home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Útközben (223.)
Káich Katalin
2016.11.07.
LXXI. évf. 44. szám
Útközben (223.)

Angolnyelv-tudásom sokat köszönhet a XIX. század első felében alkotó angol írónők munkásságának: mindenekelőtt Jane Austennek meg a Brontë nővéreknek, kiknek regényeit Thomas Hardyéval együtt nyaranta mindig újraolvasom nyelvgyakorlás céljából. Igaz, ez a módszer a kortárs angol nyelv megismerése szempontjából igen problematikus, de a tv-ben vetített filmek segítségével az aktuális nyelvhasználat elsajátítására is van mód.

Nyári walesi utazásom során a XVIII/XIX. század fordulóján tevékenykedő Jane Austen nyomába eredhettem, hiszen a kihagyhatatlan, majdhogynem kötelező látnivaló, az ország első számú szárazföldi fürdővárosa, Bath is szerepelt programunkban. A barokk korában utánozhatatlan eleganciára szert tett római kori gyógyfürdő Richard „Beau” Nash megválasztott ceremóniamesternek köszönhette fénykorát, aki bálokat, kártya- és egyéb partikat, népes vendégségeket szervezett, s így Bath fokozatosan a legdivatosabb találkozóhellyé nőtte ki magát Angliában, lehetőséget nyújtva az ismerkedésre, ami különösen a hajadon leányok férjhez menési esélyeit segítette elő: afféle házasságközvetítő színhelynek is beillett. S hogy ez miképpen működött, megtudhatjuk, ha elolvassuk pl. Jane Austen A klastrom titka (Northanger Abbey) című regényét, mely már csak azért is érdekes olvasmány, mert a szerző egyedülálló, jellegzetes módon, utánozhatatlan bájjal ábrázolja a kisszerűséget, a kellemetlent pedig mulatságosan, megmosolyogni való iróniával. Művei talán ezért is élvezetesek mind a mai napig.

Ahogyan pl. a XVIII. században közkedvelt Samuel Richardson érzelgősségben bővelkedő műveire utal, abból egyértelműen kitetszik, hogy a század végére idejétmúlt, széles körű igényeket egykor kielégítő író miképpen tett szert arra a hatalmas népszerűségre, amely négy kiadást megért (!), levélformában írt első regényét övezte. A feltörekvő polgárság erkölcsi ideálját megrajzoló szerző napjainkban már olvashatatlan, de azt azért tudni kell róla, hogy nélküle Goethe Wertherje vagy Kármán József Fanni hagyományai című műve sosem születhetett volna meg. Legalábbis ezt állítják az irodalomtörténészek.

Az Austen család huzamosabb ideig élt Bathban 1801-től, s annak ellenére, hogy könyvtárral, színházzal, a társasági élet változatos színhelyeivel is büszkélkedett, a fürdőváros nem nyerte meg az írónő tetszését, de anyaggyűjtésre igen alkalmas volt, mint ahogyan az említett regényből is kitetszik. Ettől eltekintve Bath megkülönböztetett tisztelettel emlékezik meg a papkisasszonyból lett írónőről. A Jane Austen Centerben nemcsak a kor jellegzetes életformájának emléktárgyait tekintheti meg az oda látogató, de megkóstolhatja és élvezheti a Jane korabeli tealevelekből készített teát és a házi süteményeket. A Nemzetközi Jane Austen Fesztivált minden év szeptemberében rendezik meg.

A bathi tartózkodásunk alatt sajnos csak a székesegyház meg a gyógyfürdő megtekintésére futotta időnkből. Indulás előtt azonban éppen annyi időm maradt, hogy egy napsütötte cukrászda teraszán elfogyaszthattam egy kávét egy sütemény kíséretében. A cukrászda meg a fürdő bejárata közötti téren egy kiváló fiatal gitáros léleknyugtató zenélésében is gyönyörködhettem. Ha behunyom a szemem, még ma is hallom a szívet melengető hangokat.

Jane Austen hamvait egyébként a winchesteri katedrális őrzi.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..