A palicsi Nagyparkban található emlékműnél, a Szabadság madaránál Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében Pirityiné Szabó Judit helyezte el az emlékezés virágait, majd dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és dr. Babity János szabadkai főkonzul koszorúzott. A VMSZ nevében Pásztor István elnök, Fremond Árpád és Kovács Elvira alelnökök, az MNT nevében Hajnal Jenő elnök, Jerasz Anikó, a végrehajtó bizottság elnöke és Petkovics Márta, a vb tagja rótták le kegyeletüket.

A Jadran Színpadon megtartott központi megemlékezésen elsőként dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete szólt az emlékező közösséghez. Kiemelte, hogy a szabadság a legfontosabb nemzeti értékünk, saját sorsunkról magunk döntünk.

— A szabadságot mindennap meg kell védeni. Napjainkban már nem fegyverrel, hanem érvekkel, közéleti, politikai, kulturális eszközökkel. 1956 őszén a szabadság iránti vágy és a közös harc összekovácsolta a nemzetet. A magyar nemzet a forradalom és a szabadságharc leverése után sem tört meg. A kétszázezer távozóból húszezren Jugoszlávia felé vették útjukat. Emberként bántak velük, amiért köszönet illeti Szerbiát, Vajdaságot, a vajdasági magyarságot. 1956-ban elbuktunk ugyan, de nem szenvedtünk vereséget, harmincnégy évvel később győztünk. Köszönettel és hálával tartozunk ’56 igazi hőseinek, az októberi fiataloknak, a pesti srácoknak — mondta a nagykövet.

Pásztor István, a VMSZ elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar közösségek közül elsőként a vajdaságiak emeltek emlékművet az ’56-os forradalom tiszteletére, emellett a vajdasági magyarok annak idején segítették is a menekülőket: a vajdasági befogadó központokban gondot viseltek a Magyarországról menekülőkre. Az október 2-ai kvótareferendumról szólva elmondta, hogy részei vagyunk a nemzetnek, és a szavazati joggal bíró vajdasági magyarok több mint 60%-a részt vett a voksoláson.

— 2016-ban csalódottan néznének ránk a pesti srácok és azok a kelebiai tanyákon élők, akik segítették a menekülőket, hiszen a hatalmat nemcsak erőszakkal, fegyveresen és diktatúrák keretei között lehet gyakorolni, hanem úgy is, hogy egyesek többre tartják magukat másoknál. Amikor a magyarok 1956-ban forradalmat vívtak, akkor vérükkel és eszméjükkel a mi jövőnket írták. A vajdasági magyarok most is, ahogyan 1956-ban is, a nemzet mellé álltak, mert csak együtt lehetünk erősek, csak együtt lehetünk méltók nemzeti ünnepnapjainkat vérükkel író hőseinkhez — mondta Pásztor.

A megemlékezés László Sándor rendezésében a Mennyből az angyal című előadással fejeződött be.

Képgalériák (Szabó Attila felvételei):