Az idei davosi Világgazdasági Fórumot online rendezték meg január 17-e és 21-e között. Valójában a pandémia „okolható”, hogy a politikusok, milliárdosok és üzletemberek az idén nem „pörköltek” el rengeteg kerozint és más drága üzemanyagot arra, hogy magángépekkel vagy más luxusjárművekkel vonuljanak fel, és arról beszéljenek, hogyan kellene megmenteni a bolygónkat.
A fórumot a korábbi évekhez hasonlóan most is alapítója, Klaus Schwab moderálta. A főbb vitatémák pedig a klímaváltozás, a káros kibocsátás csökkentése, a pandémia, a technológiai forradalom voltak. A Stakeholder kapitalizmus témakörében is zajlott vita, és számos vélemény hangzott el. A Stakeholder kapitalizmus magyarul valami olyasmit jelent, hogy az érdekelt felek kapitalizmusa. Ez a legújabb gazdasági irányvonal, mely az utóbbi két-három évben kezdte meg igazi térhódítását. A megközelítés leginkább az európai vállalatok körében terjed, de a jelek szerint az egész világ gazdaságára jelentős hatással lesz a következő években.
Az érdekelt felek kapitalizmusa olyan most formálódó szemlélet, amelyben a vállalatok úgy orientálódnak, hogy minden érdekeltjük érdekeit kiszolgálják. A beszállítókét, az alkalmazottakét, a részvényesekét és a helyi társadalmi közösségekét egyaránt. A rendszerben a társaság célja a hosszú távú értékteremtés, nem csupán a profit maximalizálása.
Napjaink gazdasági folyamatai egyértelműen mutatják, nem szabad, hogy csak a profit számítson. Egyre inkább előtérbe kerül, hogy egy-egy vállalat miként vesz részt a társadalom életében, hogyan viselkedik az alkalmazottjaival, vevőivel, beszállítóival, illetve mennyire fenntartható a működése hosszú távon is. A cég ugyanis nem talál megfelelő munkaerőt, ha a környezetében nincsenek jó iskolák. Nem lesz munkaerő akkor sem, ha nem jó a közbiztonság, ha nincs megfelelő orvosi ellátás a térségben, vagy a környezetszennyezés teszi élhetetlenné a környéket, amit akár maga a vállalkozás is okozhat.
Az érdekelt felek kapitalizmusa már a Világgazdasági Fórum 2020-ban Davosban megrendezett 50. találkozóján is téma volt. Klaus Schwab professzor az érdekelt felek gazdasági elméletének régi támogatója. „Az emberek fellázadnak a gazdasági elitek ellen, melyek szerintük elárulták őket, mert a globális felmelegedés 1,5 fokra való korlátozására tett erőfeszítéseik nem jártak sikerrel, és az ebből adódó következményeket már nem tudjuk elkerülni” — fogalmazott még tavaly.
Az érdekelt felek gazdasági elmélete minden jel szerint a következő évtized meghatározó gazdasági szemlélete lesz. Az olyan globális problémákra, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés, a világjárványok vagy a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, csak közösen tudunk megfelelő megoldást találni. Nemcsak a kormányok, hanem a világunk működését mind jobban meghatározó nagyvállalatok és gazdasági érdekcsoportok összefogására is szükség van.
Az irányzat képviselői szerint az érdekelt felek kapitalizmusa az egyetlen megfelelő etikai választás a fenntartható fejlődés szavatolására. De ha egészen egyszerűen szeretnénk fogalmazni, az elmélet azzal foglalkozik, hogy a mára már nagyon rosszul működő kapitalizmust hogyan lehetne megmenteni. A problémák felvetése pedig arra figyelmeztet, hogy a globális gondok valóban olyan nagyok, hogy csak globális szinten lehet őket kezelni.
Az önigazgatású szocializmus elmélete más időben, más helyen, más körülmények között jött létre. Mégis vonható valamilyen párhuzam az érdekelt felek kapitalizmusa és az önigazgatású szocializmus eszméje között. Mindkettő egy egyre rosszabbul működő rendszer megreformálását tűzte ki célul, a szélesebb néptömegek bevonásával. Az önigazgatás modellje végül eltűnt a történelem süllyesztőjében. Az érdekelt felek kapitalizmusának jövője pedig még bizonytalan.
