Mindenki megtanítja a gyermekét arra, hogyan kell biztonságosan részt vennie a közlekedésben. Arra is, hogy ne álljon szóba idegenekkel, ne fogadjon el cukorkát, és ne üljön be egy ismeretlen autójába. De mi a helyzet az internettel? Megtanítjuk-e a gyerekeket a biztonságos netezésre, chatelésre? A mai 7—10 évesek és kamaszok legalább kétszer annyi időt töltenek az interneten, mint a tíz évvel ezelőtti kortársaik — ez azonban korántsem jelenti azt, hogy tudatosabban, felelősebben használnák a világhálót. Hogyan várhatjuk el egy kisgyerektől, egy naiv, kalandokat kereső kamasztól vagy akár egy ovistól (hiszen közülük is egyre többen ott vannak a Facebookon!), hogy tudja, mi az a digitális erőszak, és hogyan kezelje?

A Tijana Jurić Alapítvány most magyarul beszélő önkénteseket keres a Tijana klik nevű programhoz.

Danijela Jurčakkal, az alapítvány programkoordinátorával beszélgettem.

* Mi a Tijana klik program?

— Az alapítvány egy megelőző jellegű programja, célja az internet biztonságos használatának megismertetése az általános és középiskolák tanulóival. A hetedikesek és a nyolcadikosok a fő célcsoport, ám az iskolák fiatalabbakhoz és középiskolásokhoz is hívtak bennünket. Előadásainkon a tanulók hasznos információkat kapnak arról, hogyan lehet felismerni a digitális erőszakot és az úgynevezett online ragadozókat, illetve megtudhatják, hogyan óvhatják meg a közösségi oldalon közzétett adataikat. A programnak létezik egy, a tanárok és a szülők számára kidolgozott változata is. Nem szeretnénk megijeszteni a gyerekeket, a világhálónak van jó és hasznos oldala is, viszont kiemelten törekszünk arra, hogy figyelmeztessük őket a létező veszélyekre, és megismertessük velük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével biztonságosan használhatják okostelefonjukat. Fontos, hogy a szülők és a pedagógusok tudják, mire figyeljenek. Az eddigi terepi tapasztalatok kedvezőek, szeptembertől szeretnénk folytatni a programot, és magyar nyelven is elérhetővé tenni. 20—35 éves, magyarul jól beszélő, kommunikatív fiatalokat keresünk, akik megtalálják a közös hangot a gyerekekkel, rugalmasak, és részt vennének a digitális erőszak elleni küzdelemben.

* Hány magyarul beszélő önkéntest keresnek?

— Több kétfős csapatot szeretnénk kialakítani.

* A jelentkezők részt vesznek valamilyen képzésben?

— A szerb nyelvű csapatunk befejezte a rendőrség által szervezett képzést.

* Milyen gyakran kellene előadást tartaniuk az iskolákban?

— Ez változó, attól függ, hányan hívnak bennünket. A programunk nagyon népszerű. Az elmúlt tanévben jellemzően hetente több előadást is tartottunk. Elképzelhető, hogy időnként heti egy, máskor két-három alkalommal lenne szükségünk az önkéntesek munkájára, de az is, hogy olykor egy-egy hét kimarad.

* Milyenek a terepi tapasztalataik?

— Azt vettük észre, hogy a gyerekek, sőt nemcsak ők, hanem a felnőttek is meglepődnek egy-egy információ hallatán. A gyerekek általában azt hiszik, hogy a rossz dolgok mindig másokkal történnek, velük soha nem fordulhat elő semmi ilyesmi. Előadásaink során olyan videókat használunk, amelyek a környezetünkben bekövetkezett helyzeteket mutatják be. A hallgatóság megdöbben, amikor azt látja, hogy mindez a közelben történt. Tény, hogy a gyerekeink sokkal nagyobb veszélyben vannak a mellettünk levő szobában, mint akkor, amikor kint játszanak. Az interneten éjjel-nappal, folyamatosan kortárs agressziónak, szexuális zaklatásnak vannak kitéve, internetes ragadozók kezébe kerülhetnek. Olyan beteg lelkű felnőttekről beszélünk, akik sokkal fiatalabbnak adják ki magukat, és előfordulhat, hogy a gyerek akár egy találkozót is megbeszél velük. Emellett ide tartoznak például a különféle szekták vagy egyéb szélsőséges csoportok is, melyek ugyancsak becserkészhetik a fiatalokat.

* A gyerekek komolyan veszik ezeket a figyelmeztetéseket, illetve az előadásokon elhangzottakat?

— Igen, később tudatosul bennük, hogy fontos dolgokról hallottak. A bemutatott konkrét, való életből vett példák hatnak rájuk. A tanároktól gyakran kapunk visszajelzéseket, mi pedig arra kérjük őket, hogy a digitális biztonságról folyó beszélgetés ne csak erre az egyszeri alkalomra, a mi előadásunkra korlátozódjon, hanem osztályfőnöki vagy informatikaórán is folytassák a témát.

* Kinek jelenthetik az érintettek, ha digitális erőszak áldozatává válnak?

— Nekünk is, illetve a telekommunikációs minisztérium nyitott egy call centert — a nap 24 órájában hívható a 19-833-as szám —, melyben szakemberek állnak a telefonálók rendelkezésére.

A Tijana Jurić Alapítványban más projektumokkal is foglalkoznak. Az eltűnt személyek internetes regisztere hamarosan elérhető lesz a www.nestalisrbija.rs honlapon, emellett tájékoztató előadásokkal is küzdenek az emberkereskedelem ellen. Mindig más a hibás címmel szerb és magyar nyelvű előadás készült, ezt is elviszik az iskolákba. Harmadik éve rendezik meg Bajmokon a Tijana Jurićnak, illetve a zenei tehetségének emléket állító népzenei fesztivált, melynek keretében június utolsó napján bemutatták a Spiró György Prah című komédiája alapján készült szerb nyelvű előadást, melyet Veljko Mićunović rendezett, a nő és a férfi szerepét pedig Nataša Ninković és Zoran Cvijanović alakította. A fesztivál második napján, immár hagyományosan, sor került a 16 évesnél fiatalabbak énekversenyére. Az idén először különféle műhelymunkákkal várták a legkisebbeket. A rendezvény célja, hogy valós értékeket felmutatva a kultúrát az erőszak megállításának szolgálatába állítsák.  

Az alapítvány munkájáról, történetéről, támogatóiról és partnereiről a www.tijana.rs honlapon olvashatnak többet.