Az egyesület munkájáról De Negri Ibolya elnök számolt be.

— A ’90-es években fogalmazódott meg a vajdasági magyar pedagógusok körében, hogy az anyanyelvű oktatás fennmaradása, gondjai orvoslásának érdekében lépéseket kell tenni. Önszerveződéssel, kiállással, bátor megjelenéssel a tanárok, pedagógusok harcot indítottak a kisebbségi létért, a magyar nyelvű oktatásért. A szerveződés 1993-ban kezdődött, majd 1995-ben hivatalosan megalakult az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, egy olyan szakmai szervezet, amelynek célja a magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése, szakmai programok szervezése. Első elnöke Király Veronka volt. Az egyesület a munkájával igyekszik elősegíteni, hogy a vajdasági magyarság a szülőföldjén magyarként élhessen, megmaradjon, boldoguljon. Az elhivatott, tenni akaró pedagógus kollégák megfogalmazták a programokat, szakmai igényeket, s ennek tükrében jöttek létre a különféle eseményeink. Vannak köztük olyanok, amelyek már huszonnyolc-huszonkilenc éve zajlanak, és közismertté váltak a vajdasági magyar oktatási intézmények körében. A kezdetektől léteznek rendezvényeink is, melyek közül több már negyed évszázados múltra tekinthet vissza. Szent-Györgyi Albert szavaival élve: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” Ez is egy mottója az egyesületnek, örök érvényű gondolat, melyet az oktató-nevelői munkában folyamatosan kell bizonyítani. Manapság olyan tudást kell átadnunk, amellyel a fiatalok a jövőben érvényesülni tudnak. Szervezetünknek kilenctagú elnöksége és működési programja van, valamint pedagógusházunk, székhelyünk, ahol az irodai munka mellett kisebb tanácskozások, megbeszélésék is folynak. Ez is egy közösségi tér a pedagógusoknak.

De Negri Ibolya (a szerző felvétele)

* Hogyan határozta meg az ön életét az egyesület?

— Mérnöktanárként dolgoztam szakközépiskolában, amikor 2000-ben aktív tagja lettem a szervezetnek. Előbb alelnöki, majd 2007 óta elnöki tisztséget töltök be. Az elnökséget munkaviszony mellett vállaltam. A munkámat szeretem alapos odafigyeléssel végezni, így a szervezéskor mindent nagyon átgondolok. Az évek alatt egyidejűleg tanítottam, szerveztem, egy ideig pedig az MNT Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja voltam. Ez rengeteg lemondással járt. Családomnak ezért is köszönettel tartozom, hiszen alkalmazkodott a kötelességeimhez. Bízom abban, hogy munkámnak értelme volt és van, illetve hogy értéket tudtam és tudunk a csapatommal teremteni a közösség számára.

* Kisebbségben élni, anyanyelven tanítani nagy próbatétel. Milyen kihívásokkal kell szembenézni a magyar oktatásnak?

— Ha megfigyeljük a vajdasági oktatáspolitikát, mindenképp a megmaradás, a fennmaradás a kihívás — főként a kis létszámú osztályok esetében, mivel sajnos kevés gyermek születik. Valójában ez egy demográfiai tényező, ehhez mérten kell cselekedni. Szakmai szempontból változó világban élünk, s a pedagógusoknak is paradigmaváltásra van szükségük — olyan oktatási modelleket kell használniuk, amelyek lépést tudnak tartani a mai világban zajló folyamatokkal. Sokszor elhangzik, hogy ma egészen másak a diákok. A tapasztaltabb pedagógusoknak is el kell fogadniuk, hogy változtatni kell a módszereken, szemléleteken, hogy a diákok érdeklődését felkeltsék, és hogy a gyerekek jól érezzék magukat a digitális világban, ahol rengeteg információ zúdul rájuk. Ez a legnehezebb, hiszen erre még nincs igazán modell, az oktatáskutatók is most igyekeznek feltárni, mit lehet elfogadni, milyen irányba lehet haladni. A pedagógusoknak talán a legnagyobb kihívás, hogy saját maguknak kell gyorsan változniuk, mi pedig a szakmai hátteret próbáljuk segíteni.

* Milyen programokat, továbbképzéseket tartanak pedagógusok számára?

— A kezdetektől fogva az a cél, hogy az anyanyelvükön képezzék magukat tovább a pedagógusok. A legnagyobb programunk a Szabadkán megrendezendő nyári akadémia, mely már Szabadkai Nyári Akadémiaként fut. 29. alkalommal tartottuk meg, az előadók főleg Magyarországról érkeznek. Mondhatjuk, hogy ez a rendezvényünk már-már túlnőtt a keretein, hiszen Kárpát-medencei szintről beszélhetünk. Ezenkívül kisebb létszámú évközi továbbképzéseket is tartunk, mint az Érzelmek az Iskolában, illetve a népi hagyományokra épülő Így tedd rá! programok. 2008 óta van közoktatási konferenciánk, melyet telente rendezünk meg, minden évben más témával. Iskolafejlesztés, tudásmegosztás, kompetenciák a közoktatásban, személyiségfejlesztés, esélyek és kihívások a gyermeknevelésben, inspiratív pedagógia — ezek azok a fogalmak, amelyek köré épülnek rendezvényeink. Ugyanígy megemlíthetjük a digitális eszközök alkalmazásával foglalkozó műhelymunkákat is. A harminc év alatt rengeteg képzésünk volt. A legújabb a Felelős Szülők és Tanárok Közössége rendezvénysorozat, melynek házigazdájával, a hajdújárási Petőfi Sándor Általános Iskolával együttműködő partnerek vagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőket is meg tudtuk szólítani, hiszen a sikeres oktatáshoz nem elég a pedagógus, hanem az is kell, hogy a diák, a szülő és a tanár valahol egy irányba haladjon. Az EduCafe délutáni találkozó, melyen egy kávé mellett az oktató-nevelői munkát végző személyek érdekes témakörű előadásokat hallhatnak havi szinten, más-más helységekben.

* Az általános és a középiskolás diákok számára milyen lehetőségeket nyújt a szervezet?

— A diákprogramjaink nagyrészt versenyek. 2001-ben indult az Általános Iskolások Művészeti Vetélkedője (ÁMV), ahol korcsoportokban, különféle témakörökben mérettetik meg magukat a diákok. Nemcsak az MNT által kiemelt jelentőségűnek tartott rendezvényről, hanem az oktatási minisztérium által is elismert versenyről van szó. Ugyanígy nagy figyelmet fordítunk a magyarságunk és önazonosságunk megóvása érdekében a Kárpát-medencei szintű, történelmet kedvelő tanárok és diákok társaságának versenyére, a honismereti versenyre. Ezen általános és középiskolások csapatai vesznek részt. Számos tanulmányi kirándulást is szerveztünk ennek kapcsán a győztes csapatok számára, bejárva egész Magyarországot. A Himnusz és Szózat Szavalóverseny esetében is a felnövekvő generációkat tartottuk szem előtt, a két kiemelkedő költeményt a diákok saját lelkületükben szavalják. Vannak természettudománnyal foglalkozó versenyeink, mint például az Öko-tudat vagy az ÖKOlógia — Fenntartható Fejlődés, melyeknek lényege, hogy a környezettel ismertessük meg a diákokat. Néhány éve a Tantárgyháló tanulmányi versenyt is átvettük, illetve a budapesti Porta Speciosával közösen szervezzük az Épített Örökség nevű szakmai tábort. Emellett a tehetséggondozással a kezdetektől fogva törődünk. Az egyesület elnökségének tagja volt Szabó Magda matematikatanár, aki szorgalmazta a diákokkal való matematikafoglalkozást. A program a kiemelkedő matematikatanárról, Cofman Juditról kapta nevét, és mára egy tehetségfejlesztő hétvégi iskolává alakult, ahol február közepéig általános és középiskolások számára nemcsak matematika-, hanem fizika- és képességfejlesztő játékok köré épülő foglalkozásokat is tartunk, újabban pedig a digitális eszközök használatára is hangsúlyt helyezünk. A magyar kormány által támogatott táborokban is részt vehetnek a diákok a mi szervezésünkben.

* Hogyan tekinthetnek vissza az elmúlt harminc évre?

— A három évtized sok rendezvényt tartalmazott. Az évfordulókról, nagy eseményekről mindig megemlékeztünk. Kiemelném A Nagy Versmondást, amikor 2010-ben 600 diák szavalta együtt Kosztolányi Hajnali részegség című költeményét. Költőkről, írókról emlékeztünk meg, zenei vetélkedőket, az üzleti világról szóló előadásokat tartottunk. Számos kiadványunk is született, melyek hiánypótlóként segítik a tanárok munkáját. Ilyenek a magyar mint környezetnyelv munkafüzetei, valamint a szerb mint környezetnyelv segédtankönyvei. Kiváló az együttműködésünk a külhoni pedagógusszervezetekkel, sok anyaországi és itthoni partnerünk van. Eljött a 30. évforduló, ezt pedig meg szeretnénk ünnepelni. A jubileumi ünnepség március 28-án esedékes, a Pedagógusbál keretében.