A ’80-as évek végén és a ’90-es évek elején a jelenlegi árupiac területén klasszikus bolhapiac működött, mely napjainkra egyfajta bevásárlóközponttá fejlődött. Manapság csak regisztrált vállalkozók dolgoznak a létesítményben, és széles választékot kínálnak a különféle fogyasztási cikkekből, ruhákból, cipőkből, sporteszközökből, kozmetikumokból, háztartási készülékekből és élelmiszerekből.

Áruban nincs hiány

— Négy csarnokkal, mintegy 200 üzlettel, több mint 1500 standdal, zárt parkolóval, valamint modern felügyeleti és biztonsági rendszerrel ez a régió infrastrukturális szempontból leginkább felszerelt árupiaca. Mivel mintegy 1500 bejegyzett kereskedelmi egység, kézműves- és vendéglátóüzlet, valamint regisztrált mezőgazdasági termelő dolgozik itt, kétségtelen, hogy a Kisbajmoki Árupiac jelentős szerepet tölt be a teljes szabadkai kereskedelmi forgalomban. A gazdag kínálatnak köszönhetően pedig egyfajta vonzerővé vált a Szabadkára és Palicsra érkező turisták körében, így jelentősen hozzájárul a város idegenforgalmi kínálatához — emelte ki lapunknak Marina Čović, a Kisbajmoki Árupiaci Központоt is működtető Tržnica Részvénytársaság sajtóreferense. Rámutatott, hogy az elmúlt évek során Szabadka földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően jelentősen megnőtt a térségből, de leginkább a Magyarországról érkező vásárlók száma, a kínálat pedig folyamatosan igazodott a kereslethez, így az élelmiszerekre, elsősorban a friss gyümölcsre és zöldségre is kiterjedt.

A járványügyi helyzet és az ebből fakadó határkorlátozások a szabadkai árupiac működését is érintették, a vállalat vezetősége ezért könnyítésként márciusban a kijárási korlátozások idején egyáltalán nem fizettette meg a helypénzt. Májusban és júniusban 50 százalékos, augusztusban és szeptemberben 40 százalékos árengedményt kaptak az árusok, novemberben pedig a csökkentés mértéke 20 százalékos volt. A részvénytársaságként működő vállalat vezetősége szerint ekkora engedményt a Szerbiában működő piacok egyike sem tett lehetővé a felhasználói számára. A kedvezmény csak azokra vonatkozott, akik korábban rendszeresen törlesztették a havi bérleti díjat. A piac illetékesei szerint a járványhelyzet kirobbanása óta arra is volt példa, hogy egyesek visszamondták a bérelt asztalaikat, viszont ezek hamar újra ki lettek adva, leginkább azoknak az eladóknak, akik terjeszkedni szeretnének.

A részvénytársaság az előző években több felmérést is készített az árusok, illetve a vásárlók körében. Egy 2018-beli áttekintés szerint a vevők 72 százaléka Magyarországról érkezett, és csupán 24 százaléka volt szabadkai, a vásárlók csaknem 60 százaléka pedig ruhaneműt vett. A felmérésből az is kiderült, hogy a vevők 43 százaléka a jó árak miatt jött ide, 26 százaléka a jó ár-érték arány miatt, 28 százalék a nagy választék miatt, 3 százalék pedig más okot adott meg válaszul.

Egy 2019. évi felméréssel a Magyarországról érkezett vásárlókat kérdezték, milyen sűrűn járnak ide vásárolni, és kiderült, hogy a válaszadók 58 százaléka évente többször, 25 százaléka havonta, míg 10 százaléka hetente egyszer, és csak 7 százalék nem minősült rendszeres vásárlónak. A legtöbb magyarországi személy, mintegy 40 százalék, ruhaneműért érkezett, sporteszközöket 14 százalékuk, farmernadrágot, illetve háztartási készülékeket 10-10 százalékuk, kozmetikumokat 9 százalékuk, ételt és italt 17 százalékuk keresett.

A közelmúltban az összes belépőkapu fölé olyan szenzorokat szereltek, amelyek figyelik a be- és kilépő gyalogosforgalmat, így azt is megállapították, hogy a járvány előtt voltak olyan hétvégi napok, amikor több mint 15 000 ember fordult meg a piac területén.

Az elmúlt évek során készült felmérésekből tehát egyértelműen kiolvasható, hogy a Kisbajmoki Árupiac egyszerűen túlnőtte a szabadkai vásárlóerőt, a külföldiek nélkül nem lehet értékesíteni ugyanazt a mennyiségű terméket, mint korábban.

A piaci árusokat elkeseríti a jelenlegi helyzet, sokan nem kívántak nyilatkozni. Nincs is mit mondaniuk, csupán annyit, hogy reggel kirakják a portékájukat, a munkaidő lejártával meg visszapakolnak, gyakran úgy, hogy senki sem nézett rájuk egész nap. Volt olyan árus is, aki babonából még fényképezni sem engedett, mondván: amikor legutóbb fotózták, és beszélt a sajtónak, akkor a következő napon kihirdették a kijárási tilalmat. (Reméljük, a fénykép hiánya hozzásegít bennünket a karantén elkerüléséhez, és mire a riportunk megjelenik, nem zárják be a piacot.)

Egy névtelenül nyilatkozó eladó szerint a külföldi vásárlók hiánya mellett az is nagy gondot okoz, hogy a járvány miatt minden nagyobb rendezvény elmaradt, nem voltak lakodalmak, bálok, bankettek, ünnepségek, így az embereknek nem volt szükségük új ünneplőruhára, öltönyre vagy cipőre. Ezen a helyzeten az esetleges árengedmények sem segítenek, hiszen nincs kinek kedvezményt adni, aki pedig célirányosan jön valamit vásárolni, az kifizeti a megkért árat, általában nem áll le alkudozni.

Széles kínálat várja a vevőket

Egy másik, lábbeliket forgalmazó árus, aki szintén névtelen kívánt maradni, arról beszélt, hogy a pénzüket a termékekbe fektették, melyeket most nem tudnak eladni. Vásárlók híján az interneten próbálják értékesíteni a lábbelit, több-kevesebb sikerrel. Egy alsóneműt árusító hölgy szerint ha ez így folytatódik, akkor a magyarországi vásárlók nélkül siralmasak lesznek a téli hónapok. Mint mondta, ha most meg is nyílnának a határok, akkor sem jönnének újra tömegesen a vásárlók, hiszen az emberek tartanak a fertőzés veszélyétől. A járványtól az eladók is félnek, de dolgozni kell, mert különben nincs bevétel — állapította meg.

— Az árusok rossz helyzetben vannak, mindenki panaszkodik, pang a piac, nincsenek vásárlók — összegezte Basity Veronika, aki fából készült termékeket árul, a nyelektől kezdve a konyhai eszközökig mindent: söprűket, fakanalakat, fonott kosarakat. Mint mondta, egyrészt elképzelhető, hogy a bizonytalanság miatt az emberek nem mernek költekezni, mert féltik a pénzüket, másrészt az is lehet, hogy annyira elszegényedtünk, hogy nincs miből vásárolni. — Előzőleg Magyarországról sok visszajáró vásárlóm volt, de most a korlátozások miatt sajnos nem tudnak jönni — tette hozzá.

Basity Veronika és portékája

— Az élelmiszert kínálók is ugyanabban a helyzetben vannak, mint mások, sokkal kisebb lett a forgalmunk, amióta úgyszólván lezárták a határt — emelte ki Tandari Gabriella, aki őrölt piros paprikát és különféle fűszereket árul. Kiemelte, a hazai vevőkre nem lehet alapozni, hiszen a magyarországiak nagyobb mennyiségben, viszonteladás céljából is vásárolták a fűszerpaprikát, a hazaiak pedig csak saját részre veszik.

Tandari Gabriella és fia

— Minden mindennel összefügg — állapítottuk meg a baromfihúst és a tejtermékeket forgalmazó árusok csarnokában. Amikor a többi árusnak jó a forgalma, akkor náluk is könnyebben költenek élelmiszerre, legyen az gyümölcs, zöldségféle, tejtermék vagy konyhakész baromfi, és ez fordítva is igaz. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy minden visszaálljon a régi kerékvágásba, és újra vásárlók sokasága érkezzen a jobb napokat is megélt, szabadkai piacra.