A Duna Zombor község területén lép be Szerbiába, Bezdánnál szerdán tetőzött. Kanizsai Tamás, Zombor nemzetközi kapcsolatokkal megbízott városi tanácsosa lapunknak kifejtette, hogy az árvízvédelem Bezdánra vonatkozott leginkább a község települései közül. Az árvíz azonban nem magát a falut, hanem a hozzá tartozó üdülőtelepeket — Baracskát, Dondót és a Darázsi-fokot — érintette. Monostor sem volt veszélyben, csak az ottani üdülőtelepek.

— Zomborban a rendes árvízvédelmi készültséget akkor vezették be, amikor a Duna vízszintje elérte az 500 centimétert Bezdánnál. Bár az előrejelzések szerint ez az évtized árvize lehetett volna, a folyó végül 679 centiméternél tetőzött, így rendkívüli készültségre nem is volt szükség, mivel az 700 centiméter fölött lép életbe. A legutóbbi nagyobb árvíz 2013-ban történt, amikor a Duna elérte a 756 centimétert. Azóta tíz évig nem volt árvíz, de az idén már harmadszor lépte át a folyó a medrét, januárban, májusban és most.

Az illetékes elmondta, a bungalótulajdonosok már rutint szereztek az árvízvédelmi intézkedések terén. A házak földszintjén minimális berendezés található. Ritka, hogy a víz elérné az emeletet, mivel a legtöbb épület felső szintjét 800 centiméteres vízszint fölé tervezték. Ha a víz emelkedik, a lakók a földszinti tárgyakat felviszik az emeletre, vagy hazaszállítják őket. Az árvíz levonulása után kezdődik a nehéz munka: a takarítás, fertőtlenítés és az épületek kiszárítása. Hozzátette, az áramszolgáltatást biztonsági okokból 550 centiméteres vízszint felett lekapcsolják, és csak a kiszáradás után kapcsolják vissza.

Zombor után a Duna Apatin községet érinti, ahol csütörtökön volt a legmagasabb. Itt is még az árhullám érkezése előtt összeült a rendkívüli helyzetek stábja, hogy felmérje a helyzetet — számolt be róla Péter István. Az Apatini Községi Képviselő-testület tagja elmondta, a kommunális munkások terepszemlét tartottak a töltésen, hogy ellenőrizzék azok fizikai állapotát, figyelve arra, van-e esetleg olyan probléma, amely gondot okozhat.

— Apatinnál a töltés elbírná a 900 centiméteres vízállást is, itt a tetőzéskor 726 centimétert mértek, vagyis elbírt volna további 130 centimétert. Szemközt a Kopácsi-rétre kiömlik a víz, és így a folyó sodrása is kisebb lesz. Az ártér területét itt sem lehet megvédeni. Az öbölnél található Vagoni üdülőtelepen az ingatlanok jelentős része illegális építmény, ezek a hétvégi házak betonoszlopokra lettek építve, és a tulajdonosok már gyakorlatot szereztek abban, hogy mekkora vízállásnál milyen magasra kell felpakolniuk. Az apatini hajógyárnál lévő félszigeten található mintegy 50 lakókocsit pedig még az árvíz megérkezése előtt a töltés tetejére húzták.

Mint mondta, a félsziget nem került teljesen víz alá, de itt-ott az öböl és a folyó vize összeért. A jacht- és hajókikötő viszont úszó elemekből készült, melyek alkalmazkodnak a vízszint változásaihoz.

Újvidéken a Duna pénteken tetőzött. A tartományi székvárosban a legmagasabb vízállás 541 centiméter volt, itt sem okozott különösebb gondot. A hétvégén pedig az egész vajdasági szakaszon apadni kezdett a folyó. Az árhullám levonulásával kezdődhet a takarítás és a bungalók fertőtlenítése.

A Vajdaság Vizei Közvállalat által fenntartott rendszer tökéletesen működött. Árvízvédelmi szempontból kiválóak voltak a körülmények: a korábbi szárazság és a folyó rendkívül alacsony vízszintje — mutatott rá Varga Ferenc okleveles építőmérnök, aki a Vajdaság Vizei Közvállalat zombori kirendeltségének vezetőjeként dolgozott. Nyugdíjba vonulása előtt az árvízvédelem is az ő hatáskörébe tartozott.

— A jelenlegi árvíz hatalmas víztömeget hozott, de az árvízvédelmi rendszer ezúttal is megvédte Bácskát. Arra, amit más országokban lehetett látni, hogy homokzsákokból nyúlgátakat építettek, és különféle módszerekkel védekeztek, nálunk nincs szükség. Fontos, hogy a vízmennyiség, mely Ausztriából elindult, rendkívül nagy volt, de kedvező körülmények között érkezett. Amikor az ár megindult, akkor Bezdánnál a vízállás olyan extrém alacsony volt, hogy már a hajózást is veszélyeztette —14 centimétert tett ki. A korábbi szárazság miatt pedig a töltések is kellően szárazak voltak. Az ár Bécsnél hozzávetőlegesen 9000 m³/mp vízmennyiséggel indult el lefelé, Bezdánban ez a mennyiség már nem érte el a 7000 m³/mp-et. Összehasonlításként: a Duna vízhozama normál esetben 1500 m³/mp, egy átlagos csatorna pedig 7 m³/mp.

Hozzátette: Belgrádtól lefelé a védekezés könnyebb, mivel még az árvíz előtt kiürítik a đerdapi víztározó medencét, mely így képes befogadni az érkező vízmennyiséget. Ennek köszönhetően ott nincs közvetlen árvízveszély, hiszen időben fel tudnak készülni. Esetünkben a Duna mire ideért, legyengült, mivel a száraz árterületek jelentős része felvette a vizet, például Bajánál a Gemenci-erdő hatalmas mennyiségű vizet képes elnyelni. Itt a túlparton található Kopácsi-rét hasonlóan nagy terület, melyet áradáskor elönthet a víz. Amikor a Duna kilép a medréből, az inundációs terület — a töltések és a folyó medre között húzódó több kilométeres sáv — elegendő helyet ad a víz számára. Ezek az árterületek eredetileg is arra valók, hogy áradás esetén vízzel teljenek meg. A szakember továbbá arról is beszélt, hogy fontos lenne elgondolkodni azon, miként lehetne hasznosítani az ilyenkor érkező nagy mennyiségű vizet. Ehelyett a hangsúly általában a gyors elvezetésen van, miközben a vízmegtartás hosszú távon segíthetne a szárazság elleni küzdelemben, például a Plazović-csatornarendszer fejlesztésével, ami nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a mikroklímának is kedvezne.