Sporthasonlattal élve: hazai pályán, a Millenárison tartotta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, immár tizenharmadik alkalommal, évértékelő beszédét. A lelátókon, illetve a páholyokban számos ismert közéleti személyiség foglalt helyet. Többek között Csányi Sándor, az OTP elnöke, Széles Gábor nagyvállalkozó, Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, Parragh László, az Iparkamara irányítója, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Csoóri Sándor költő, Andy Vajna filmrendező... De végig követette a beszédet Pozsgay Imre, Grosics Gyula, Mádl Ferenc és felesége, Dalma asszony, Kun Miklós történész és felesége, Gereben Ágnes, valamint Palcsó Tamás is.
A celebritások kapcsán egyébként Kéri László, a többszörös ''szürke kardigán” díjas politológus le is ütötte a magas labdát, mondván, hogy az Orbán-hívek alig várták, hogy végre tapsolhassanak. Való igaz, hogy a konkrétumok a szokásosnál talán jobban hiányoztak a beszédből, így a szimpatizánsok kevésbé kelthettek tapsvihart, mint ahogyan a kemény ellenzéki esztendőkben tették.
Egyébként a kormányzati szerep merőben megváltoztatja még az évértékelő beszédeket is. Hiszen a jövőt, a távlatokat ecsetelni mindig könnyebb, mint a jelen konkrét problémáival foglalkozni. Az emberek azonban folyamatosan beleesnek abba a hibába, hogy minden egyes miniszterelnöki beszédtől, megnyilvánulástól megváltást, csodát, az összes problémára azonnali megoldást várnak. Az idei miniszterelnöki beszéd azonban csak nem hozta el mindenki számára a kézzel fogható megoldást. Sokak fellélegezhetnek, hiszen Orbán Viktornak sincs varázspálcája.
Orbán Viktor 2010-et az összefogás, 2011-et a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at a felemelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte. A kormányfő úgy látja: a megújuláshoz új alkotmány kell, mert szerinte a mostani nem más, mint szovjet örökség kényszerű kompromisszumokkal. ''A mai magyar élet az 56-os forradalom alapjára épült. Az alkotmányunknak egyetlen szava sincs erről. Magyarországnak olyan új alkotmányra van szüksége, amely a magyar szellem megnyilatkozása, amely élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt”. A miniszterelnök azt mondta, egy nemzet akkor születik újjá, ha nem sodródik többé, hanem maga formálja a jövőjét. A kormányfő szavai alapján a megújulás nem kerüli majd el a segélyezés rendszerét sem. El kell érni, hogy minden munkaképes ember dolgozzon Magyarországon, ezenkívül a miniszterelnök hazahívta a külföldön munkát vállalt fiatalokat. Szerinte az ország újjáépítéséhez mindenkire szükség van.
Az elhangzottak azonban nem voltak konkrétumok az ellenzék számára. Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint Orbán Viktor üres, halogató évértékelő beszédet tartott, amely sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy országos évértékelő beszéd. A jobbikos Balczó Zoltán szerint ''a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni” a beszédet, amiből az derült ki, hogy ''a Fidesz által vállalt félmegoldásokon keresztül” az országot nem lehet kimozdítani nehéz helyzetéből. Az LMP-s Jávor Benedek szerint Orbán Viktor évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák esetében, amelyekkel az országnak szembe kell néznie.