Az utóbbi húsz évben nem volt olyan esztendő, amely már az elején ne hozott volna olyan rendelkezést, amely tovább súlyosbítja a mezőgazdasági termelők egyébként is kilátástalan helyzetét. Hihetetlen, milyen meggondolatlanul, arcátlanul, sőt megfelelő jogi alap nélkül gyártja Állam bácsi az olyan rendelkezéseket, amelyeknek az egyetlen célja az államkassza feltöltése. Teszi ezt elsősorban a mezőgazdasági termelők terhére, akikről eddig már hét bőrt nyúzott le. Az esztelen rendelkezések legújabb ,,gyöngyszeme' a vízlecsapolási díj megfizettetése.
- Az adócédulán feltüntetett vízlecsapolási díj megfizettetése 2008-ra és 2009-re volt az a keserű csepp, amelytől kicsordult a pohár - mondja Kiss Árpád, a szabadkai Parasztok Egyesületének elnöke. Végre Vajdaság-szerte megtörtént az összefogás és többirányú tevékenységgel igyekszünk észre téríteni azokat, akik lehetővé tették ennek a járuléknak az adóvégzésen történő feltüntetését. Termelőinknek mindenekelőtt tudni kell, hogy ennek a járuléknak a megfizettetése elsősorban a Vojvodinavode közvállalat érdeke, és ami a legfontosabb: törvényellenes. A Vojvodinavode közvállalatnak nincs adatbázisa, tehát feltételezzük, hogy az adóhivatal adatait használta fel, ami már maga is törvényellenes. A vízlecsapolási díjat 2008-ra és 2009-re akarják megfizettetni, és ezt ugyanazon az adóvégzésen tüntetik fel, amely világosan kimondja, hogy erre a két évre a termelők nem fizetnek adót a kataszteri jövedelmük után, a lecsapolási díj pedig a kataszteri jövedelem után fizetendő. Utánajárva azt is megtudtuk, hogy azok az előírások, amelyekre a lecsapolási díj megfizettetése során hivatkoznak, jórészt már nem is érvényesek, tehát nincs jogi alapja a követelésnek. Kihasználom az alkalmat, és felhívom termelőink figyelmét, hogy NE FIZESSÉK ki a lecsapolási illetéket. Mi, a vajdasági paraszt civil szervezetek mindent megteszünk, hogy levegyük ezt a terhet termelőink válláról. Már megszerveztük a tartományi mezőgazdasági titkárság előtti tömegmegmozdulást, autóbuszokkal mentek termelőink a tiltakozó nagygyűlésre. Pillanatnyilag falugyűléseken igyekszünk megmagyarázni termelőinknek, hogy ismét át akarnak verni bennünket, és közösen tervezzük a tiltakozások további formáit. Eddig csaknem ezer panaszlevelet gyűjtöttünk össze, s fellebbezésként eljuttattuk őket az illetékesekhez, mindazok ellenére, hogy a tartományi mezőgazdasági titkár nem úgy viselkedett, mint aki a vajdasági termelők érdekeit védi - mondta Kiss Árpád.
Domonkos Gábor, a csantavéri Termelők Klubjának elnöke:
- Amióta az eszemet tudom, ilyen illetéket nem kellett fizetni annál kevésbé, mert a mi falunkban soha ilyen munkára nem volt szükség, inkább vizet kellene valahonnan ide ereszteni, nem innen lecsapolni. Egyébként a Vojvodinavode közvállalat kasszáját töltené fel ez a járulék olyan munkáért, amit nem is végeznek. Talán tízévenként megjelennek a falu határában, majd el is tűnnek anélkül, hogy bármit tettek volna. Óriási a felháborodás, mivel nem is jelentéktelen összegekről van szó: hektáronként 1200 dinárról. Felvetődik a kérdés, milyen adatok alapján rótták ki a járulékot, itt vannak ugyanis a kezemben olyan végzések, amelyek a már húsz évvel ezelőtt elhunyt termelőt is terhelik. De megtörtént az is, hogy 2004-ben egy termelő eladta a földjét, a mostani végzés pedig mind őt, mind az új tulajdonost is terheli a vízlecsapolási járulékkal. Jómagam is részt vettem azon a tiltakozó megmozduláson, amit Újvidéken szervezett a Vajdasági Mezőgazdasági Asszociáció, tagja voltam annak a hattagú bizottságnak, amely a mezőgazdasági titkárságon közvetítette a termelők követelését, hogy töröljék ezt az illetéket. Nem a titkár, csak a helyettese fogadott bennünket, ott volt a Vojvodinavode képviselője is, és sajnos, nem kaptunk nagy biztatást. Javaslom a termelőknek, hogy egyelőre ne fizessék be a vízlecsapolási illetéket, mi követeljük, hogy fogadjon bennünket Bojan Pajtić, vele talán szót tudunk érteni - hallottuk Domonkostól.
Serfőző Jenő, a horgosi Gazdakör elnöke:
Ha azt mondjuk, hogy az újabb teher, a vízlecsapolási díj hektáronként 1200 dinár, a hozzá nem értő azt mondja, nem is olyan jelentős összeg. De tudni kell, hogy ez az összeg 600 százalékos növekedést jelent, és ez óriási kiadás akkor, amikor a termelők már a puszta újratermelési költségeket sem tudják előállítani. Olvasom az újságban, hogy az állam ebből a járulékból csaknem 30 millió eurót akar begyűjteni, és ez újabb bizonyítéka annak, hogy az esztelen agrárpolitika tisztára lenullázta a termelőket. Az állam szerepe ugyanis abból áll, hogy jogot formál a pénzbehajtásra, de a mezőgazdasággal szemben semmi egyéb kötelezettsége nincs. Nekem nem világos, hogy miért nem ír ki a tartomány tendert a DTD csatornahálózat rendben tartására, és végezze a munkát az, aki a legkedvezőbb áron valóban el is végzi. Nem úgy, mint a Vojvodinavode képviselői, akik tevékenysége a munka meggyalázása. Megjelennek 11 óra körül, elvánszorognak a hetek óta magára hagyott kotróig, beleöntenek egy kanna üzemanyagot, begyújtják, hogy egy kicsit működjön, majd egy-két óra múlva eltűnnek. És ezért a munkáért kell nekünk járulékot fizetnünk! Ez már túltesz a török idők harácsán is. Jut eszembe egy zamatos népi mondás, miszerint: ha az ökör és a paraszt tudná, milyen erős, sose engedne jármot tenni a hátára. Hát ne tűrjük a jármot! Az ország agrárpolitikája így is rabszolgasorba döntött bennünket, hát fogjunk össze. Én nem fizetem be a vízlecsapolási illetéket, és ezt javasolom termelőtársaimnak is. Ez már nem akarat dolga, ez túllépte a termelő tűrő- és teherbíró képességét. Ezért hiszem, hogy az újabb tiltakozó megmozduláson - amit Újvidéken szándékozunk megszervezni - még többen leszünk, ellepjük a báni palota környékét, jelezve, hogy ideje odafigyelni már a mezőgazdasági termelőkre, ha jövőre is kenyérhez akar jutni ez az ország - mondta nagyon határozottan Serfőző Jenő.