Többször majdnem verekedésig fajult a vita a szerbiai parlamentben az utóbbi három napon. A képviselők elvileg Ana Brnabić házelnökké választásáról vitáztak, a gyakorlatban viszont inkább volt szó bármi másról. Végül a 250-ből 153-an támogatták a parlament új elnökének a megválasztását.
Megválasztását követően a politikus megköszönte a bizalmat, és azonnal folytatta is az ülés vezetését, amelyet mindeddig a legidősebb parlamenti képviselő vezetett.
Február 6-án kezdődött a parlament alakuló ülése, és még most sem ért véget. Az ülés első napján letették esküjüket a képviselők, hat héttel később pedig még csak a házelnök megválasztásánál tartunk, a parlament alelnökeit, valamint a különböző bizottságok és küldöttségek tagjait majd egy következő alkalommal választják csak meg.
Fotó: Tanjug
A házelnök megválasztása azért volt fontos, hogy legyen, aki kiírja a megismételt belgrádi önkormányzati választást. A képviselőház pedig addig úgy sem tud törvényeket elfogadni, amíg nincs kormány, hiszen így nincs – vagy elég limitált azok száma -, aki törvényjavaslatokat tudna küldeni a parlamentnek. Az új kormánynak május 6-ig kell megalakulnia, de egyelőre nem tudjuk azt sem, hogy ki lehet az új miniszterelnök.
Az tehát szerdán egyértelművé vált, hogy a külföldön is tanult, a gazdasági életben is jelentős tapasztalattal rendelkező 49 éves Ana Brnabić a következő időszakban a parlamentet fogja vezetni. Megválasztását a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt, az Igazság és Megbékélés Pártja, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség listájának a képviselői támogatták.
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője azzal indokolta támogatásukat, hogy pártja alkalmasnak tekinti a feladatra a volt miniszterelnököt, hiszen aki el tudta látni a kormányfői feladatokat három mandátum során is, az megfelel a házelnöki tisztségre. Hozzátette: „nagyon fontos projektumokat, vállalásokat tudtunk közösen megvalósítani az elmúlt években, amíg ő miniszterelnök volt”. Mint mondta, ilyen a szabadkai Y-elágazás és a Népszínház építésének a befejezése, a palicsi akvapark kiépítése, de fontos szerepe volt a különböző vasútfejlesztési projektekben is, mint például a Szabadka-Szeged vagy a Belgrád-Budapest vonal felújításában. Emellett Ana Brnabićnak „nagy szerepe volt abban is, hogy októberben végre eltűnhettek a migránsok az utcáinkról, vele egyeztettünk ezekben a kérdésekben is”.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök két héttel ezelőtt, amikor kiderült, hogy Ana Brnabićot javasolja az SZHP házelnöknek, méltatta a politikus eddigi munkáját.
„Ana Brnabić a legpozitívabb meglepetésem a politikában. Ő az a személy, aki a leggyorsabban és a legtöbbet fejlődött. Soha nem láttam még senkit ilyen gyorsan tanulni, ilyen keményen és bátran küzdeni. Egy olyan világban, amelyet sajnos a férfiak uralnak, olyan hősiesen harcolt, mint kevés politikus, keményen dolgozott és fejlődött” – húzta alá, majd úgy folytatta, köztársasági elnökként nehezen tudja elképzelni, hogy ne működjön vele együtt, hiszen mióta ő az államfő, azóta Ana Brnabić volt a miniszterelnök. Mint mondta, ezentúl Ana Brnabić fogja betölteni a második legfontosabb posztot az országban, hiszen ő lesz a parlament elnöke.
A házelnök feladata egyebek mellett az önkormányzati választások kiírása is, így a belgrádi választás kiírása lesz Ana Brnabić egyik első feladata.
Egyébként a parlament elnökének bizonyos szempontból valóban fontosabb feladatai vannak, mint egy miniszterelnöknek. A házelnök hívja össze a parlament üléseit, rendkívüli vagy hadiállapotot hirdethet ki, ő írja ki köztársaságielnök-választást, de a legfontosabb funkciót a köztársasági elnök akadályoztatása esetén töltheti be, mert akadályoztatás vagy a megbízatás valamilyen okból történő idő előtti megszűnése esetén a parlament elnöke veszi át a köztársasági elnök feladatait. Ez azonban legfeljebb három hónapig tarthat.
A házelnök után a parlament alelnökeit is megválasztották. A Szerb Haladó Pártból Sandra Božić és Marina Raguš, a Szerbiai Szocialista Pártból Snežana Paunović, a Vajdasági Magyar Szövetségből Kovács Elvira, a Szabadság és Megbékélés Pártjából Edin Đerlek, az ellenzéki Mi, a nép egy hangja listáról pedig Jovan Janjić lett az alelnök.