A péterrévei Ricz Ákost az idei Uborkanapok alkalmából mint az egyik kiváló termelőt díjazták. Ez a fiatal agrármérnök kertészeti és növénytermesztési szakirányon szerzett oklevelet, de tanulmányit nem hagyta abba, és várhatóan szeptemberben a gödöllői Szent István Egyetemen újabb diploma birtokába jut. Már öt éve gazdálkodik, közben egyetemi tanulmányokat folytat.
- Szeretem a gyakorlatban alkalmazni az iskolában szerzett tudást. A gazdálkodásban személyesen főleg az iskolai szünidő alatt veszek részt.
- A nyári szünidő nyilván nem elegendő a mezőgazdasági munkálatokra, hogyan sikerül mégis megoldani, amikor még napszámosokat sem lehet találni a faluban?
- Van egy jó kis csapatom, melyre akkor is rábízhatom a munkát, ha nekem más elfoglaltságom van. Az uborkaszedésben is 10-15 napszámos segít. Százdináros órabérért dolgoznak.
- Mekkora az uborkával bevetett terület?
- Fél hold területtel kezdtem, de ma már másfél holdon termelem az uborkát. A gazdálkodók évek óta panaszkodnak a felvásárlási árakra. Én azonban még mindig kifizetődőnek tartom az uborkát, annak ellenére, hogy az idén is a tavalyelőtti árat fizetik érte, vagyis az első osztályúért 30, a másodosztályúért 20, a harmadosztályúért pedig 8 dinárt adnak. Falunkban az ún. folyton növekvő Regale fajta uborkát termeljük, mert a Tisza Földműves-szövetkezet csak erre köt szerződést. A múlt évben a szövetkezet megkapta a HACCP nemzetközi élelmiszerminőség-biztosítási tanúsítványt. Ez azt jelenti, hogy kötelező talajelemzést végeztetni annak megállapítása céljából, hogy vannak-e benne veszélyes szervmaradványok. Az öntözővíz bevizsgálása is kötelező, hogy lássuk, nem tartalmaz-e az emberi szervezetre káros anyagokat. Fontos követelmény a permetezési napló vezetése arról, hogy mikor milyen vegyszert használtunk, mennyi a lebomlási ideje. Ezeknek a követelményeknek a betartását állandóan ellenőrzik.
- Vannak, akik felhagytak az uborkatermeléssel a munkaerőhiány és a kedvezőtlen árviszonyok miatt...
- A jövőben biztosan nagy gondot fog okozni a munkaerőhiány. Már most sem igen lehet napszámosokat találni. Márpedig az uborkatermelés sok kézi munkaerőt igényel. Ezenkívül ezt a termelést átjárja az árbizonytalanság. Az a baj, hogy az árakat csak a felvásárlás idején, vagy utána határozzák meg. Emiatt nagyon nehéz a további termelést tervezni vagy fejlesztésen gondolkodni. A HACCP-rendszer bevezetésétől mi termelők igen nagy lendületet kaptunk, mert azzal kecsegtettek bennünket, hogy a péterrévei uborka eljut majd a külföldi piacra, és így jobb árat kapunk érte. Ez azonban eddig nem történt meg. A hazai feldolgozók viszont keveset fizetnek. Ha az árak rendeződnének, akkor nemcsak a hagyományos szabadföldi síkművelést végeznénk, hanem a fóliás, takarásos termelést is, sőt a csepegtetőrendszert is kiépíthetnénk.
Az ifjú agrármérnök nem csupán uborkatermeléssel foglalkozik, ennél sokkal nagyobb méretű gazdálkodást folytat.
- Termelek még két holdon vöröshagymát, három holdon burgonyát, egy hektáron petrezselymet, valamint jelentős területen kukoricát, búzát, napraforgót és szóját. Összesen ötven holdon gazdálkodom. A búza- és kukoricakombájnon kívül megvan hozzá minden más mezőgépem.
- Az ötven hold föld saját tulajdon?
- A családnak van kb. húsz holdja, a többit bérelem.
- Érdemes bérelni?
- A tízezer dináros állami támogatás mellett érdemes. Egyébként elmondhatom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a termőföld iránt. A nagygazdák bérelik az elöregedett gazdálkodók földjeit, de nemcsak a bérlés, hanem a föld vásárlása iránt is növekszik az érdeklődés.
- A többi kultúra termesztése mennyire fizetődik ki?
- A bérlet növekedése miatt egyre kisebb a haszon, de számomra ez még mindig jövedelmezőbb, mintha agrármérnökként valahol munkaviszonyban lennék.
- Mik az ifjú agrármérnök további tervei?
- Szeretném folytatni a termelést, bővíteni a gazdaság kertészeti részét. E célból elkezdeném a fóliás termelést. Ehhez tartományi alapokból igen jelentős támogatást lehet szerezni. Intenzív paradicsom-, paprika- és uborkatermelésre térnék rá.
- Mit jelent majd az újabb oklevél?
- A gödöllői Szent István Egyetem környezetgazdálkodási szakán szeptemberben fogok diplomázni. Ez olyan szaktudást ad, amely révén az egészséges élelmiszer-termelés a természeti értékek megőrzésével végezhető. Jelmondata ez lehet: A természetet legalább olyan állapotban hagyjuk az utódokra, mint amilyenben elődeinktől kaptuk. Tehát, korlátok közé kell szorítani a túlzott vegyszer- és műtrágya-adagolást - mondta befejezésül Ricz Ákos agrármérnök, díjazott termelő.