A határ menti együttműködés, a gazdaságfejlesztési lehetőségek és a közös fejlesztési tervek álltak a középpontjában annak a találkozónak, amelyet ma tartottak meg Szabadkán. A megbeszélésen Gyivánovity Dániel, a Szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke és Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere fogadta Bányai Gábor országgyűlési képviselőt, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye gazdaságfejlesztéséért felelős kormánybiztost, valamint Újhelyi Ákost, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjét.
Gyivánovity Dániel, a vkt elnöke a találkozó után elmondta, hogy konstruktív és fejlesztő beszélgetést folytattak a regionális gazdaságfejlesztés és az infrastruktúra-fejlesztés fontosságáról. A megbeszélés során szó esett a megvalósult projektumokról, a folyamatban lévő ügyekről, valamint a jövőbeli tervekről és lehetőségekről. Példaként említette az OPTI-Bike határon átívelő projektumot, valamint a szabadkai városháza tetőszerkezetének felújítását.
A szerző felvételei
A találkozón Bányai Gábor magyar országgyűlési képviselő számos jelentős fejlesztési lehetőséget és projektumot vázolt fel, melyek a Magyarország és Vajdaság közötti együttműködést erősíthetik. Kiemelte az Interreg-program keretében zajló fejlesztéseket, például a szabadkai városháza felújítását és a kiskunhalasi művelődési ház korszerűsítését. Ezen túlmenően megemlítette a Tompa és Szabadka közötti kerékpárút bővítését, az utat Kiskunhalas irányába kívánják továbbfejleszteni, tekintettel a két város közötti, hagyományos kerékpáros-találkozók népszerűségére. Bányai hangsúlyozta a Budapest—Belgrád gyorsvasút stratégiai jelentőségét, melyhez Kiskunhalas is csatlakozik, és mely a közös logisztikai és gazdasági lehetőségek kihasználását segíti elő. Külön kiemelte a Szabadka—Bácsalmás—Baja vasútvonal újraindításának szükségességét, mely vonal a magyarországi és a vajdasági területek kelet—nyugati összeköttetéséről gondoskodna, valamint a régió nemzetközi kapcsolatait erősítené, akár Temesvár és Arad irányába is. Szóba került a Duna és a Tisza közötti terület vízgazdálkodási problémája is, mely területet a klímaváltozás által okozott kiszáradás sújtja. Bányai rámutatott, hogy közös vízgazdálkodási megoldásokra van szükség, különösen a vízpótló műtárgyak építésével, melyek Magyarország déli részéről pótolnák a vizet. Mint mondta, ezek vízhozamát úgy tervezik majd, hogy a végponton Kelebia és Szabadka között a Körös-érrel érkezzen a víz erre a területre, mégpedig a következő öt—nyolc évben, és ennek a víznek a többlethozamát úgy hozzák ide a Dunából, hogy az a Palicsi- és a Ludasi-tó vízpótlását is szolgálja. A projektum célja tehát a Palicsi- és a Ludasi-tavak vízutánpótlásának megoldása, valamint ezek ökológiai és turisztikai értékének megőrzése. A geotermikus energia hasznosítása is napirendre került, különösen a Kiskunhalas térségében zajló kutatófúrások kapcsán. Bányai kifejtette, hogy ha a fúrás során sikerül olyan forró gőzt találni, amely áramtermelésre is alkalmas, az jelentős előrelépést hozhat nemcsak a helyi energetikai fejlesztésekben, hanem a villamosenergia-termelésben is. Mint mondta, ennek a tapasztalatait szeretné majd megosztani az év vége felé, miután elvégezték a kutatófúrásokat. Hozzátette, ez a fejlesztés akár Szabadkát is érintheti. A tompai határátkelő fejlesztése szintén témája volt a megbeszélésnek. A magyarországi politikus elmondta, hogy az M9-es autópálya tervezési munkái felgyorsultak, és 2026-ra a közbeszerzési eljárás is elindulhat, így 2027-ben akár az építkezés is megkezdődhet. Mint nyilatkozta, az új, háromszor négysávosra tervezett határátkelő kiépülése lehetőséget teremtene a határ menti térségben ipari fejlesztési zónák létrehozására, ami tovább növelné a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat.
Újhelyi Ákos, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője a megbeszélés után azt hangsúlyozta, hogy a határátkelők bővítése kiemelt jelentőséggel bír a vajdasági magyarok számára, mivel sokan dolgoznak Magyarországon, és a várakozási idő csökkentése nagymértékben megkönnyítené mindennapjaikat. Kiemelte a vasúti infrastruktúra fejlesztésének fontosságát is, különös tekintettel a Szabadka—Baja vasútvonalra, melynek megvalósítását mielőbb el kellene kezdeni. Hozzátette, hogy ennek a fejlesztésnek a célja nemcsak az infrastruktúra javítása, hanem a vajdasági magyar közösség megtartása is, hogy minél kevesebben költözzenek át Magyarországra. Véleménye szerint ugyanis a Szegeden várható nagyberuházások miatt a közeljövőben nőhet az elvándorlási hajlandóság, de a vasútfejlesztés és a határon történő várakozási idő csökkentése lehetővé tenné az ingázást, arra ösztönözve az itt élőket, hogy helyben maradjanak.
Fényképezte: Kartali Róbert