Visszakapott kastélyok
Fehér Márta
2021.01.24.
LXXVI. évf. 3. szám
Visszakapott kastélyok

A szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség nemrégiben döntést hozott arról, hogy két vajdasági kastély visszakerülhet jogos tulajdonosaihoz. A horgosi Kárász- és a törökkanizsai Schulpe-kastélyokról van szó.

Az örökösök keresik a megoldást

A horgosi Kárász-kastély és család történetével lapunk tavalyi, szeptember 28-ai számában foglalkoztunk részletesen. Akkor a család Horgoson élő tizenöt tagja közül öttel beszélgethettem, köztük Kárász Imre lányával, Margittal, valamint leányával, Gabriellával. Elmondták, hogy a családtól kétszer vették el a birtokot. Először az I. világháború után, ám Kárász Imre, amikor 1928-ban a keszthelyi egyetemi évei után visszajött Horgosra, jogi úton, a nemzetközi bírósághoz fordulva visszaszerzett a 4000 holdból körülbelül 1100-at, majd aztán a II. világháború után ezt is elkobozták.


A horgosi Kárász-kastély

— A média előbb tudta meg, hogy visszakaptuk a kastélyt, mint mi — panaszolta most Szabó Erdélyi Gabriella örökös, a horgosi Kárász család egyik tagja. — Mi úgy szereztünk erről tudomást, hogy felhívott a férjem egyik barátja, és gratulált. Aznap nem figyeltük a híreket, zsúfolt napunk volt, az ügyvédünk még azzal foglalkozott, hogy kézbesítse a végzést. Senki sem értette, miként lehetséges, hogy a sajtó előbb értesül, mint a család. Hamar híre ment az egésznek, ennek nem örülünk, mert mi nem szerettük volna nagydobra verni, hiszen még nem zárult le az ügy, csupán magát a kastélyt kaptuk vissza, a földeket nem. Egyébként nagyon örülünk, hogy ez végre megtörtént, hiszen tizenkét éve tart a folyamat, sok nehézséggel, sikertelenséggel magunk mögött. Visszakaptuk az épület kulcsát, kimentünk megnézni a családi birtokot, a látványtól ezúttal sem voltunk elragadtatva, hiszen nem ilyen siralmas állapotban tulajdonították el a nagyapámtól. Annak örülünk, hogy van tető a házon, hogy ezt megcsinálták, szükség is volt erre, hiszen enélkül összeomlott volna. Beköltözésen nem gondolkodunk, rettenetesen hideg van bent, nincs padló. Több elképzelésünk van, de még semmi konkrétról nem tudok beszámolni, még túl friss ez az információ, fel kell dolgozni. Még rengeteg megbeszélés vár mindannyiunkra, megoldást kell találnunk az épület jövőjét illetően. Mindenképp meg kell óvni, hogy ne menjen még jobban tönkre. Ki kell vágni a felesleges fákat körülötte. Szeretnénk az eredeti állapotába visszaállítani az objektumot és a körülötte levő, egykor gyönyörű kertet is. Segítséget keresünk, pénzt kell találnunk a felújításra, mert ez nagy költség.

 

Sokat köszönhet a közösség a Schulpe családnak

A Schulpe család 22 szobás kastélya múzeumnak is beillett volna, az ott megtalálható különböző korok ritka fegyvergyűjteménye miatt” — olvasható Szabó József helytörténész A törökkanizsai kastélyparkok árnyékában című kötetében. „A más-más színűre tapétázott szobák gyönyörű antik bútorokkal voltak berendezve, amelyeket szebbnél szebb meisseni, altwienni, sévrei porcelánkészletek díszítettek. A fényűzést még fokozták a különböző velencei tükrök, aranyozott csillárok, ezüstkészletek, domborművek és dísztárgyak. Külön említést érdemel a kastély festménygyűjteménye, amelynek egyik legértékesebb darabja egy XIV. századi remekmű, valamint Székely Bertalan négy festménye, amelyeket a művész törökkanizsai tartózkodása alatt készített a családnak.” Mindebből azonban semmi sem maradt.


A törökkanizsai Schulpe-kastély

— Ennek a két kastélynak a visszaszármaztatása egyrészt azért nagyon fontos, mert egy történelmi igazságtalanságot tett helyre az ügynökség azzal, hogy a családtagoknak, illetve a leszármazottaknak visszaadta a jogtalanul elvett vagyonukat. A Schulpe családról tudni kell, hogy tagjai valamikor a XIX. században jöttek Törökkanizsára, beházasodtak az akkori kisnemesi családokba, így lettek meghatározó politikai és társadalmi vezetői ennek a közösségnek meg valójában az összmagyarságnak is — fogalmazott Újhelyi Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség községi szervezetének elnöke. — A családtól azért vették el a vagyonát a II. világháború után, mert német (porosz) származású volt. Nagyon fontos elmondani, hogy a szerb—magyar megbékélés jegyében, illetve annak köszönhetően, hogy a két ország között történelmi csúcson vannak a kapcsolatok, néhány éve a VMSZ közbenjárására, a párt köztársasági parlamenti frakciója munkájának hála, a szerbiai képviselőház hatályon kívül helyezte a kollektív bűnösséget. Ugye, a Schulpe család esetében is jelen volt a németeket érintő kollektív bűnösség. Miután ezek a jogszabályok megszűntek, a család kapcsolatba tudott lépni az itteni jogi képviselőjével, és kérvényezhette a vagyon-visszaszármaztatást.

A szóban forgó kastély épületét a községi bíróság használta, mely néhány éve kiköltözött, csupán a kataszter van bent néhány helyiségben — tette hozzá Újhelyi Nándor, valamint azt is elmondta, hogy az épület körül levő park is a családé volt, ám mivel a terület be van építve, ezt nem kapták vissza az örökösök, emellett néhány hold szántó is megilleti a családot.

— A valamikori tulajdonos, Schulpe Emil unokája, Erik Kecskeméten élt. Néhány évvel ezelőtt sajnos elhunyt, így valójában az ő lányai az örökösök (két házasságából három lánya született), férfiágon a család kihalt. Az örökösökkel nem léptünk kapcsolatba, nincs arról információm, hogy mi a szándékuk a kastéllyal. Néhány éve személyesen is találkoztam Schulpe Erikkel, amikor Törökkanizsán járt. Ő az itteni közösség javára szándékozta ezt az épületet fordítani. A családom a községhez tartozó Firigyházáról származik, ennek közelében volt található valamikor a Schulpe-major, öregapám sokat mesélt arról, hogy milyen jószágtartás folyt ott, hogyan éltek akkoriban a család tagjai. Ők fejezték be a törökkanizsai templomot, ők hívták el ide különféle katonai kapcsolatoknak köszönhetően Székely Bertalant, aki a Szent György-templom oltárképét festette. A család egyik tagja, Schulpe György Pozsonyban tevékenykedett, és Trianon előtt vagyonát arra áldozta, hogy az ott élő munkásembereknek lakónegyedet alakítson ki korszerű lakásokkal. Schulpe Karácsonyi Erzsébet, a beodrai Karácsonyi család egyik tagja itt élt nálunk, és mivel neki nem lehettek gyermekei, nagyon sokat áldozott az itteni magyar és szerb szegény sorsú gyerekekre. A hálás akkori lakosság egy emléktáblát is emelt neki az általános iskolában, de az 1918/19-es fordulat után eltávolították. Nagyon sokat köszönhet ez a közösség a Schulpe családnak — zártuk a beszélgetést Újhelyi Nándorral.

Schulpe Emil 1945-ben leltárba vette vagyonát, és kárbejelentéssel fordult az állami szervekhez. Becslése szerint a II. világháború utáni helyzetben családját, az akkori adatokat figyelembe véve, 65 kilogrammnyi arany árának megfelelő kár érte.

Fényképezte: Dinovizija

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..