Képzeljen el a kedves olvasó egy családi házat, amely egészséges, természetes alapanyagokból készül, falai „lélegeznek”, ezáltal saját légkondicionálása van, alacsony energiaigényű és hosszú távon — aránylag kevés pénzből — fenntartható, és megépítése sem költséges. Hogy nincs ilyen? De igen, van. Szalmabálából készül, télen meleg, nyáron hűvös, a külső falakra kerülő oltottmész-vakolatnak, illetve a meghosszabbított eresznek köszönhetően tűz- és vízbiztos.
A szabadkai Horvát Lehel építőmérnök saját tanyáján szervezte meg azt az egyhetes tábort, amelyen igyekezett megismertetni a jelenlevőket az ilyen ház megépítésének fortélyaival. Az érdeklődők Vajdaság több helységéből, továbbá Belgrádból, Budapestről, sőt Macedóniából is érkeztek. Ottjártunkkor felnőttek és kisgyermekek együttes munkájával került fel a tapasztás a fakonstrukcióba helyezett szalmabálákra. A falakat alaposan elszigetelik tört és egész üveggel, illetve náddal, ezekre kerülnek fel a bálák. Kívül-belül úgynevezett agyagtartalmú, homokkal és sárga földdel elkevert sár borítja, amely a hőtárolásról gondoskodik. A szalma — préselve — remek hőszigetelő, könnyű, levegős anyag. Az ökoházban, ahogyan a mérnök úr nevezi, télen akkumulálódik a meleg, nyáron viszont kellemes hűvös van. Hát kell ennél jobb?
Az első ilyen házat az Amerikai Egyesült Államokban építették fel százöt évvel ezelőtt, de a fejletlen, szegény országokban is közkedvelt. Nálunk Zentán létesült egy szalmabála épület a kertészeti főiskola részére, Tóthfaluban egy lakóház, és most ez a közösségi csűr, valamint koncertterem — Horvát Lehel tanyáján.
— Sajnos a tévhitek és az ellentmondások világát éljük — mondja a mérnök, aki az ökoház építésének úttörője, legalábbis itt, a mi vidékünkön. — Az emberek többsége azt hiszi, hogy csak hagyományos módon lehet építkezni. A szalmabála ház azonban más: a környezetből kiemelt, kizárólag természetes és újrahasznosítható alapanyagból készül. Vidékünkön valamikor vert falú, illetve vályogházak épültek. Itt tehát adva van a sárgaföld, a homok, a szalma, és ezekből lehet építkezni.
Horvát Lehel szerint az ökoépítészet egy életfilozófia, mely őseink gondolkodásmódját követi.
— Az emberek többsége el sem tudja képzelni, hogy másképp, sokkal olcsóbban is lehet házat építeni — mondja. — A táborban részt vevők mindegyike érdeklődik a téma iránt, és hiszem, hogy a lakóhelyükön meg is építik majd a saját szalmabála házukat. Én a magam részéről szeretném, ha az ökoépítészet egy mozgalommá válna, és egyre többen választanák ezt a gazdaságos építkezési módot, melynek eredménye egy kevés pénzből fenntartható, egészséges életteret nyújtó épület.
A közösségi csűr az idén elkészül, és remélhetőleg sokan érdeklődnek majd ez iránt az építkezési módszer iránt.