Az esemény harmadik napján Örökségünk nemzedékről nemzedékre címmel nyílt kiállítás, mely során az érdeklődőket az intézmény előcsarnokában több generáció kincsét alkotó női és férfinépviselet, ehhez illő ékszer, ágyterítő, hímzett falvédő, párna stb. várta, köztük egy magángyűjtemény darabjai is. Minden kiállított darab a népművészet egy kis értékes része, a szorgos kezek munkáját dicséri, és mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége, mely arra a tájra utal, ahol hordták vagy használták. Valamikor a ruhának volt szimbolikája. Anyagáról, mintájáról, talán még a színek megválogatásáról is fel lehetett ismerni a személy foglalkozását, de még azt is, hogy egy-egy település melyik részében élt.

A magyar népviseletnek az egész Kárpát-medencére általánosan jellemző jegyeit nehéz meghatározni. A viseletcsoportokat, a tájegységek történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatait az egyes vidékek öltözködési kultúrája alakította ki. A népviselet tanulmányozása a XIX. század elején összekapcsolódott a nemzeti érzés erősödésével.

A kiállított viseletek között megtalálható a sorközi asszonyok ruhája. Gazdagságát a felhasznált bársony és selyem felsőszoknyák, a rajtuk lévő, két sorban varrt szalag adta. A kötény és a vállkendő dísze volt a hosszú selyemrojt — hangzott el a kiállításon. A székely öltözet tájanként eltérő. Kevesebb rajta a díszítés. Jellemző a csíkos szoknya. A székely fiatalok ruhájának elengedhetetlen tartozéka volt a lajbi. A kalotaszegiek népművészete ruhában és táncban mutatkozik meg. A női kötők kasmírból, posztóból, selyemből készültek. A párta, a nagylányok ünnepi gyöngykoronája, a kalotaszegi népviseletnek és az egész magyar népművészetnek egy párját ritkító műremeke — mondta Cseszák Balázs.

A hagyomány és ezen belül a népművészet nagy szerelmese, Szerda Jolán, a Tisza mente népviseletét mutatta be. A varrás az ő nevéhez fűződik. Ezek nem annyira díszesek — hangsúlyozta —, a doroszlói, a gombosi és a bukovinai viselet díszesebb. Jolán néni az óbecsei néptáncosok nagy kedvence, harminc éve varrja a szoknyákat, blúzokat, ingeket a helyi kultúrkör tagjainak.  Gyermekei és unokái is szeretik a népzenét meg a néptáncot, nem meglepő hát, hogy a kiállítást egyik unokája, Szerda Balázs, a Fokos zenekar frontembere, a községi tanács kultúrával megbízott tagja nyitotta meg, aki legfontosabb feladatának a hagyományos értékrend átadását tartja. Kötelességének érzi, hogy a megtanultakat áthagyományozza. Ahogyan fogalmazott: ez egy értékrend, mely szerint a mindennapjainkat élni kellene, és nemhiába maradt fenn évszázadokon át. Kiállta több száz év próbáját maga a viselet, a tánc vagy a dalok sokasága.

A kiállítást néptánc egészítette ki. Fenyvesi Zénó a férfitánc virtuozitását mutatta be.

A megjelenteket Fenyvesi Szilvia, a könyvtár alkalmazottja köszöntötte.

A népművészeti kiállítást csütörtökig tekinthetik meg az érdeklődők az Óbecsei Népkönyvtárban.