Az MMR-védőoltás három betegség (kanyaró, mumpsz és rózsahimlő) ellen nyújt védelmet, tizenhárom—tizenöt hónapos korban adják be az első, a hetedik életévben a második adagot. Legutóbb 2017-2018 folyamán regisztráltak Szerbiában jelentősebb kanyarójárványt, akkor körülbelül 5800 személy fertőződött meg, és 15-en hunytak el a szövődmények következtében. Az oltásellenes mozgalmak egyik vezérmondata, hogy az oltottaknak nincs mitől tartaniuk, hiszen rájuk nem veszélyesek az oltatlanok — a gond ezzel a mantrával mindössze annyi, hogy sajnos olyanokat is megfertőzhetnek, akik igazolt egészségügyi okokból (például valamilyen autoimmun betegség miatt) vagy egyszerűen a koruk miatt (még) nem vehették fel a védőoltást. Ez történt a belgrádi Nemanja Ljutićtyal is.

A kisfiú makkegészségesen látta meg a napvilágot 2017-ben. Hat hónapos korában egy rutin urológiai eljárás miatt néhány napra kórházba kényszerült, ahol a szomszéd szobában egy kislány feküdt, akinek a tünetei alapján akkor még az orvosok nem tudták megállapítani, mi baja lehet. Csakhamar kiderült, hogy beoltatlan gyermekről van szó, aki elkapta a kanyarót, és mivel ez egy erősen fertőző betegség, néhány nap múltán Nemanjánál is jelentkeztek a tünetek. Mivel jó immunrendszerű, erős, egészséges kisbaba volt, két hét alatt gond nélkül átvészelte a betegséget. Életvidám, mozgékony, boldog kisgyermek volt 2020 októberéig.

A harmadik születésnapja után hirtelen magas láza lett, lázgörcsöt kapott, majd rohamosan kezdett romlani az állapota: egy hónap alatt teljesen leépült, amihez a kórházi kivizsgálás során elkapott koronavírus csak még inkább hozzájárult. Hosszú heteken-hónapokon át tartó vizsgálatok sorozata után kiderült, hogy a kisfiú szubakut szklerotizáló pánenkefalitiszben (SSPE) szenved. Ez az ún. Dawson-kór, melyet az agy általános gyulladása, a mielinhüvelyek pusztulása jellemez. Súlyos károsodást okoz, és ha nem ismerik fel idejében, mindig halálhoz vezet. A kanyaró után hónapokkal vagy évekkel később is felléphet. Az SSPE többnyire azoknál jelenik meg, akik kétéves koruk előtt estek át a fertőzésen. Mivel a gyerekek egyéves koruk előtt nem olthatóak, csak az átoltott környezet védheti meg őket. A leghosszabb lappangási idő az SSPE esetében tíz év, az átlagos hét év. Nemanjánál alig két-két és fél év után jelentkezett.

— Nemanja harca 2018-ban kezdődött, ám akkoriban ezt nem is sejtettük — emlékszik vissza Anastasija Ljutić, a kisfiú édesanyja. — Nemanja megfertőződött a kanyaróval, mindössze hat hónaposan, amikor még túl kicsi volt ahhoz, hogy megkaphassa a védőoltást. Kórházi körülmények között kapta el a vírust, rutin urológiai beavatkozás után. Látszólag gond nélkül átvészelte, mi pedig a legtermészetesebben éltük tovább az életünket, a hétköznapjainkat. Az első gyanús jeleket a harmadik születésnapja után vettük észre, amikor Nemanja napközibe indult. Kezdetben azt láttuk, hogy gyakran elesik, elveszíti az egyensúlyát, később, mindössze egy hónap alatt pedig minden funkciót. Napról napra, a szemünk láttára épült le, kezdetben eszméletvesztések jelentkeztek, majd állandó izomgörcsök, fájdalmak a végtagokban. A kivizsgálások során mindent számba vettek és kizártak az orvosok: genetikai rendellenességeket, autoimmun betegségeket, daganatos elváltozásokat, minden eredmény negatív volt. Egyetlenegyet kivéve, mely utoljára érkezett meg, amikor Nemanja már egyáltalán nem volt eszméleténél. A fertőző betegségek klinikájáról pozitív eredmény érkezett, mely kimutatta a kanyaróantitestek jelenlétét a gerincvelőből vett agyvízmintában, és a tünetek alapján a fej MR-vizsgálata után megszületett a diagnózis: szubakut szklerotizáló pánenkefalitisz, egy ritka és progresszív neurológiai betegség, mely évekkel a kanyarófertőzés után is felléphet. Mentális és fizikai leépüléssel jár, a vírus az agyat támadja meg. Nemanja esetében két és fél évvel a fertőzés után jelent meg. A betegség a tudomány jelenlegi állása szerint halálos, nincs rá gyógyszer. A gyermekünk a szemünk láttára vált „szobanövénnyé”, és mi, a szülei saját erőnkből kezdtünk kutatásba, a világ minden tájáról felkerestünk orvosokat, szakembereket abban a reményben, hogy valaki tud segíteni, és Nemanja jobban lesz. Most, három évvel később, a kisfiunk állapota még mindig súlyos, de némi előrelépést tapasztalunk. Lehet, hogy ez a külső szemlélő számára apróság, nekünk azonban sokat számít, és nem adjuk fel, hisszük, hogy az orvostudomány fejlődésével egyszer visszakaphatjuk azt az egészséges, életvidám kisgyermeket, aki a betegség megjelenése előtt volt a mi Nemanjánk.

A család mindennapjai azzal telnek, hogy a kisfiút különféle fejlesztő és egyéb kezelésekre viszik nap mint nap, és a legapróbb pozitív változásnak is örülnek. A szülők (és Nemanja) harcát egyébként a Budi human Alapítvány által bárki támogathatja a 995 üzenet elküldésével a 3030-as számra, vagy pedig a képen látható számlaszámra való utalással.

A videó a család beleegyezésével lett megosztva

Dr. Nebojša Bohucki, a szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakembere elmondta: országos szinten körülbelül 80 százalékos az átoltottsági arány, mely nagyon alacsony. Szabadkán tavaly az első életévben esedékes vakcinát az esetek 86 százalékában adatták be a szülők, ez az arány a hetedik életévben beadott emlékeztető oltás esetében már 92 százalékra nőtt, de ez még mind kevés, hiszen az ún. nyájimmunitás eléréséhez minimum 95 százalékos átoltottsági arányra van szükség.

— Ettől még kialakulhatnak helyi jellegű, kisebb járványok, de 95 százalékos átoltottsági arány esetén már nem törhet ki egy egész országra kiterjedő nagy epidémia — magyarázza a szakember. — Ha az átoltottsági arány magas, és külföldről érkezik fertőzött személy, annak esélye, hogy oltatlan személlyel kerül kapcsolatba, mindössze 1:20. Ennek ellenére előfordulhat fertőzés, kisebb, helyi jellegű járvány, de nem lesz belőle országos, és ez a cél. Ettől azonban a mostani adatok alapján igen messze vagyunk. A kanyaró azért is veszélyes, mert igen ragályos, de kezdetben nehezen felismerhető, hiszen az első tünetei nem specifikusak. Láz, orrfolyás, fejfájás jelentkezhet, ezek miatt általában nem is fordul orvoshoz az ember. Az apró, vörös kiütések csak néhány nap elteltével jelentkeznek, először az arcon, majd a test többi részén is. A kanyaró önmagában nem mondható veszélyesnek, a szövődményei viszont annál inkább. Súlyos hasmenés, középfül-, tüdő-, agyvelő- és agyhártyagyulladás léphet fel, illetve a már említett Dawson-kór, mely akár évekkel a fertőzés után is kialakulhat. Minél fiatalabb korban kapja el valaki a kanyarót, annál nagyobb az esély arra, hogy súlyos szövődményekkel jár a betegség. Az MMR-védőoltás biztonságos és kötelező is, a kanyaró ellen pedig ez az egyetlen fegyverünk.

Az oltásellenes mozgalmak a COVID—19-járvány idején erősödtek fel, az MMR-vakcina elleni hisztéria azonban régebbre nyúlik vissza. Andrew Wakefield brit orvos 1998-ban közzétett tanulmányában azt állította, hogy a gyermekeknél tapasztalható autizmus és a védőoltások között kapcsolat van, mert a betegség megjelenése vagy súlyosbodása olykor az egyes védőoltások beadása után történik, az előidéző pedig a tartósítószerként alkalmazott tiomerzál (etil-higany). És habár a vizsgálatait többször is megpróbálták megismételni, az eredményeket nem sikerült reprodukálni, majd az is kiderült, hogy Wakefield meghamisította az eredményeket, és a vizsgálatait etikátlanul végezte. Maga a Lancet orvosi folyóirat vonta vissza a korábbi cikkét 2010-ben. A lavinát és az oltásellenes mozgalmakat azonban már nem lehetett megállítani, és sok szülő ma is úgy dönt, hogy az autizmus miatti félelemből nem adatja be a gyermekének az MMR-oltást. Emiatt fordulhat elő, hogy a XXI. században civilizált országokban visszatért egy olyan betegség, amelyről korábban évtizedekig nem is hallottunk.