy a felesége, a szerb származású Ilona irányítja, a király a vaksága ellenére bel- és külföldön egyaránt sikeres uralkodó lett. Megszilárdította a királyi hatalmat és gyarapította az ország területét.

II. Vak Béla szerepét Száraz Dénes alakította. A koronázó érseket és egyúttal a király gyóntatóját Blaskó Péter, a nemzet művésze játszotta. A további szerepekben Mihályi Győzőt (Krónikás), Závodszky Noémit (Ilona, II. Béla felesége), Sághy Tamást (II. István, Könyves Kálmán fia), Kerkay Ritát, Egyed Attilát, Porogi Ádámot láthattuk.

A dramaturg Matuz János, a zeneszerző Márta István és Szirtes Edina Mókus, a koreográfus Horváth Csaba, a jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a díszlettervező Szendrényi Éva volt.
A középkori zenei forrásokat klasszikus és világzenei motívumok gazdagították, a koreográfiában pedig a mozgásszínházi jelleg érvényesült. Telitalálat volt a hatalmas vetítőfelület használata, ezáltal ugyanis „testközelbe” kerültünk a szereplők belső vívódásaival. Érdekes volt, hogy gyakran nem ugyanazt láttuk a színpadon, mint felette, de a két szint együtt alkotott egy teljes egészet. A cselekmény során az óriásbábok is megjelentek, hiszen a négy és fél méter magas királyalakok fontos feladatot, „színészi szerepet” kaptak az előadásban.

A királyok városában augusztus 16-án ugyancsak a Nemzeti Emlékhelyen felépített szabadtéri komplexum látta vendégül a Musica Sacra című ünnepi koncertet. Az augusztus 20-ai Fehérvári királyok menete pedig páratlan történelmi felvonulás az immáron tizenöt darabból álló Árpád-házi óriásbáb-gyűjteménnyel, az Alba Regia táncegyüttes kétszáz fiatal néptáncosával és a Kárpát-medence legkiválóbb néptáncegyütteseivel.


Barát István felvételei


Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A végzet asszonya(i)
Színház
Minek a szív…
Színház
Facebook

Támogatóink