A Vergődő madárnál: 1944-45 mártírjaira emlékezve - Molnár Edvárd felvétele

A Vajdasági Magyar Szövetség meghívására március 15-e alkalmából háromnapos vajdasági magánlátogatáson tartózkodott Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. Vajdasági körútja során a magyar államfő 10 települést látogatott meg és 22 intézmény képviselőjével találkozott. Számos vezető politikussal, egyházi személlyel, a civil szervezetek képviselőivel és a független értelmiséggel is volt alkalma szót váltani.
,,Vége lett a félelem korszakának”
Sólyom László első állomása Horgos volt, ahol a falu napja alkalmából leleplezte az első délvidéki köztéri Szent István-szobrot.
,,Szent István szobra Horgoson többről szól, mint Magyarország sok-sok Szent István-szobra. (...) Horgos büszke lehet rá, hogy elhatározta a szobor felállítását. Kiállt magyarsága mellett, megmutatta, hogy végérvényesen vége lett a félelem korszakának” -- mondta az államfő.
,,Elmegyek mindenhová, ahová nem szoktak menni a politikusok”
Horgos után a magyar államfő Nyugat-Bácskában folytatta útját. Bácskertesen Petőfi Sándor mellszobránál rótta le kegyeletét, majd a nyugat-bácskai magyarlakta települések képviselőivel találkozott. A magyar államfő harmadik állomása Zombor volt, ott a Magyar Polgári Kaszinóban rendeztek tiszteletére alkalmi műsort. A Kaszinó nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt Sólyom így indokolta meg látogatását: ,,Azért jöttem a Vajdaságba, hogy nemzeti ünnepünket, március 15-ét az itteni magyarsággal együtt ünnepeljem. Három napig járom a vidéket. Elmegyek mindenhová, ahová nem szoktak menni politikusok”. A megható műsor után az államfő a Kaszinó udvarában megkoszorúzta a zombori születésű aradi vértanú, Sweidel József és az 1956-os forradalom alatt Zomborba menekültek emléktábláját.
Az első nap utolsó nyilvános állomása az Újvidéki Színházban megrendezett értelmiségi kerekasztal-fórum volt, amelynek a fő kérdésköre a közösségépítés lehetőségei, módozatai volt. A magyar államfő felszólalásában úgy vélekedett, hogy ''a vajdasági magyarok számára itt és most egy olyan lehetőség kínálkozik, amely a többi környező országban még elképzelhetetlen, kiépíthetik kulturális autonómiájukat. Ehhez a nemzeti tanácsokról szóló törvény megszületésével megvan az alapjuk -- mutatott rá a köztársasági elnök.
Másnap, a magyar államfőt elsőként Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke fogadta. A magyar államfő ezután Nagybecskerekre látogatott, ahol dr. Németh László nagybecskereki megyés püskökkel találkozott. ,,Szükség van magyar nyelvű óvodákra, és bővíteni kell a magyar nyelvű felsőfokú képzés körét is" -- mondta nagybecskereki látogatása során a köztársasági elnök. ,,Sajnálatos tény, hogy a diplomával rendelkező magyarok száma nem felel meg a (szerbiai) magyarság számarányának, ezen mindenképpen javítani kell" -- jelentette ki. Kifejtette, hogy a magyaroknak -- nemcsak Szerbiában, hanem Romániában és Szlovákiában is -- idegen nyelvként kellene tanulniuk az államnyelvet. A magyar nyelvű óvodák működtetésében az egyháznak lehetne nagyon nagy szerepe -- mutatott rá. ,,Az egyháznak egyébként is jelentős szerepe van a magyar közösség megtartásában" -- tette hozzá.
Nagybecskereket Szentmihály követte, ahol a szentmihályi Rezesbanda honvéddalokkal köszöntötte az államfőt. A faluházában megtartott rendezvényen a jelenlévők azt is megtudták, hogy Szentmihályon a 720 szavazati joggal rendelkező polgár közül 670-en iratkozott fel a választói névjegyzékre.
A magyar államfő látogatása során felkereste az épülő Európa kollégiumot, találkozott dr. Pál Sándorral és Ágoston Andrással, felkereste Erzsébetlakot, Lukácsfalván ellátogatott egy virágtermesztéssel foglalkozó magyar családhoz, illetve megtekintette az újvidéki Apáczai Diákotthont is. Újvidéken a kegyelet virágait helyezte el az 1942-es razzia Duna-parti emlékművénél. Vasárnap az Újvidékhez tartozó Horgász szigeten találkozott szerb kollégájával Boris Tadićal.
Sólyom László történelmi tette
Hogy Sólyom László komolyan hisz a két nép történelmi megbékélésében annak ékes bizonysága, hogy a történelemben ő az első magyar államfő, aki a kegyelet virágaival rótta le tiszteletét az 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyarok tízezrei előtt. Ahogy néhány órával később a szabadkai központi ünnepségen mondta: így osztozva a délvidéki magyarok gyászában, kifejezve együttérzését ,,a zombori, szenttamási, újvidéki, bajmoki, temerini, sziváci, Duna-menti, martonosi, magyarkanizsai, zentai és adai áldozatokkal és hozzátartozóikkal, valamint külön emlékezett a csúrogi áldozatokra és az újra és újra meggyalázott emlékművekre.” A megható, csendes, történelem lapjaira minden bizonnyal felkerülő kegyeletadásra Szabadkán , a 44-es parcellán -- a Vergődő madár emlékműnél került sor.
A március 15-i központi ünnepségre a szabadkai Népkör MMK-ban került sor, amelyet az idén az Életjel szavalói, illetve a Népkör táncosai Világosságot! címmel adtak elő. Pásztor István a VMSZ elnöke ünnepi beszédében többek között a következőket mondta: ''Számunkra az elnök úrral eltöltött három nap kitörölhetetlen, meghatározó, megrázó, egyéni és közösségi élményt jelent. A tíz helyszín és a tizennyolc program mind más és más volt. De mindnek volt legalább egy közös eleme: az elnök úr apró részletekre is kitérő figyelme, érdeklődése és érzékenysége, valamint a közösség tagjaihoz intézett mondatainak megrázó ereje, közvetlensége és melegsége. (...) Azt bizonyítottuk, nem igaz az az állítás, hogy mi egy jövő nélküli közösség vagyunk. Azt bizonyítottuk hogy van elképzelésünk, akaratunk, szándékunk a megújulásra, a talpon maradásra. Azt bizonyítottuk, hogy él nemzet e hazán” -- mondta Pásztor. Ezt követően Sólyom László szólt az egybegyűltekhez. Beszédében kiemelte: ''A vajdasági magyarok példát mutattak azzal, hogy a felnőtt magyar lakosságnak több mint a fele feliratkozott a Nemzeti Tanácsok választói névjegyzékére. Itt a magyarság vállalásának nyugalmáról és eltökéltségéről volt szó. Nagy dolog, ha egy közösség megérzi, mikor akkorra a tét, hogy így kell tennie. A magyar nemzeti tanács akkor tudja majd betölteni hivatását, ha megőrzi önállóságát, ha tehát nem válik az országos politika eszközévé, hanem annak partnere lesz. Március 15-ének a szelleme is ezt kívánja meg.” Ezt követően az Életjel szavalói a versek hangján szóltak a jelenlévőhöz, majd átnyújtották a Dévavári Dér Zoltán által alapított Napleány Díjat az arra érdemesnek. Ezúttal a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség kuratóriumának döntése alapján az év újságírójaként Sebestyén Imre, a Vajdaság Ma délvidéki hírportál alapító főszerkesztője érdemelt ki ezt a rangos elismerést. Az idei díjazottat Matuska Márton méltatta. Sebestyén Imre felszólalásában kiemelte, hogy ez az elismerés egyben a szerkesztőség munkájának, minden tagjának az elismerése is egyben.