Záródó kapuk

Záródó kapuk

Egyre nagyobb gond Európa számára korunk exodusa. A bevándorlás, elvándorlás, illetve menekülés egyaránt hatalmas teher a szerencsésebbnek vélt nyugati világ és a kevésbé szerencsés keleti térség számára. Magyarország, azon belül is főként az ország déli szakasza egyike azoknak a helyszíneknek, amelyek egyre inkább jelképezik az omladozó öreg kontinens jelenét és közeljövőjét.

Szelektív memória és szelektív szociális érzékenység

Egyre nagyobb gond Európa számára korunk exodusa. A bevándorlás, elvándorlás, illetve menekülés egyaránt hatalmas teher a szerencsésebbnek vélt nyugati világ és a kevésbé szerencsés keleti térség számára. Magyarország, azon belül is főként az ország déli szakasza egyike azoknak a helyszíneknek, amelyek egyre inkább jelképezik az omladozó öreg kontinens jelenét és közeljövőjét. Évek óta szinte megállíthatatlan embertömeg özönlik dél és kelet felől nyugat irányába. Talán Magyarország miniszterelnöke volt az első, aki Brüsszelben nemrég kiborította azt a bizonyos a tárgyat a kezelhetetlen népvándorlás kapcsán. Európa szürke bürokratái a jól megszokott módon azóta sem találják a szavakat a magyar miniszterelnök felvetéseire, miközben a valódi és fenyegető baj orvoslásával kevésbé foglalkoznak. Tény, hogy nehéz határt szabni, kvótákat meghatározni és különféle statisztikai adatokat kockás papírra vetni emberi tragédiák és sorsok kapcsán. Jelenkorunk apokaliptikus világában elképesztően nehéz döntés valakit kapun kívül hagyni, kizárni vagy elzavarni. Ettől függetlenül talán egy kissé visszatetsző az a plakátháború, amely Magyarországon bontakozott ki a közelmúltban. A kormány egy cseppet sem elegáns módon, sőt ellenkezőleg, eléggé durván próbálja az úgynevezett gazdasági bevándorlók tudtára adni, hogy nem szívesen látott vendégek. Részben megértem azokat az embereket, ellenzékieket, illetve jogvédő szervezeteket, akik aggályosnak tartják a plakátok tartalmát. Az viszont gyomorforgató számomra, hogy azok, akik nemrég kormánypozícióból 23 millió román bevándorlóval és néhány millió határon túli magyar munkavállalóval riogattak, most mélységesen aggódnak olyan, több ezer kilométer távolságból érkező emberekért, akikről valóban senki sem tudja megmondani, hogy honnan jöttek, milyen úton, illetve milyen célokkal. A plakátokat letépkedő ellenzékiek jelentős része — tisztelet a kivételnek — néhány esztendeje a saját határon túli rokonainak mutatott ajtót. Valahogy abban az időszakban a szociális érzékenység nem kerekedett felül ezekben az emberekben.

Szabó Attila felvétele

Vaskerítés és német minta

Nincs szükség elmélyült geopolitikai szakismeretekre, hogy észrevegyük, a migráció világszerte rendkívül súlyos és szinte kezelhetetlen gond. Európa számos országa foglalkozik egyre intenzívebben a kérdéssel. Egyre erőteljesebb válaszok, illetve megoldások születnek. A bolgár—török határon például egy ideje vaskerítéssel, illetve szögesdróttal próbálják visszaszorítani az illegális bevándorlást. Ugyanezt a módszert alkalmazzák Spanyolország és Marokkó között is. A napokban Magyarországon is felmerült, hogy kerítést, illetve betonfalat húznak a déli határszakasz egy részére. A kormány azonban rövid idő alatt elvetette az ötletet. Ettől függetlenül egy másik döntéssel talán még nehezebb helyzet elé állíthatják az ország déli szomszédjait. A tervek szerint a magyar kormány egy listát készítene a biztonságosnak ítélt unión kívüli szomszédállamokról. Aki ilyen országokból jönne, az biztonságos környezetből érkezne, azaz olyan helyről, ahol nincs életveszélyben, ezáltal pedig nem lenne indokolt őt befogadni. Szóval, aki Szíriában még veszélyben volt, de eljön onnan, áthalad Görögországon, majd végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, azt ott már nem fenyegeti életveszély. Aki viszont olyan helyről jön, ahol üldözik, illetve veszélyben van az élete, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat Magyarország nem tud befogadni. Ha ez az elképzelés megvalósulna, akkor a menekültkérdés a többi közt Szerbiára hárulna. Ezt a fentiekben ecsetelt módszert egyébként Németország már egy ideje alkalmazza. Tavaly tavasszal ugyanis Németország biztonságos származási országgá nyilvánította Szerbiát, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát. Mindezt pedig azért tette, hogy az onnan érkező menedékkérőket könnyebb legyen visszatoloncolni. Egy másik — ám méregdrága — megoldás lehetne a szerb—magyar határ hőkamerákkal való felszerelése. Ehhez azonban számos eszközre, járműre és emberre van szükség. Nagy kérdés, hogy hosszú távon mindezt ki és hogyan finanszírozná.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Záródó kapuk
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Záródó kapuk
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink