„Szent István állama több mint ezer esztendőn átívelve mind a mai napig él. A magyar népet az évszázadok során sok súlyos megrázkódtatás érte, történelme mégsem kudarctörténet. Nem zsákutca, noha gyakran kerültünk kényszerpályára.” (Pálffy Géza)

A szerző felvételei

Évfordulóra és ünnepre egyaránt hangolódó barangolási jegyzetünket ezúttal Tihanyból indítjuk. Visszhangként reflektálva a helyszínen tapasztalt színek, fények és ízek generálta impressziókra.

A visszhangot költőink, íróink többször is megörökítették. Ezek közül a leghíresebb Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi ekhóhoz című költeménye, valamint Garay János regéje. A tihanyi bencés apátság temploma egyébként a XVIII. század közepén készült el. Az arra járók hamarosan észrevették, hogy az északi domboldalról kiáltott hangot visszaveri a templom fala. Lévén a nevezett terület még másfél évszázad múlva is szinte csupasz vala, a hang akadálytalanul jutott el a templom faláig, majd pedig verődött vissza. A több sebből is vérző XX. század azonban sajnos a hangcsatornát sem kímélte…

Próbálkozó viszont ma is akad szép számban. A nekibátorodóknak mindössze annyit szükséges tenniük, hogy a kiáltó lány szobra elé állva, illetve a templom irányába fordulva egy rövid, mély hangzású szót süvöltsenek ki magukból. Hirtelen azon kapom magam, hogy a hangulatomhoz leginkább passzoló fogalmak között keresgélek. Béke… szeretet… kedvesség… öröm… Nem! Ezeket a szavakat csupán suttogva érdemes ajkunkra venni. Vagy ha lehetséges, még annál is halkabban. Reájuk pedig a zsigerekből érkezik a válasz.

Tihany volt egyébként Magyarország koronás uralkodójának, IV. Károly királynak és hűséges hitvesének, Zita királynénak az utolsó tartózkodási helye 1921. október 26-a és 31-e között. Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója kereken százharmincegy éve, 1887. augusztus 17-én született.

„Második visszatérési kísérlete után az antanthatalmak Madeira szigetére szállították, ahol szegény körülmények között élt a spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig. Halála után nem sokkal kezdeményezték boldoggá avatását, amelyre 2004. október 3-án került sor.” (forrás: Mult-kor.hu)

Még több kép:▼