„Mert nincs diadal a halálon csupán a dal! A dal! A dal!”
Ezen a napon hunyt el 1981-ben Budapesten Zelk Zoltán Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró.
Budapest, Farkasréti temető — 2023. január 5.
1906. december 18-án látta meg a napvilágot a Bihar megyei Érmihályfalván. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig tizenhárom évesen. 1925-ben Budapestre költözött. Az Érmellék, illetve a Partium ősi örökségével, a gazdag és ízes magyar nyelvvel felszerelkezve, szépen csengő, hangzatos, durvaságtól és trágárságtól mentes verseket írt. 1927-ben kitoloncolták Romániába, ahonnan hamarosan visszaszökött Magyarországra. 1928-ban jelent meg először verse a Nyugatban. A folyóirat második nemzedéke, köztük József Attilával, hamar maguk közé fogadta.
…
2000-ben a Zelk Zoltán Alapítvány megalapította a Zelk Zoltán-díjat. Az alapítvány célja, hogy mind erkölcsi, mind anyagi értelemben segítse a költők munkáját és irodalmi, művészeti tevékenységét a már meglévő irodalmi és művészeti értékek megőrzése, gyarapítása érdekében.
(Külső hivatkozások: Wikipédia és Cultura.hu)
Fényképezte: Martinek Imre
