Harangozó László Kolozsvárott fejezte be az egyetemet, majd segédlelkészként Bácsfeketehegyen szolgált. Ott volt beosztott lelkész és társlelkész az akkori püspök mellett. Bácsfeketehegyről tíz év után került át Verbászra, ahonnan hét gyülekezetet vezetett. Szabadkán 2017 óta teljesít szolgálatot. Nős, négy fiúgyermek édesapja.

* Püspök úr, mikor döntötte el, hogy lelkész szeretne lenni?

— Én munkás-, iparoscsaládból származom, de gyerekkoromban folyamatosan jelen voltunk az istentiszteleteken, a bibliaórák részei voltak az életünknek, és mindig részesei voltunk az egyházi életnek. Mindemellett az általános iskolában éreztem a szívemben egy vágyat, hogy szeretnék Istennek szolgálni. Kisiskolásként az egyik barátommal pedig arról álmodoztunk, hogy majd beállunk misszionáriusnak valahova az őserdőbe. Hiszem azt, hogy Isten már akkor elvetette a szívünkbe ezt a magot. Középiskola után részt vettem egy ifjúságevangelizációs alkalmon, ahol igazán megérintett az ige, és átadtam az életemet Istennek. Akkor még nem fogalmazódott meg bennem, hogy lelkész szeretnék lenni, de utána egy éven keresztül, most visszagondolva is úgy érzem, hogy Isten hívogatott az istentiszteleti igehirdetések által. Az egy nagy döntés volt, amikor a szívemben eldőlt, hogy elmegyek lelkésznek, akkor szó szerint azt az igét kaptam, hogy „zörgessetek, és megnyittatik”. Valóban minden ajtó nyílott, és minden jel arra mutatott, hogy Kolozsvárra kell mennem. Ott sikeresen felvételiztem, és befejeztem a tanulmányaimat. Ez egy meghatározó korszaka volt az életemnek, és nagyon hálás vagyok Istennek, hogy Kolozsvárra kerültem.

* Milyen lehetőségei vannak annak a fiatalnak, aki úgy dönt, hogy lelkész szeretne lenni?

— Nálunk a Délvidéken nincs református teológia. Magyarországon négy teológiai egyetem van: Budapesten, Sárospatakon, Pápán és Debrecenben, ide jár a legidősebb fiam is. Van még Erdélyben, Kolozsvárott és még egy a Felvidéken, Komáromban. Ahhoz, hogy egy fiatal elinduljon ezen az úton, mindenekelőtt az Istennel való kapcsolatra van szüksége. Hitre és Istentől való megszólításra, meggyőződésre. Ez nem egy könnyed karriercsinálás, a lelkész élete tele van harccal és küzdelemmel. Az ötévnyi egyetem nem könnyű, további két év a mesteri fokozat. Majd az első lelkészképesítő után lehet az ember segédlelkész. Két év gyakorlat után következik a második lelkészképesítő, és csak utána lesz választható lelkész. Nálunk ugyanis az önálló anyagyülekezetek választanak, azaz meghívják a lelkészt. A segédlelkészt pedig a püspök helyezi ki.

* Ma hiány van református lelkészben?

— Nagyon nagy a hiány, és nemcsak nálunk, hanem az anyaországban is. Legutóbb Debrecenben 60 diákot akartak felvenni, de csak 16-an jelentkeztek, Sárospatakon pedig a 30 helyre 2-en. Nálunk eddig 12 lelkész volt, de az idén nagy változás történt: 2 lelkészünk elment külföldre, 2-en pedig nyugdíjba vonulnak. Nagy területet kell lefednünk, hiszen Vajdaságban 10 nagy anyagyülekezetünk és sok szórványunk van. Az egyház egyébként nyitott a fiatalok felé, próbáljuk őket motiválni, hogy vegyenek részt az egyházi életben. Szabadkán az ifjúsági munkára sokan jönnek különböző felekezetekből. Amikor velük foglalkozunk, érdekes, pozitív megtapasztalás az a tudat, hogy nem magunknak vetünk, úgyszólván nem mi fogunk aratni. Mert a középiskolások közül néhányan visszamennek a saját településükre, van, aki külföldre, és aki más felekezetből van, az szintén elmegy. De ez a munka magvetés, hogy a fiataljaink az életben meg tudjanak állni. Ahhoz, hogy az egyházi életben részt vegyenek, fontos, hogy a hitbéli értékeinket, az ige tanítását megtartva friss vizet, friss táplálékot adjunk a fiataloknak. Nem szabad azt érezniük, hogy mindez a tanítás egy régi, idejétmúlt, poshadt valami. Amikor bejönnek a templomba, érezniük kell, hogy ez egy élő egyház. Emiatt nagy híve vagyok a parókiális hittannak, mert amióta elkezdődött az iskolai hitoktatás, azóta a gyerekek ritkábban járnak be a templomba, nincs élményük a templomudvarból. Én gyerekként ott játszottam, néha csintalankodtam, miközben ott volt a lelkész és a püspök is körülöttünk. Kialakult egy kötődés. Felnőtté válva ahogy emlékezünk az iskolára, úgy emlékezünk az egyházban eltöltött időre is. Most a gyerekek templomba járása leszűkül arra, hogy eljönnek a konfirmációra, illetve igénybe veszik a különféle szolgáltatásokat, eljönnek esküdni és keresztelni.

* Milyen állapotban van a Szerbiai Református Keresztyén Egyház jelenleg?

— Több gyülekezetünk van — Bácskossuthfalva, Pacsér, Bácsfeketehegy, Torontálvásárhely, Magyarittabé —, s ezek tagsága mind ezer feletti. Vannak kisebb közösségek is, néhány száz taggal. Minden gyülekezet bizonyos értelemben autonómiát élvez, presbiteri irányítású, de része az országos egyháznak. Jelenleg várjuk a népszámlálási adatok vallási hovatartozásra vonatkozó részét. Viszont sok helyen nem nyilatkoztak erről, ezért szeretnénk egy belső népszámlálást is végezni, mert mindig vannak aktív tagok, akik hozzájárulnak az egyházi élethez, és fizetik az egyházi járulékot. És olyanok is vannak, akik meg lettek keresztelve, konfirmáltak, de az egyházon kívülre kerültek, és nem gyakorolják a hitüket, bár reformátusnak tartják magukat. Ez általában a temetések alkalmával mutatkozik meg, amikor megjelenik a család, és mondják, hogy elhunyt hozzátartozójuk református volt. Megesik, hogy valaki negyven évet élt Szabadkán, de ez idő alatt láthatatlan volt az egyház számára.

* Milyen tervekkel lát hozzá a püspöki feladatokhoz?

— Miután átvettük a hivatalt, a pecsétet és az iratokat Hertelendyfalván, felmérjük a helyzetet. Az előző püspök által megkezdett munkákat be kell fejezni, a gyülekezetek regisztrálásával is foglalkozni kell, mert van olyan, amelynek adószáma sincs. Helyre kell hozni az eddigi mulasztásokat. Megoldásra vár a lelkészeink státusza is, mert van, akinek nincs honosítva a diplomája. Emellett természetesen a lelki megújulás is nagyon fontos, a lelki képzés a presbiterek, de az egyszerű egyháztagok és a gyermekek számára. Több év kihagyás után újraindítanánk Bácsfeketehegyen a központi ifjúsági táborunkat, ahová egész Vajdaság területéről összegyűjtjük a református fiatalokat. Továbbá a gyülekezeteket látogatva fel kell mérni a küzdelmeiket. Ahol nincs lelkész, oda újabbakat kellene találni, még ha csak gyakorlatra is Magyarországról, mert az is fontos lenne. Biztatni, buzdítani kell a gyülekezetet, például Verbászon, ahol korábban lelkész voltam, ott ugyanis a gyülekezet nem csupán vallási, de nemzeti értelemben is kisebbségben van. Vissza kellett állítani az önértékelését, hogy ti értékesek vagytok mint magyarok, és mint reformátusok is. Úgy érzem, ezt sok gyülekezetben meg kell adni, hogy értékeljék azt, hogy Isten ilyennek teremtette őket.

* A püspöki kinevezése után marad Szabadkán?

— A püspöki székhely 2010 óta Bácsfeketehegy, ott működik az iroda. Az a gyakorlat, hogy mindig ott van a püspökség, ahol a megválasztott lelkész szolgál. Volt már Bácsfeketehegyen, Pacséron is, 2013-ban választották meg a hertelendyfalvi lelkészt, Halász Bélát püspöknek, ő ott továbbra is lelkész maradt, és onnan gyakorolta a püspöki feladatokat. Most a hivatal átköltözik Szabadkára.

* Miként választanak püspököt a Református Keresztyén Egyházban?

— A gyülekezet vezetőségét hatévente választják újra. A zsinat kiírja a választást, meg van határozva, hogy meddig lehet javaslatot tenni, a javaslatokat elküldik a választóbizottságnak, és megvizsgálják, hogy a jelöltek megfelelnek-e a törvényes előírásoknak. Ezeket kiküldik a gyülekezeteknek, és szavaznak. A gyülekezetek mérete határozza meg, hogy melyiknek hány szavazata van. Szabadka 3, de például Bácskossuthfalva és Bácsfeketehegy 5-5 szavazattal bír, mivel azokon a településeken nagyobb a gyülekezet. A szavazatokat elküldik a választóbizottsághoz, ahol összesítik és visszaküldik az eredményeket a gyülekezeteknek. Innentől van két hét fellebbezési idő, majd összeül a zsinati tanács, és az eredményt továbbítják a zsinatnak. A Szerbiai Református Keresztyén Egyház Zsinata ezúttal Bácsfeketehegyen tartotta meg ülését, ahol ratifikálták a választást. Itt volt a fogadalomtétel, a zsinati tanácstagok beiktatása, de a későbbiekben egy ünnepi felszentelés is lesz.

* Mikor lesz a felszentelése?

— Még nincs végleges dátum, de valószínűleg október közepén tartunk majd egy nagyszabású ünnepséget, ahová a református püspökök várhatóan az egész Kárpát-medencéből eljönnek, de a többi történelmi egyház elöljárói és a világi vezetők is meghívást kapnak.