A csírában rejlő egészség

A csírában rejlő egészség

Sokan lebecsülik, pedig a csírákban százszor annyi enzim található, mint a nyers zöldségekben és gyümölcsökben.

Az enzimek olyan speciális fehérjék, amelyek az egész szervezet számára szükségesek.

A csíra kifejezést a kezeletlen gabona-, fűszernövény-, illetve zöldségmagvakra használjuk. A mag nedves közegben elkezdi előállítani a növekedés legintenzívebb szakaszához szükséges enzimeket a talajból kivont ásványok segítségével. A csíraállapot addig tart, amíg az új növényke a saját zöld leveleivel képessé nem válik a fotoszintézisre.

A csírák rengeteg rostot, sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak: különféle B-vitaminokat éppen úgy, mint A-, E-, C- és K-vitamint, folsavat, vasat, káliumot, cinket és magnéziumot. A szervezetet a lucerna-, retek- és mustárcsíra karotinoidokkal meg glükozinolátokkal látja el, melyek védelmet nyújtanak a baktériumok ellen, illetve a rákos megbetegedésekkel szemben. A sportolóknak különösen fontos a csírák fogyasztása, hiszen rengeteg fehérje található bennük, az állati forrásokhoz (húsféleségekhez és tejtermékekhez) képest pedig sokkal kevesebb zsír kerül velük a szervezetbe. A csírák ugyanis csak egyetlen zsírfélét, a lecitint tartalmazzák, mely viszont erősíti az idegrendszert. A babfélékben, a diófélékben, a gabonákban levő fehérje jobb minőségben van jelen a csírákban, mert ahogy a növény fejlődik, a benne levő értékes anyagok egy része elveszik, átalakul, vagy csökken a mennyisége. Ugyanez a helyzet a rosttartalommal is.

Segítségükkel akár a narancsbőr ellen is felvehetjük a harcot, mivel nagy mennyiségben tartalmaznak fitoösztrogéneket (növényi hormonokat), melyek erősítik a megereszkedett kötőszövetet. Különösen jó erre a szója-, a mungóbab- vagy a csicseriborsó-csíra. Ráadásul a bennük levő linolsav hatására bársonyosan puha lesz a bőr.

A fokhagymacsíra nagy mennyiségben tartalmaz alliint (kéntartalmú aminosavat), mely kedvező hatással van a szívre, és védelmet nyújt az érelmeszesedés ellen. Emellett baktériumölő hatású, és a csíráztatás során csökkenti a penészképződést.

A legegészségesebb, legfinomabb csírákat azonban a következő növények adják: vöröshere, bíborhere, lucerna, napraforgó, retek, mustár. Az utóbbi kettőnek csípős az íze, sőt, a mustáré nagyon erős, így abból kevés is elég a különféle saláták ízesítésére. 

Kész csírákat a nagyobb üzletekben is vásárolhatunk, de jóval olcsóbb megoldás, ha mi készítjük el otthon a következő módon:

A megmosott, kiválogatott magokat körülbelül 12 órára áztassuk be langyos vízbe, majd öntsünk rájuk annyi vizet, hogy éppen ellepje őket. Ezután — fajtától függően — 3—6 napig tart a csírázás. Erre a célra speciális csíráztató tálat is használhatunk, melynek nagy előnye, hogy csökkenti a penészesedés lehetőségét. Mivel ezek a tálak elég drágák, jó megoldás lehet, ha egy befőttesüveget használunk, melynek a tetejét légáteresztő anyaggal zárhatjuk le. A csírákat naponta kétszer öblítsük le a következőképp: a befőttesüveget megtöltjük vízzel, összerázzuk, majd a légáteresztő anyagon át leöntjük a vizet. A magok soha ne álljanak a vízben, mert elkezdenek rothadni!

Főleg akkor érdemes fogyasztani őket, amikor már nincsen, illetve még nincsen friss zöldségféle — tehát a mi éghajlatunkon a novembertől áprilisig terjedő időszakban. Lehetőleg nyersen fogyasszuk őket, de a salátánkat, a szendvicsünket, illetve a főételeinket is ízesíthetjük velük.


Az illusztráció forrása: www.pixabay.com

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Feltörekvőben a köredzések
Ép Testben
Mássz, csússz, ugorj!
Ép Testben
Facebook

Támogatóink