home 2024. május 26., Fülöp napja
Online előfizetés
Évfordulósok 2024-ben
Szerda Zsófia
2024.01.01.
LXXIX. évf. 1. szám
Évfordulósok 2024-ben

2024-ben is több fontos évforduló lesz, például 70 éve született Sziveri János, Radnóti Miklós költő 80, Jókai Mór pedig kerek 120 éve hunyt el, hogy csak a legnagyobbakat és a legkerekebb éveket említsük. Emlékezzünk meg róluk 2024-ben (is)!    

70 éve született

Sziveri János (1954. március 25. — 1990. február 1.) költő, szerkesztő. Az általános iskolát Muzslyán végezte, utána iratkozott be a mostari pilótaképző katonai gimnáziumba. Innen átiratkozott a nagybecskereki gimnáziumba, majd villanyszerelő-inasnak állt. Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén tanult. 1980 és 1983 között az Új Symposion főszerkesztője volt. 1983-ban politikai okokból leváltották, a szerkesztőséget feloszlatták. Munkát nem kapott, versei nem jelenhettek meg. 1985-től 1990-ig a szabadkai Népszínház dramaturgja volt. 1989-ben Budapestre költözött gyógykezelés miatt, de betegségének nem sikerül gátat vetni. Szájbarágás című verseskötetéért 1988-ban neki ítélték a Vajdasági Írószövetség évi díját. 1992-ben emlékére barátai Sziveri János-díjat alapítottak. 1993-ban Muzslyán a helyi művészeti színpad felvette Sziveri János nevét. 1993-ban, 1994-ben és 1996-ban verspályázatot hirdettek, Sziveri-emléknapot tartottak. Emlékét muzslyai és temerini házán emléktábla őrzi. 2012-ben Veszprémben megalakult a Sziveri Intézet.

Keszég Károly (1954. január 21. — 1997. május 26.) publicista, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, Padén, a gimnáziumot Zentán végezte. Ezután az újvidéki Magyar Tanszék hallgatója lett. 1978 és 1991 között az Újvidéki Televízió munkatársa, színikritikusa, a Jelen-Lét című művelődési műsor szerkesztője volt. Amikor a szerkesztéspolitikát egyre inkább a szigorított cenzúra jellemezte, megvált a tévétől, és a Napló című magánlap munkatársaként tevékenykedett, melynek 1993-tól 1996-ig megbízott főszerkesztője, 1996-tól 1997-ig pedig főszerkesztője volt. 1999-től a Napló utolsó főszerkesztőjére emlékezve Közegellenállás címmel riportpályázatot hirdetett a pádéi Takáts Rafael Magyar Kultúrkör, melynek könyvtárát Keszég Károlyról nevezték el. 1998 óta szülőhelyén évente Keszég Károly-emléknapot tartanak.

 

80 éve született

Jung Károly (1944. június 26. — 2021. július 1.) költő, műfordító, néprajzkutató, egyetemi tanár, kritikus. Az általános iskolát Gomboson, a műszaki szakközépiskolát Szabadkán végezte. 1970-ben az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén magyartanári oklevelet szerzett. 1977-ben Újvidéken az irodalomtudomány magisztere lett (Születés, házasság, halál. Az emberélet fordulóinak népszokásai Gomboson). 1984-ben Újvidéken irodalomtudományból doktorált (Hiedelemmondák és hiedelmek). 1964-től 1965-ig raktáros volt Zomborban. 1970 és 1975 között a Jó Pajtás lektora, munkatársa, 1975-től 2012-ig a Magyar Tanszéknek, valamint a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetének a munkatársa volt. 1981-ig lektorként, 1981-től 1991-ig folklorista szakmunkatársként, szaktanácsadóként, tudományos munkatársként dolgozott. 1991-től egyetemi rendkívüli, 1996-tól egyetemi rendes tanár. Vendégtanár az ELTE BTK Folklór Tanszékén. 2000 és 2003 között a Szegedi Tudományegyetem BTK Néprajzi Tanszékén délszláv folklorisztikát oktatott.

 

95 éve született és 20 éve hunyt el

Bori Imre (1929. december 28. — 2004. április 22.) irodalomtörténész, akadémikus, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár. Az elemi iskolát Bácsföldváron, a gimnáziumot Nagybecskereken, Óbecsén és Zentán végezte. 1951-ben az újvidéki Tanárképző Főiskolán, 1962-ben az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén szerzett tanári képesítést. 1964-ben Újvidéken irodalomtudományból doktorált (Radnóti Miklós költészete). 1952-től 1956-ig általános iskolai tanár volt Csókán, 1956 és 1960 között pedig tanár a szabadkai tanítóképzőben. 1960-tól az újvidéki Magyar Tanszéken volt tanársegéd, 1964-től docens, 1969-től egyetemi rendkívüli tanár, 1971-től egyetemi rendes tanár. 1979 és 1981 között a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetének igazgatója volt, 1970-től 1981-ig a Tanulmányok, 1979-től 1981-ig a Hungarológiai Közlemények, 1984 és 2004 között pedig a Híd fő- és felelős szerkesztője.

 

115 éve született

Herceg János (1909. május 11. — 1995. január 29.) író, szerkesztő, műfordító, akadémikus. Iskoláit Zomborban és Budapesten végezte. 1932-től 1934-ig nyomdai tisztviselő volt Zomborban, 1934 és 1936 között az Új Hírek munkatársa, 1936-tól 1938-ig Budapesten a Dante Könyvkiadó szerkesztője volt. 1939-től ismét az Új Hírek munkatársa lett, rövid ideig főszerkesztője is. Az újvidéki Reggeli Újság újságírójaként is dolgozott. 1941-től a zombori városi könyvtár igazgatója volt. 1941 és 1944 között a Kalangya főszerkesztője, 1949-től 1953-ig az újvidéki Testvériség-Egység Könyvkiadó Vállalat szerkesztője, 1953-től 1955-ig és 1957-től 1977-ig az Újvidéki Rádió szerkesztője, 1955 és 1957 között a Híd főszerkesztője volt. 1981-ben a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tagja lett. 1998-ban emlékére megalapították a Herceg János Irodalmi Díjat. 2009 óta Zomborban Dunatáji Herceg János Irodalmi Napokat tartanak. Doroszlón egykori lakóházán emléktábla áll, a faluban és Szabadkán is utcát neveztek el róla.

 

25 éve hunyt el

Pataki László (1916. július 13. — 1999. október 16.) rendező, színész, pedagógus, önéletrajzíró. Az elemit és a gimnáziumot 1935-ben Szabadkán végezte, ahol a Népkör tagja volt. Beiratkozott a Zágrábi Egyetem Orvosi Karára. 1939-ben bevonult, 1941-ben Belgrádban német hadifogságba esett, majd ausztriai fogolytáborba került, ahonnan hamarosan kiszabadult. 1942 és 1944 között városi tisztviselőként dolgozott Szabadkán, 1945-ben a szabadkai Népszínház alapító tagjai közé tartozott. 1945 és 1953 között a szabadkai Népszínház, 1953-ban és 1954-ben pedig a zombori színház magyar tagozatának tagja volt. 1955-ben az Újvidéki Rádió rendezője lett. 1955 és 1975 között a szabadkai Népszínház színésze, rendezője, 1968-tól 1970-ig a magyar társulat igazgatója, 1975-től 1983-ig az újvidéki Művészeti Akadémia magyar színművészeti szakának egyetemi rendes tanára volt. 2005-ben emléktáblát (Kalmár Ferenc alkotása) helyeztek el azon a szabadkai házon, ahol Pataki László élt. Tiszteletére alapították 2001-ben a Pataki-gyűrű díjat, melyet minden év október 29-én, a vajdasági magyar dráma napján adnak át az előző évadban legjobb teljesítményt nyújtó színésznek. A VMMSZ Pataki László-díjat hozott létre, mellyel a Vajdasági Magyar Amatőr Színházak Találkozójának legjobb hagyományos amatőr színházi előadását jutalmazzák.

 

35 éve hunyt el

Fehér Ferenc (1928. augusztus 3. — 1989. július 31.) költő, író, műfordító. Az általános és a polgári iskolát Topolyán végezte. 1944-ben a verbászi, 1945 elején a szabadkai gimnáziumba iratkozott, itt 1949-ben érettségizett, majd az újvidéki Tanárképző Főiskola magyar szakos hallgatója lett. 1949 és 1952 között az Ifjúság Szava irodalmi rovatának szerkesztője, 1952-től 1953-ig a Testvériség-Egység Könyvkiadó, 1953-tól 1959-ig az Újvidéki Rádió munkatársa volt. 1960 és 1988 között a Magyar Szóban dolgozott szerkesztőként. 2012 óta áll Fehér Ferenc mellszobra (Szilágyi László alkotása) Újvidéken. Doroszlón a költő nevét viselő emlékházon tábla látható, és nevét utca viseli. Egy topolyai utcát is róla neveztek el.

S végül álljon itt még néhány fontos évforduló:

90 éve született: Csurka István (1934—2012) író, drámaíró, Hervay Gizella (1934—1982) költő és Moldova György (1934—2022) író.

100 éve született: Kishont Ferenc, azaz Efrájim Kishon (1924—2005) emigráns író, humorista.

50 éve hunyt el Zilahy Lajos (1891—1974) író.

70 éve hunyt el Herczeg Ferenc (1863—1954) író, drámaíró.

75 éve hunyt el Balázs Béla (1884—1949) író, költő, filmesztéta és Ignotus, azaz Veigelsberg Hugó (1869—1949) író, kritikus, lapszerkesztő.

80 éve hunyt el Radnóti Miklós (1909—1944) költő, műfordító és Szomory Dezső (1869—1944) író.

90 éve hunyt el Boncza Berta, azaz Csinszka (1894—1934) költő, emlékiratíró és Móra Ferenc (1879—1934) régész, író.

100 éve hunyt el Bródy Sándor (1863—1924) író.

120 éve hunyt el Jókai Mór (1825—1904) író.

450 éve hunyt el Heltai Gáspár (1510 k. — 1574 k.) erdélyi nyomdász, író.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..