Mindketten már korán kapcsolatba kerültek a világ legdinamikusabb csapatsportágával, mely első látásra magával ragadta őket.

— Ötévesen kezdtem jégkorongozni, anyukám ugyanis olyan sportágat keresett számomra, ahol levezethetem a felesleges energiám, és a választása a jégkorongra esett — mondta Hanna, aki a válogatottban balszélsőként játszik.

Lilla öt évvel idősebb húgánál, a jégkorongot azonban Hannánál valamennyivel később, tíz évvel ezelőtt kezdte.

— Mindig nagyon szerettem görkorcsolyázni, majd műkorcsolyázni kezdtem, jártam korisuliba is. Ennek befejezése után nem szerettem volna elszakadni a jégtől. Szabadkán műkorcsolyázni és jégkorongozni lehet, és utóbbira esett a választásom, habár akkor még nagyon kevés lány űzte ezt a sportágat. A kiváló korcsolyázótudás az alappillére a jégkorongnak, mely rendkívül összetett, és nagyon sok elemből tevődik össze, mint amilyen a korongvezetés, a taktikai rész, a testjáték. Legjobban talán magának a csapatsportágnak a felépítése tetszik — mondta Lilla, aki szintén balszélső, ám mindketten más-más sorban játszanak.

Rác Szabó Lilla válogatottmezben (forrás: Rác Szabó Lilla fotóalbuma)

A kezdetekkor a Spartacus Jégkorongklubban alig hokiztak lányok, így Lilla és Hanna a fiúkkal közösen edzettek, ami egyfajta motivációt adott nekik, hiszen fiúkkal versenyeztek, és náluk próbáltak jobbak, ügyesebbek, gyorsabbak lenni. Edzőjük, Uroš Brestovac teljesen egyenlően kezelte a fiúkat és a lányokat, s az a fiatal került be a vegyes csapatba, aki valóban a legjobb teljesítményt nyújtotta, függetlenül attól, hogy az illető fiú vagy lány. Később, amikor a fiúk már sokkal nagyobb testi erővel bírtak, az edzők és a csapattársak is figyeltek a lányokra.

Mindketten hatalmas sikerként könyvelték el, hogy tavaly megnyerték az eggyel alacsonyabb divízió küzdelmeit. Két éve a belgrádi világbajnokságon szerepelt először a szerbiai női jégkorong-válogatott egy vb-n, ott még nem értek el számottevő helyezést, Izraelben azonban nem találtak legyőzőre. Az 1. hely azt eredményezte, hogy az idén egy rangfokozattal feljebb, a III/A osztályban szerepelhetnek, ami új kihívás minden játékos és Boban Čuković szövetségi kapitány számára egyaránt. A vb-re két hetet Belgrádban, napi két jeges- és egy, főleg futásból álló, szárazedzéssel készültek.

— Mindig igyekszünk a tőlünk telhető legjobb teljesítményt nyújtani, a legjobb eredményt elérni. Személy szerint egyetlen elvárásom van magam felé, mégpedig az, hogy az adott pillanatban a lehető legjobb teljesítményt nyújtsam. Az edzők részéről az idén nem éreztünk túl nagy elvárást velünk szemben. Reálisan nézve tudtuk, hogy ebben az erős mezőnyben nem lehetünk csoportelsők, így a vb valójában arról szólt, hogyan tudunk csapatként működni, minél jobban összejátszani és fejlődni — tudtam meg Lillától, aki az előző években játszott, az idén azonban a padról szurkolt csapattársainak a világbajnokságon.

A szerbiai női jégkorong-válogatott, Rác Szabó Hanna a középső sorban balról az első játékos (forrás: Facebook) 

A több szabadkai játékossal (Rác Szabó Lilla és Hanna mellett Ana Milodanović, Sara Stantić, Elena Sekulić, Anastasija Benčić, Jovana Popov, Vastag Ivett) jégre lépő szerbiai válogatott a több erdélyi és székelyföldi magyar lányt is soraiban tudó romániai válogatott ellen kezdte szereplését a horvát fővárosban. A későbbi 2. helyezett 7 gólt ütött a szerbiai kapuba.

— Mivel ez volt az első mérkőzésünk a tornán, így nem tudtuk, mire számítsunk, és valahogy nem voltunk felkészülve arra, mi várhat ránk a jégen. Próbáltam mindent beleadni, ami sikerült is, hiszen a szerbiai válogatottból engem neveztek ki a mérkőzés legjobbjának. Következő ellenfelünk a bolgár válogatott volt, melyet már korábbról ismertünk. Két éve 2:1-re győztük le, most viszont 3:1 arányban nyertünk. Harmadik mérkőzésünket Ukrajna ellen vívtuk. Ez volt az a találkozó, amelyen mindenki a lehető legjobb játékával állt elő, ezen a meccsen játszottunk a legjobban. Már 4:1-re vezettünk, és közel álltunk az óriási meglepetéshez, de az utolsó 2-3 percben az ukrán lányok egyenlítettek, a hosszabbításban pedig kaptunk még egy gólt. A vereség után nagyon el voltunk keseredve, hiszen kevésen múlt, hogy valóban szenzációt okozzunk. Az utolsó néhány percben erőnk is fogytán volt, valamint a figyelem és az összpontosítás is visszaesett. A házigazda Horvátországot már ismertük a korábbi felkészülési mérkőzésekről. 3:1-re nyertünk, viszont a horvát lányok sokat fejlődtek, hiszen korábban nagyobb gólkülönbséggel győztük le őket. A litvánok elleni mérkőzés a 3. hely sorsáról döntött. 2:2-ig együtt haladtunk az egykori szovjet tagköztársaság csapatával, ám ezen a mérkőzésen is az utolsó öt percben kaptunk három gólt, és 5:2-es vereséget szenvedtünk. Mindent megpróbáltunk, de sajnos nem sikerült nyernünk — ecsetelte a mérkőzéseket Hanna.

Lilla elmondta, hogy a lányok ügyesek voltak, és a tőlük telhető legjobbat nyújtották.

— Románia ellen még nem szedték össze teljesen magukat, nem sokkal korábban érkeztek, és hirtelen úgyszólván más világba csöppentek. Mérkőzésről mérkőzésre fejlődtek, és ha jövőre úgy kezdenék a vb-t, ahogy az idén zárták, akkor az tökéletes lenne.

A Vajdasági Műkorcsolya- és Jégkorongszövetség első alkalommal rendezte meg a tartományi kupadöntőt, melyen a Spartacus és a Vojvodina nézett farkasszemet egymással. Az első meccsen Szabadkán 11:1-es hazai győzelem született, a visszavágót az újvidékiek 7:5-re megnyerték ugyan, de 16:8-as összesített eredménnyel a serleg a Spartacushoz került. A sporttörténelmi sikert elért csapatnak Hanna is tagja volt.

Szabadkán sajnos csak három hónapon át van jég, így a lányok az idényen kívül futnak, edzőterembe járnak, decemberben pedig újra jégre lépnek. A jövő évi világbajnokságra való felkészülés várhatóan januárban kezdődik.

— Szerintem sokkal jobban fogunk teljesíteni, mert az idén is csak nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy jobb helyezést érjünk el. Jövőre minden bizonnyal összeszedettebbek leszünk, és remélhetőleg benne leszünk az első háromban — latolgatja az esélyeket Hanna.

Lilla mindehhez hozzátette, hogy a csapat a felnőttek között játszik, viszont átlagéletkora mindössze tizenhat-tizenhét év körül mozog. Szerinte is az idő a szerbiai válogatottnak dolgozik, hiszen a lányok jövőre már tapasztaltabbak lesznek, és évről évre jobb eredményt tudnak majd elérni.

Beszélgetésünk vége felé arról is szó esett, mit csinálnak, ha éppen nem hokiznak. Hanna a Svetozar Marković Gimnázium 2. osztályos tanulója, a jégkorongon kívül szeret edzőterembe járni és futni, Lilla pedig kereskedelem és marketing szakon tanul egy szegedi egyetemen. Ha nem jégkorongozik, akkor tanul, de a barátokra és a pihenésre is igyekszik elég időt fordítani.

Mindketten arra biztatják a gyerekeket, ha kedvet kaptak a sportághoz, akkor kortól függetlenül minél hamarabb jelentkezzenek a klubba. Mindannyian abban bízunk, hogy egy szép napon megépül a fedett jégpálya a városban, ami még szebb jövőt vetítene elő a jeges sportágak kedvelői számára.