Versajándék advent idején
Tóth Lívia
2021.12.02.
LXXVI. évf. 48. szám
Versajándék advent idején

Az első adventi hétvégén tartották meg Bácsfeketehegyen a XXV. Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozót. A többnapos rendezvényt kísérőprogramok is gazdagították.

1996 nyara, hőség, por, Alföld. És néhány ember, aki tenni akar azért, hogy a helyzet az akkori országban, Jugoszláviában egy kicsit jobb legyen, hogy a lelkek emelkedjenek.
Kishegyes. I. Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozó, melyet akkor még nem így hívtak, de nagyon hasonlóan. És jönnek a fiatalok, akik verset és prózát akarnak mondani, hogy felemeljék a lelküket valami magasztosabbhoz, hogy kiemelkedjenek abból a szomorúságból, amely körülöttük történik.
2021 novembere, Bácsfeketehegy. Több mint hetven gyermek és fiatal jött el, hogy ezt a hagyományt folytassa, éltesse, és esélyt adjon ne csak ennek a találkozónak, hanem magunknak és a közösségnek is.

Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a megjelenteket Hajvert Ákos, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, majd így folytatta:

— A verseny döntője advent első vasárnapján zajlik. Ilyenkor már egy kicsit karácsonyváró hangulatban vagyunk. Éppen ezért valamennyi vers és próza, melyet elhoztatok, egyúttal ajándék is. Ez csodálatos dolog, hiszen ilyen egyedi ajándékot csak azok adhatnak és kaphatnak, akik itt vannak ezen a szemlén.


Hajvert Ákos (Fotó: Lakatos János)

Az ünnepi megnyitón fellépett Bede Barbara hangszerszólista és Tóth Katarina, a Dudás Kálmán-díj tavalyi nyertese.

A résztvevők kisgyermek kategóriában (3—4. osztályosok), gyermek (5—6. és 7—8. osztályosok), ifjúsági és felnőtt kategóriában mutatkoztak be. Az első versenynapon a határon túli szerzőtől származó és az egyetemes magyar irodalomból választott egyik művet kellett előadniuk, míg a harmadik verset vagy prózát csak azok mondhatták el, akik bejutottak a másnapi döntőbe.

A zsűri tagjai voltak Povázsánszki-Kőműves Noémi színművész, Tóth Péter Lóránt versmondó, versvándor, Raffai Telečki Ágnes színművész, logopédus, Kalmár Zsuzsa, a szabadkai Népszínház színművésze, dr. Várszegi Tibor, a veszprémi Pannon Egyetem meg a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, valamint Pataki András rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója.

A délutáni órákban beszélgetés hangzott el a XXV. Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozó negyed évszázadáról: az indulásról, a célokról, a megtett útról. Az emlékeket a rendezvény kezdeményezői, dr. Szőke Anna és Molnár Krekity Olga idézték fel.


Dr. Szőke Anna (Fotó: Simonyi Zsófia)

— Kishegyesen kezdődött, én akkor már több éve a művelődési egyesület elnöke voltam, és nem volt versmondó csoportunk, ezért meghívtam Olgát, jöjjön el, és foglalkozzon a fiatalokkal. Miközben ez folyamatban volt, engem foglalkoztatott a gondolat, hogy jó lenne többet is tenni, esetleg egy versmondó versenyt létrehozni — kezdte a történet ismertetését dr. Szőke Anna. Ezután Molnár Krekity Olga folytatta:

— 1994-től létezett a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete, melynek az volt az egyik célja, hogy tagozatokat, műhelyeket nyisson, főleg az észak-bácskai településeken. Először Bácsfeketehegyről Bartha Júlia óvó néni hívott meg bennünket, majd Anna is jelezte, hogy igényt tartana erre a tevékenységre. A Dudás Kálmán-versenyt a Dudás Kálmán Versmondó Kör előzte meg, melynek egy hivatalos és nagyon szép műsor keretében volt a felavatása, megnyitója. Két hónapig dolgoztunk a gyerekekkel, és akkor mondtuk, kár lenne őket szélnek ereszteni, találjunk ki valami folytatást. A kétnapos vetélkedőt kezdetben a kishegyesi Anna Napok programjába építettük be, és a mostani szabályokat valójában már akkor meghatároztuk. Aztán hat év múlva hoztuk át a szemlét Bácsfeketehegyre. Nagy örömömre, ma, a 25. rendezvényen ismét olyan emberekkel találkoztam, akik az elsőn is itt voltak, például Horváth Istvánnal Nagykanizsáról. 


Molnár Krekity Olga (Fotó: Simonyi Zsófia)

Mint kiderült, az első néhány évben Erdélyből, Szlovéniából, Magyarországról is érkeztek résztvevők. Sokukat családoknál helyezték el a szervezők, de a könyvtárban lévő felfújható gumimatracokon is aludtak.

— Nagyon jó hangulatban teltek azok a napok. Olyanok voltunk, mint a szerelmes kismadár, röpültünk, röpültünk és örültünk. Azt szeretném nektek, fiataloknak mondani, hogy bármit csináltok, olyan lelkesedéssel tegyétek, mint mi akkor — emelte ki Szőke Anna.

— 1996-ot írtunk, pénzük nem nagyon volt az embereknek, de sokan hoztak például süteményt. Sipos Béla akkori polgármesterről semmiképp sem szabad megfeledkeznünk, hiszen ő azonnal a segítségünkre sietett. A könyvkiadók és a festőművészek is támogattak bennünket, vagyis elmondhatjuk, hogy a vetélkedő nem csupán községi, hanem vajdasági összefogással élt tovább. Ma is állítom, csodálatos erő, bátorság és tenni akarás volt azokban a szülőkben, művelődési egyesületekben, akik a benzinhiány ellenére is megoldották, hogy a versmondók eljöjjenek erre az eseményre. És azt is említsük meg, hogy a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén, illetve a már létező irodalmi emléknapokon kívül ez volt az első vajdasági magyar versmondó verseny — fűzte hozzá az elhangzottakhoz Molnár Krekity Olga.

Szőke Anna arról is szólt, hogy felnéz a mostani szervezőkre, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének a tagjaira, akik már tizenöt éve tartják a kezükben ezt a találkozót, Olga pedig a következő mondatokkal zárta a beszélgetést: — Végeredményben ti valósítottátok meg azt, amit mi megálmodtunk, és — Reményik Sándor után szabadon — azt kívánom, hogy a kelyhet többé ne engedjétek el.

A jubileumi rendezvény nyertesei (Fotó: Simonyi Zsófia)

A rendezvényt november 26-án az Újvidéki Színház művészeinek (Elor Emina, László Judit, Ózsvár Róbert, Szalai Bence) Maradok maradni című előadása nyitotta meg, másnap pedig az újvidéki színművészeti szak hallgatói mutatták be A rövid élet titka című összeállításukat Sziveri János verseiből.

Az első fordulóból a versmondók mintegy fele arany minősítéssel jutott a döntőbe, melyben a különdíjak és a helyezések mellett a verseny két legrangosabb elismerése is gazdára talált. A Dudás Kálmán-plakettet Gál Flóra, míg a Dudás Kálmán-díjat Kőműves Csenge — mindketten kishegyesiek — érdemelte ki.


Kőműves Csenge és Gál Flóra (Fotó: Simonyi Zsófia)

Fotó: Tóth Lívia

 

A döntőben a következő helyezések születtek:

3-4. osztály

  1. Szabó Vilmos (Topolya), Hajvert Zalán (Bácsfeketehegy)
  2. Zakinszky Emina (Temerin)
  3. Simon Dorotea (Szabadka)

5-6. osztály

  1. Szatmári Lili (Topolya)
  2. Nikolić Dávid (Zenta)
  3. Szarka Hanna (Zenta)

Különdíj: Bába Kristóf (Újvidék), Lovas Jázmin (Zenta)

7-8. osztály

  1. Gál Flóra (Kishegyes)
  2. Galusz Áron (Zenta), Horváth Kinga (Óbecse)
  3. Bába Lujza (Újvidék)

Különdíj: Alács Varró Emese (Bácskossuthfalva), Szarka Kitti (Zenta)
 

Középiskola

  1. Kőműves Csenge (Kishegyes), Sziveri Emese (Muzslya)
  2. Vajda Noa Pálma (Bácsfeketehegy)
  3. Szabó Rebeka (Topolya)

Felnőtt kategória

  1. Fási Barnabás (Nagykanizsa)
  2. Müller Mátyás (Tát)
  3. Sipos Leila (Bajót)

A közönségíjat Szatmári Lili (Topolya) és Kánya Antalné (Nagykanizsa) kapta.

 


Fotó: Lakatos János


Fotó: Lakatos János

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..