home 2024. május 27., Hella napja
Online előfizetés
Ásványi por okozta légúti megbetegedések
Dömötör Ármin
2022.11.16.
LXXVII. évf. 45. szám
Ásványi por okozta légúti megbetegedések

Köztudomású, hogy a por belégzése kellemetlen élmény, köhögést, váladékképződést és tüsszögést okozhat, ám kevesen tudják, hogy az egyes ásványi porok belégzése annyira káros az emberi szervezetre, hogy akár halált is okozhat. Hozzá kell viszont tenni, hogy nem minden ásványi por veszélyes az egészségünkre. Ez két fontos tényezőtől függ: az ásványszemcsék alakjától és tartalmától.

Az ásványok alakját a kristályszerkezet határozza meg, tartalmát pedig a mérettartomány. Az emberek számára a hosszúkás, elnyúlt, „szálas” alakú, illetve a fizikai és a kémiai hatásokkal szembeni jó ellenálló képességű ásványok a legveszélyesebbek, hiszen belélegzésük után ezek tudnak legnehezebben kikerülni a szervezetből. A két legismertebb, ásványi por okozta légúti megbetegedés a szilikózis és az azbesztózis.


Bányászok (fotók:unsplash.com)

 

Szilikózis

A szilikózist a szilikátásványok hosszú távú belégzése okozza, ez az egyik legősibb foglalkozási megbetegedés. Rengeteg bányász életét vitte el a történelem során. A híres Hippokratész egyik leírásából, amikor egy bányász nehéz lélegzését, illetve Plinius egyik szövegéből, melyben a por belélegzéséhez védőfelszerelést említ, az derül ki, hogy már az ókori görögök és rómaiak is tudtak erről a gondról. A betegséget viszont nem idézi elő minden szilikátásvány-típus, hanem csak a kristályos polimorf változatok, mint amilyenek a kvarc, a tridimit és a krisztobalit. A kvarc a természetben leggyakrabban előforduló ásvány, mely arról híres, hogy rendkívül jó a fizikai és a kémiai hatásokkal szembeni ellenálló képessége. A természetben előforduló homok java része kvarc.

Amikor lélegzünk, levegőben szálló részecskéket juttatunk a tüdőnkbe. Ezek természete és mennyisége lakóhelytől és munkakörülményektől függ. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb a kitettség mértéke, annál alacsonyabb szervezetünkben az ásványianyag-terhelés. A szilikózis veszélye abban rejlik, hogy a belélegzett, mikrométer nagyságú vagy annál kisebb részecskék a felső légutakon át bekerülhetnek az alveolusokba is, ahol fizikai sérülést okozhatnak az epiteliális sejteken, ami az immunrendszernek az idegen tárggyal szembeni aktiválását eredményezi. A mikro- és nanométeres mérettartományú szemcsék fajlagos felülete nagy, ezért könnyebben hordozhatnak toxikus anyagokat is, így ha a részecskéknek korrozív tulajdonságaik is vannak, a veszély még nagyobb. Ha az ilyen természetű és méretű szemcséket az ember köhögéssel vagy lélegzéssel eltávolítja a szervezetéből, akkor nem okoznak gondot, a veszély akkor áll fenn, ha a szervezetben maradnak, hiszen ez az immunrendszer reakciója miatt folyamatos gyulladást fog előidézni, és egy idő után fibrózis vagy tüdőrák alakulhat ki.


Elektronmikroszkópos felvétel

 

Azbesztózis

Ezt a betegséget az azbesztásványok hosszú időn át való belégzése okozza. Az azbesztek kristályos, szálas alakú, rostos ásványok, és felhasználásuk több ezer éves múltra tekint vissza. Az ókori egyiptomiak a fáraóikat azbesztruhában temették el, hiszen az azbeszt nem bomlik, az ókori római arisztokraták pedig azbeszttartalmú asztalterítőket és szalvétákat használtak. Az azbesztekre nagyon rossz hővezető képesség jellemző, ezért nem szenesednek és nem égnek, így kiváló szigetelőanyagként még a XX. században is nagyon széleskörűen alkalmazták őket az építészetben, illetve gépjárművek alkatrészeinek gyártása során. Sajnálatos módon az irodaépületeket és a lakóházakat is gyakran szigetelték azbeszttartalmú anyagokkal. Manapság az azbesztek — az azbesztózis és a rákkeltő hatásuk miatt — a világ legtöbb országában be vannak tiltva, de még mindig léteznek országok, ahol tömegesen használják őket, és termékeket gyártanak belőlük. Az Európai Unió 2005-ben tiltotta be ezt az anyagot.

Az azbeszt főleg a hosszúkásan megnyúlt szálas szemcséi miatt veszélyes. A mikronos vagy annál kisebb részecskék bekerülhetnek a mélyebb légutakba, ahonnan különleges alakjuk miatt nehezen jutnak ki. A rövidebb szálas szemcséket a szervezet könnyebben távolítja el, mint a hosszabbakat. Az idegen tárgy szervezetben való maradása aktiválja az immunrendszer folyamatos válaszát, ami egy idő után fibrózishoz vagy tüdőrák kialakulásához vezethet. A nanométeres ásványok szemcseméretük miatt az ereken át az emberi test más részeibe is eljuthatnak, például az agyba. Az ilyen méretű szemcsék alakja nem túl fontos szempont, a nagy fajlagos felületükön megkötött toxikus anyagok viszont már annál inkább.


Por

A természetben más ásványok is léteznek, melyek ugyan nem azbesztek, de alakjuk és más tulajdonságaik miatt veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre. Ilyen például a tüskés alakú erionit vagy a Szicíliában, az Etna vulkán közelében lévő Biancavilla falu közelében található kövekből származó fehér por, melyet széles körben használtak házak fehérítésére.

Ahogy az elején is mondtuk, nem minden ásványi por belégzése veszélyes az emberi szervezetre, de jó az elővigyázatosság, és javasolt elkerülni a porok szándékos belélegzését, hiszen sohasem tudhatjuk, hogy a környezetünkben lévő ásványi porok milyen eredetűek, és pontosan milyen káros összetevőket tartalmazhatnak.


Azbeszttető

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..