Tiltakozók, várakozók - Tóth Tibor felvételeHosszú idő után végre megtörtént, hogy összefogtak a vajdasági mezőgazdasági termelők. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az összefogás oka nem ünnepélyes, sikeres termelési eredmény, hanem a Mezőgazdasági Minisztérium újabb idétlen rendelkezése...
 |
| Tiltakozók, várakozók - Tóth Tibor felvétele |
Hosszú idő után végre megtörtént, hogy összefogtak a vajdasági mezőgazdasági termelők. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az összefogás oka nem ünnepélyes, sikeres termelési eredmény, hanem a Mezőgazdasági Minisztérium újabb idétlen rendelkezése, melynek alapján júniusban (!) megváltoztatták az idei területalapú támogatás összegét és módját. Eddig a területalapú támogatás összege 14 ezer dinár volt hektáronként és minden száz hektár termőterülettel rendelkező bejegyzett gazdaság megkapta. Az új mezőgazdasági miniszter ezt a rendelkezést úgy változtatta meg, hogy erre a támogatásra csak azok a bejegyzett gazdaságok számíthatnak, akik tíz hektárig terjedő földterületen termelnek. Állítólag az állam pénztárából csak ennyire futja.
Vajdaság-szerte óriási az egyéni termelők felháborodása, hiszen ez a rendelkezés elsősorban a vajdasági termelőket érinti, mert itt vannak nagy magángazdaságok. A szégyenlősnek indult tiltakozás két nap alatt átterjedt szinte az egész Vajdaság területére. Valójában a vajdasági termelők azt tervezték, hogy traktorokkal, mezőgépekkel Belgrádba vonulnak a kormány épülete elé, hogy nyomatékosan figyelmeztessék az illetékeseket: elég volt az átverésből. Az új mezőgazdasági miniszter beiktatási beszédében ugyanis ígéretet tett, hogy területalapú támogatás továbbra is az eddig alkalmazott előírások alapján jár a termelőknek. Mivel nem jutottak el a fővárosba az elkeseredett termelők, mert a rendőrség meggátolta szándékukat, ezért úgy határoztak, hogy Vajdaság-szerte útzárlatokat alkalmaznak, mindaddig, míg a minisztérium nem állítja vissza a régi területalapú támogatást.
A kora reggeli órákban indultunk útnak azzal a szándékkal, hogy elsősorban a bánáti termelők tiltakozásáról tájékoztatunk. Előzetes hírek szerint Pancsova közelében már ezernél is több traktor állta el az utakat, megbénítva a fővárosba és az onnan induló forgalmat. Pancsováig nem jutottunk el, mert szinte minden útvonalon kisebb-nagyobb tömeggel, mezőgépek sokaságával találkoztunk és az utak átjárhatóságát szigorúan ellenőrizték a tiltakozók, s óránként, máshol csak háromóránként adtak utat öt-tíz percre az időközben felszaporodó járművek számára. Hiába az újságíró-igazolvány, a kocsira tett Press tábla, a tiltakozók udvariasan, de visszautasítanak bennünket, mondván: eddig mindig mi engedtünk a nyomásnak, kéréseknek és mindig mi ittuk meg a levét Hát most mi diktáljuk a feltételeket, legalább itt, az úton.
- Itt most nincs főnök, valamennyien egy céllal jöttünk ide, mégpedig azzal, hogy addig nem tágítunk, míg az új mezőgazdasági miniszter vissza nem állítja a régi területalapú támogatási rendszert, hiszen ezt külön megígérte, amikor hivatalba lépett. A tiltakozásunk másik oka, hogy rossz időben hozták meg az új rendelkezést. Ki látott már június elején olyan előírást hozni, aminek a termelési ciklus kezdetéig nyúlnak vissza a következményei. Gondolja el, például az én ötven hektáros gazdaságomban még az ősszel be kellett szereznem a műtrágyát, a vetőmagot, megejteni a munkákat, hogy a búza földbe kerüljön. Hektáronként 17 ezer dinárt költöttem, illetve ekkora összegre vannak számláim hektáronként azért, hogy 14 ezer dinárt kapjak támogatásként. Közben a megváltozott rendelkezés értelmében csak tíz hektár után kapom meg a támogatást, a többi az én költségem. Nem kell hozzá nagy ész, hogy rájöjjünk: ez egy tiszta Vajdaság-ellenes, eszméletlen rendelkezés, amellyel már előre be akarják harangozni az idei búza alacsony felvásárlási árát. Rengeteg megalázás, átverés, hazug ígéretek következménye ez a tiltakozás.
Mi látástól vakulásig dolgozunk azért, hogy minden asztalra kenyér kerüljön ebben az országban és odáig jutottunk, hogy a szociális segély már jóval nagyobb, mint a mi havi hasznunk. Azok, akik erre a segélyre jogosultak havonként 22,5 ezer dinárt kapnak, de például a kikindai öntödében 16 ezer dináros havi fizetésért dolgoznak az öntők. Azt is fájlaljuk, hogy az ország egyedül bennünk, parasztokban nem bízik, mintha mi volnánk az egyes számú ellenség. Nekünk mindenért számlát kell felmutatni, sokszor többe kerül a követelt papír, mint amit térítményként kapunk. De például senki se kéri a számlát azoktól, akik szociális segélyt kapnak, pedig bizony sokat közülük ott látunk a kisboltok előtt sörözni mindaddig, míg a segélyből tart. Azt mondják az illetékesek, hogy nincs több pénz az államkasszában. Rendben van, de akkor viseljük egyformán a terheket, legyen például tíz százalékkal kevesebb a miniszterek, az országházi képviselők meg az elnökök havi fizetése is - legalább tíz százalékkal. Mert a mi támogatásunkat 90 százalékkal csökkentették - mondja.
- Örömmel állapítottuk meg, hogy a termelők Vajdaság-szerte most talán először fogtak össze igazán - mondja. - Nem kell csodálkozni, rettenetesen el vagyunk keseredve. Követeljük, hogy állítsák vissza a régi támogatási rendszert, amit a leváltott Dragin miniszter is megígért a termelőknek. Igen, meg vagyunk győződve, hogy ez alkalommal kiharcoljuk az igazunkat, addig nem tágítunk, míg vissza nem állítják a régi támogatási rendszert. Egyszerűen megáll az ember esze, hogy milyen mostoha módon viszonyul az állam hozzánk, pedig biztosan ők is tudják, hogy ez az egyetlen ágazat, amely jövedelmező lehetne. Hivatkozhatnánk mi a szomszédos országok támogatási rendszerére, de nem tesszük, mert tudjuk, hogy szegények vagyunk. De akkor legalább azt hagyják meg, ami eddig működött, habár az sem volt tökéletesen kielégítő. Hallom, sokan azt mondják, gazdagok a parasztok, mert hatalmas traktorokkal álltak ki az útra. De azt senki sem tudja, hogy a negyven évnél fiatalabb traktorok esetében szinte egyetlen alkalommal sem a termelő a tulajdonos, hanem a bank, amely a traktorvásárlási kölcsönt folyósította. És bizony megtörtént már nemegyszer, hogy a kölcsön részleteire ráment a termelő vagyona, hiszen a traktor árának a többszörösét kell magánvagyonunkkal szavatolni. Igen, egyszer arra volna szükség, hogy egy évben ne vessünk búzát, vagy amit learattunk, azt ne adjuk át. Sajnos, a magángazdaságok felszámolták a tárolási tereket, és most nincs hova tenni a termést.
- De bizony vannak olyanok, akik se nem termelnek, se nem tárolnak, mégis ők húzzák a mi verejtékünkből a legnagyobb hasznot - szól közbe Slavoljub Jerinkić fiatal kikindai termelő. - Ilyen a világon sehol sem történhet meg, csak nálunk: lassan már az éhezik, aki a földet műveli. Én 26 hold árendában tartott földön gazdálkodok, és rám mondják, hogy extraprofitőr vagyok! A tavalyi búzatermésünkért eleinte 13 dinárt ígértek kilogrammonként. Az átvevéskor addig vizsgálták, addig selejtezték, hogy alig kaptunk tíz dinárt kilogrammonként. Aztán aki ugyanezt a búzát felvásárolta, az külföldre vitte 27 dinárért, hát akkor ki is az extraprofitőr? Írja le nyugodtan, hogy elegünk van a különféle Miškovićokból, Matijevićekből, akik azt se tudják, milyen zölden a búza, mégis ők a legnagyobb mezőgazdasági termelők. Persze, őket nem izgatja a területalapú támogatás, őket bőkezűen, kiváltságokkal támogatja az állam. Hát ezért van útzárlat és ha kell, aratásig itt leszünk!
Míg beszélgetünk, újabb személykocsik érkeznek a sorba, egyikből jókora fonott kosár kerül elő, benne frissen sült péksütemény, apró csokoládé, műanyag ládákból lehűtött üvegekben víz, régifajta, pöttyös vizeskannából kávét öntöget egy kötényes fiatalasszony.
- A környék lakói egyértelműen támogatnak bennünket - mondják a zárlatot tartó termelők. - Tegnap például egy bogrács katonababot hoztak, köszönet nekik. Jó érzés, hogy megértik: ha nekünk jobb lesz, jobb lesz valamennyiünknek, talán még a kenyér sem lesz drágább - bizakodnak a tűző napon izzadó elégedetlen termelők.
A Vajdaság szinte egész területére kiterjedő tiltakozással kapcsolatban Dobai János tartományi mezőgazdasági titkárhelyettest kérdeztük.
- Tisztségemnél fogva, de vajdasági emberként is fenntartás nélkül támogatom a mezőgazdasági termelők jogos tiltakozását. Igaz, hogy az útzárlatot valamilyen módon Belgrádban kellene megrendezni, ha ezt a rendőrség lehetővé tenné, hiszen a tartomány hatásköre itt nem elég, a rendelkezés Belgrádból érkezett. Állítom, hogy a területalapú támogatási rendszer ilyen formájú megváltoztatása elsősorban a vajdasági termelők ellen irányul, hiszen köztudomású, hogy nálunk vannak csak tíz hektárnál nagyobb gazdaságok. A mezőgazdaságnak nyújtott eddigi támogatási rendszer sem volt valami kiadós, de még ezt is lefaragták. Nem kell csodálkozni, hogy kicsordult a víz a színültig telt pohárból - mondta.
