Jóllehet az Agriromagna birtok olasz tulajdonosa nem zárta ki az épületből az ott tevékenykedő Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet, és helyt adott minden kulturális rendezvénynek, a kishegyesiek mégis fájlalták, hogy az őseik közös erőfeszítésével felépített objektummal nem ők rendelkeznek. Voltak ugyan próbálkozások a visszaszerzésére, de a pereskedés más irányba terelődött: az egykori termelőszövetkezetek — amelyek társulásából jött létre a Kishegyes Mezőgazdasági Birtok — próbálták bírósági úton bebizonyítani jogutódlási előnyüket, s így a színház ügye háttérbe szorult.
— 2010-ben frissítettük fel újra a színházért folyó pert, amikor a helyi közösség tanácselnöki posztjára kerültem — mondta ifj. Juhász Bálint, aki egyúttal a VMSZ helyi szervezetének is elnöke. — Ehhez alapos, körültekintő szakmai segítséget kaptam Maglai Jenőtől. Számtalan hasonló esetet tanulmányozva, és a szemtanúk vallomásait felsorakoztatva próbáltuk visszaszerezni a Művelődési és a Szövetkezeti Otthont. (Ez utóbbi teljesen üresen áll, és kezdi kikezdeni az idő.) Tavaly augusztusban meg is kaptuk a másodfokú bírósági végzést, amely szerint a színház Kishegyes község területén fekvő állami tulajdon, tehát jogosan minket illet, ám az Agriromagna birtok olasz tulajdonosa fellebbezett. A Fellebbviteli Bíróság egy évnyi hallgatás után a napokban erősítette meg a Gazdasági Bíróság döntését. Tehát az az épület, amit déd- és nagyapáink önerőből felépítettek, végre ismét Kishegyes polgárainak közösségi háza lesz.
S hogy írott nyoma is van a történetnek, álljon itt néhány részlet a falu „monográfiájából” — ami nemcsak vörös borítású, hanem „vörös” szellemű is, ám nagyon jó kronológiai (és történelmi) áttekintést ad épp a szövetkezeti otthon keletkezéséről. A helytörténeti kiadvány A tudás hatalom! egykori tévés vetélkedő kishegyesi döntője alkalmából készült 1986-ban, a topolyai  Művelődési, Oktatási és Tájékoztatási Központ adta ki.
„A beszerző és értékesítő szövetkezetek Vajdaság-szerte közvetlenül a háború után alakultak. Elsődleges céljuk, hogy a lakosság ellátását rendezzék, de ugyanakkor a mindennapi élet mozgatói kellett, hogy legyenek. Feladataik közé tartozott többek között az is, hogy minél rövidebb idő alatt építsenek fel egy szövetkezeti otthont, és kultúrházat, amely a művelődési és a gazdasági élet központjává kellett, hogy váljon országszerte a falvakban. (…) Legelőször helyet kellett találni az építendő szövetkezeti otthonnak. Kishegyesen akkor a zsidó hitközséghez tartozó iskola és templom helyét jelölték ki erre a célra, amit tízéves lefizetésre vásároltak meg a szabadkai zsidó hitközségtől.
A bontási munkálatokat és az eltakarítást 1947-ben kezdték meg a lakosság teljes bevonásával. Ezután az építőanyag előteremtése jelentette a legnagyobb gondot, hiszen a háború utáni időben az általános ellátás is akadozott, építőanyagot pedig alig tudtak beszerezni. (…) A lakosság, a népbizottság és a szövetkezet összefogásával mégis felépült, és Vajdaságban a kishegyesi az egyik legelőbb elkészült otthon.”
Legendák keringenek arról, milyen találékonyak és szívósak voltak a hegyesiek: nemcsak a kubikos- és kőművesmunkákat végezték el saját kezűleg, hanem még a faanyagot is maguk termelték ki a szerémségi Morovićon. A szövetkezeti otthonhoz tartozó mozi- és színházépülettel 1952-ben készültek el. Az első filmvetítésre (a székeket Eszéken vették) 1952 decemberében került sor. A pénteki nap a műkedvelőké volt. Az első színházi előadást a becseiek tartották. Megalakult egy zenekar is — sőt hangszereket is vásároltak —, de a fellépésére nem került sor. Tagjaiból alakították meg később a Petőfi Kultúrkört 1953-ban, „amelynek tagjává válni kimondottan megtiszteltetés volt.”
A tanácselnöktől megtudtuk, hogy a színpad felújítására még az idén sor kerül a Magyar Nemzeti Tanács segítségével. Időközben elkészült a szükséges tervdokumentáció is, hogy a további munkálatokhoz pénzt szerezhessenek a különféle pályázatokon. A színház mindenképp Kishegyes kulturális szükségleteit szolgálja majd, az egykori Szövetkezeti Otthon irodáit pedig a civil szervezetek és vállalkozók igényei szerint hasznosítják — hangsúlyozta ifj. Juhász Bálint tanácselnök.