A Magyar Sportújságírók Szövetsége Győrben tartotta meg közgyűlését, melyen többek között részt vett dr. Csisztu Zsuzsa, az MSÚSZ alelnöke, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) végrehajtó bizottságának új tagja, valamint Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemrég megválasztott elnöke is. Mindkét prominens személyiséggel villáminterjút készítettünk.
Csisztu Zsuzsa az AIPS végrehajtó bizottságában
* Mit jelent a magyar sportújságírók számára, hogy beválasztottak az AIPS végrehajtó bizottságába, és milyen út vezetett idáig?
— Néhány hónappal ezelőtt még én sem tudtam, hogyan lehet eljutni odáig — mondta dr. Csisztu. — Szöllősi György, az MSÚSZ jelenlegi elnöke két évvel ezelőtt — amikor még nem töltötte be az elnöki funkciót — kérdezett meg, hogy segítenék-e neki a valamelyest forradalmi és innovatív elképzelései megvalósításában. Szerettem volna, ha történne valami, így eleget tettem a felkérésnek. Majd őt megválasztották elnöknek, én jelentkeztem az elnökségbe, és ebből a tagságomból hamarosan első alelnöki pozíció lett. Ez egy szolgálat. Amellett, hogy betöltök egy bizonyos pozíciót, a szolgálat arról szól, hogy a magyar sportújságírásban lehetőségeinkhez mérten kiszolgáljuk a kollégákat, javítsunk a munkakörülményeken, olyan lehetőségeket kínáljunk, amelyek a jövőben a fiatalok számára is munkalehetőséget teremtenek. Rengeteg tervünk és elképzelésünk van. A következő lépcsőfok a nemzetközi sportújságírásban való képviselet. Rövid időn belül kiderült, hogy az MSÚSZ engem jelöl a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságába a korábbi tag, Dobor Dezső helyett. Ez nagy megtiszteltetés számomra, és éreztem magamban erőt és lelkesedést arra, hogy részt vegyek ebben a „kampányban”. Ehhez két jelentős sportesemény is segítséget nyújtott: a Budapesten megrendezett Év sportolója gála, valamint az európai sportújságírók csúcstalálkozója. Az Év sportolója gálán Gianni Merlóval vázoltuk terveinket az AIPS elnökének, az európai sportújságírók csúcstalálkozóján pedig bemutattuk a kollégáknak a hazai értékeinket, továbbá fontos témákat tűztünk napirendre, jómagam pedig előadást tartottam a nők nemzetközi sportújságírásban betöltött szerepéről. Jelen voltunk az AIPS közgyűlésén Szöulban, majd a 2018. évi téli olimpia helyszínén, Phjongcshangban is. Felvázoltam a programom, szakmai önéletrajzot írtam, melynek fontos állomása az 1988. évi szöuli olimpia, melyen a magyar tornacsapat tagjaként a 8. helyen végeztem. A megválasztásomban egyébként fontos szerepe volt a sportújságírásban eltöltött huszonöt évnek is. Óriási megtiszteltetés, hogy már az első évben ekkora fölénnyel, 63%-os támogatottsággal beválasztottak a végrehajtó bizottságba.
* Melyek a legfőbb terveid, elképzeléseid a végrehajtó bizottság tagjaként?
— Szeretem, ha történnek a dolgok. Az ember akkor tud ilyen ügyekben aktív szerepet vállalni, ha maga is gyakorló újságíró, és részese mindannak, amit képviselni kell. Van bennem erő és lelkesedés a kollégák jövőjének segítése tekintetében, egyúttal szeretnék javítani a női sportújságírók helyzetén, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mekkora szükség van a nőkre ebben a szép hivatásban.
Partneri viszony kialakítása a sportélet szereplőivel
A korábbi háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívót, Kulcsár Krisztiánt május elején választották meg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) élére. Vele is Győrben, az MSÚSZ kongresszusán váltottunk néhány szót.
— Valamelyest új irányt kívánok szabni a MOB-nak. Ezen egy partneri viszony kialakítását értem a magyar sportélet szereplőivel. Idetartozik a kormányzati sportirányítás, a MOB-tagok és a sportolókkal, edzőkkel, egyesületekkel, szövetségekkel való kapcsolat kialakítása, mely bizonyos szakmai előrelépéshez vezet.
* Budapest visszalépett a 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezésétől. Lát rá esélyt, hogy a magyar főváros a közeljövőben ismét pályázzon erre a világversenyre?
— Szeretném, ha Budapest egy nyári olimpia házigazdája lenne. Talán felelőtlenség azt mondani, hogy a főváros már most azon gondolkodik, hogy 2028-ra beadja a pályázatát. Ez egyébként nem a mi hatáskörünk. A mi feladatunk ebben az ügyben — amiért nekem dolgoznom kell, és nem is dolgozhatok másként — az, hogy olyan általános hangulatot alakítsunk ki, olyan társadalmi konszenzust teremtsünk, amely a döntéshozókat abba az irányba tereli, hogy újra érdemben elgondolkodjanak erről a kérdésről.
Szabó Attila felvételei