A felújított Bezdán-zsilipen át ismét lehetővé vált a hajózás a Bácskai-nagycsatorna, más néven a Ferenc-csatorna és a Duna között, a felújított Sebesfok-zsilipen át pedig újra megközelíthető a Bácskai-nagycsatornáról a Bajai-tápcsatorna. A Bácskai-nagycsatorna eredeti rendeltetése az volt, hogy összekösse a Dunát a Tiszával, a bezdáni zsilip rossz állapota miatt azonban a két folyó közti hajóút megszakadt. A szeptember végén lezárult projektum stratégiai jelentőségű, hiszen az árvízkockázat megelőzésére és a vízgazdálkodás fejlesztésére is vonatkozott, megvalósításával csökkentették az árvízveszélyt Vajdaság és Bács-Kiskun megye területén, valamint helyreállították a Baja—bezdáni-csatorna vízelvezető kapacitását is. A projektumot a Vajdaság Vizei Közvállalat, Vajdaság Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja és a magyarországi Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság valósította meg.

A felújított Sebesfok-zsilip

A projektum egyik legfontosabb eleme a harminc éve nem működő bezdáni zsilip, azaz a Ferenc József-zsilip felújítása volt. A Bezdán-zsilip 1856-ban épült. Kivitelezése akkoriban igazi újításnak számított, így ez az első műtárgy Európában, melynek építése során víz alatti betonozást alkalmaztak. A világ első betonzsilipjének vasszerkezetét pedig Gustave Eiffel irodája tervezte. A betongyártást az építkezésen helyben oldották meg, míg maga a betonozás 90 napot tartott megszakítás nélkül, éjjel-nappal. A zsilipnek két pár kétszárnyú kapuja van a kamra mindkét oldalán. Mivel műemlék, ezért eredeti formájába kellett visszaállítani, most is azzal a technológiával működik, mint 155 évvel ezelőtt. Felújítása számos nehézséget okozott, a zsilip két kapuja között mintegy 2 méter mély iszap halmozódott fel, a kapukat az iszap kiszivattyúzása előtt meg sem lehetett mozdítani. Mára újra akár 500 tonnás hajók is áthaladhatnak rajta.

A Ferencz Józsefről elnevezett torkolati kamarazsilip 1854-ben készült el. Európában itt alkalmaztak először víz alatti betonozást, így a magyar vízépítészet a világ élvonalába került. A zsilip betonfalába épített latin nyelvű tábla máig őrzi ennek emlékét.

A projektum keretében felújították a csaknem 10 méter széles Sebesfok-zsilipet is, mely 1875-ben épült. Ennek az objektumnak is két pár kétszárnyú kapuja van, mely úgy áll, hogy a hajózást csupán abban az esetben teszi lehetővé, ha a Baja—bezdáni-csatorna vízállása magasabb a Bezdán—bácsföldvári-csatornáénál. A Sebesfok-zsilipnek a DTD-vízrendszer megépítésével megváltozott a szerepe, és ma biztonsági vízrekesztőként működik.

Ez a beruházás idegenforgalmi szempontból is nagyon jelentős. Az európai folyami hajózásnak három fekete pontja közül ez volt az egyik, de most megoldódott — emelte ki lapunknak Pribilla Attila, Zombor város alpolgármestere. Mint mondta, most már 500 tonnás hajók is bejöhetnek a Dunáról Bezdánba, illetve Zomborba, valamint a Bajai-tápcsatornán át Baját is elérhetik.

Pribilla Attila, Zombor alpolgármestere mutatja a Bezdán-zsilip falába ágyazott műemléktáblát

— A zsilipnek köszönhetően a turisták most már megközelíthetik Bezdán belterületét és Zombort is. Az idegenforgalom tekintetében a falusi turizmus is kiteljesedhet. További feladatunk, hogy fejlesszük a környéken levő víkendtelepülések infrastruktúráját, tehát az utat, a szennyvízelvezetést, a víz- és az áramellátást is megoldjuk, nemcsak Bezdánban, de Monostorszegen is. Mindez viszont mit sem érne, ha a vizeken nem sikerült volna helyrehozni az összeköttetést, mivel e nélkül az osztrák, a német és a holland jachtosok nem tudnának bejönni a Dunáról a csatornára. A Bajai-tápcsatorna egyébként Európa egyik legtisztább csatornája. A látogatóknak megmutathatjuk Zombor nevezetességeit, történelmi jellegzetességeit, szép épületeit és a városközpontot. Szeretnénk kialakítani egy kis német múzeumot is, mivel annak idején az itt letelepedett németek majdnem mindannyian Zombor érintésével érkeztek a Délvidékre, mégpedig a Grassalkovich-palotába. Ott kapták meg azokat az okmányokat, amelyek tartalmazták, melyik faluba, hova kell költözniük, hol kapnak állami földeket. Mindemellett nagy előrelépés lenne, ha az Európából, illetve Magyarországról érkező turistahajók útlevélkezelése, illetve vámolása itt történne Bezdánban.

* Az idegenforgalom mellett gazdasági téren is fellendülés várható a zsilipek felújításával és újranyitásával?

— A környéken több hajógyár is működik, a projektumnak köszönhetően most újra megnyíltak a perspektívák, remélhetőleg az egykori szakemberek is munkába állhatnak. Már most látni, hogy a bezdáni hajógyár a szerb hadsereg hajóin végez felújítási munkálatokat, de már jachtokat is javít, hiszen a Dunáról már a nagyobb jachtok is be tudnak hajózni.

Harminc év után újra működik a Bezdán-zsilip, azaz a Ferenc József-zsilip

* Ezek a hajógyárak egykoron gazdasági húzóerőnek számítottak, és rengeteg embert is foglalkoztattak. Van remény a fellendülésükre?

— Monostorszegen és Bezdánban is nagyon jó gyárak működtek, melyekben kiváló folyami hajókat építettek egykoron. Mindkét üzemben több száz munkás dolgozott, ami egy település tekintetében rengetegnek számított, hiszen ezek a vállalatok csaknem a fél falut foglalkoztatták. A bezdáni hajógyár már új tulajdonoshoz került, de eddig nem történtek jelentősebb befektetések, remélhetőleg most itt is megindulnak a fejlesztések. Továbbá ki kell emelni, hogy a szerb kormány várhatóan jövőre dönt a folyami vámkikötőket illetően. Nagyon fontos, hogy Bezdánban megmaradjon a vámoltatás és az itteni kikötő, hiszen a legközelebbi Palánkán van — mondta el lapunknak Zombor alpolgármestere.

A két évig tartó projektum keretében Magyarországon is fontos beruházásokat valósítottak meg. Kitisztították a Bajai-csatornát, más nevén a Baja—bezdáni-tápcsatornát, mely Bajánál a Sugovicába torkollik, Bezdánnál pedig a Ferenc-csatornába kapcsolódik. 1870 és 1875 között épült, hossza 44,8 km. Eredeti funkciója a bácskai hajózócsatorna-hálózat vízzel való ellátása — gravitációs úton — a Dunából, hogy lehetővé váljon a vízúti áruszállítás. A XIX. és a XX. század fordulóján funkcióját a többletbelvizek befogadására is kibővítették. A Bajai-csatornán három helyen uszadékkiszedő platformokat és hajórámpákat építettek, valamint elvégezték a Baja—bezdáni-csatorna kotrását egy 5600 méter hosszúságú szakaszon.