Csodálatos indíttatása volt az idei szentföldi zarándokútnak, melyet a szabadkai Szent György-plébánia és a Mária Rádió szervezett. Május elsején - egy héttel a feltámadási ünnep után - még megtekinthettük a televízióban II. János Pál pápa boldoggá avatásának szertartását, majd alig fél óra múlva a húsvéti ünneplőbe öltöztetett Szent György-templomból útra kelt a társaság. Fehérvasárnap volt, anyák napja. Az oltár mellett még ott pompáztak a hímes tojásokkal feldíszített barkaágak, a mellékoltár is még a húsvét misztériumát hirdette. Különleges, emelkedett hangulatban indultunk el Belgrádba a repülőtérre, majd többórányi autóbuszozás és repülés után megérkeztünk Tel-Avivba, onnan pedig Názáretbe folytattuk utunkat.

Néhány óra pihenés után megismerhettük a szent várost, Jézus gyermekkorának a helyszínét: Szent József otthonát, mely szerényen a Megtestesülés-bazilika közelében húzódik meg. A templom pincéjében van az a barlang, amelyről úgy tartják, hogy a Szent Család otthona volt, s melyre 1914-ben épült a ma is álló templom.
Az Üdvtan tanítása szerint az Ige Názáretben testesült meg. Megvan még az a forrás, ahonnan Mária és Jézus is a vizet hordta. A bizánci tanítás szerint az angyali üdvözlet akkor történt, amikor Mária éppen vizet mert a kútból. Ide építették az ortodox templomot. A ferencesek viszont a Közel-Kelet legnagyobb, szokatlan formájú szentélyét Mária házának helyére építették 1960 és 1966 között. Az épület a modern képzőművészet sokrétű hitvallása az Ige megtestesüléséről. A templom valamennyi vitrázsa a párizsi Chagall-iskolában készült. A Mária kútjához vezető úton egy sor freskó található: e faliképek a világ számos nemzetének a Szűzanya iránti tiszteletét fejezik ki. Köztük van a Patrona Hungariae is a Szent Koronát tartó angyalokkal, mely mozaik a magyar nemzet ajándéka.
Az első nap kétségtelenül lélekemelő pillanata a bácskaiak és a bánátiak kánai menyegzője volt. Jézus első csodájának emlékére, amikor anyja kérésére a vizet borrá változtatta, hét házaspár megújította házassági fogadalmát. Ez bizony nem kis dolog, irigylésre méltó cselekedet még akkor is, ha az ünnepélyes fogadalomtételt nem követte hetedhét országra szóló lakodalom.
Az ókor és a Szentírás csodái lépten-nyomon követtek bennünket, például Heródes Cesareájába az ókori Palesztina legjelentősebb kikötőjében, ahol Poncius Pilátus is élt. Kőbe vésett nevét itt az egyik kőoszlop is megörökítette. Napjaink zarándokai a nevezetes oszlopot keresik a névvel, közben megcsodálják Heródes jó akusztikájú színházát és a hippodromot.
Másnap feleleveníthettük bibliai alapismertünket a Genezáret-tó partján Jézus nyolc csodatételének helyszínén. Itt hangzott el a híres hegyi beszéd, a nyolc boldogságról szóló tanítás. A Hegyi beszéd templomában mi is misét hallgattunk. Az Úrfelmutatáskor madárcsicsergés hallatszott, a madaraknak prédikáló Szent Ferencet juttatva eszembe, emlékül pedig elhoztam a magnóliafa egy lehullott termését. Kifelé jövet egy ferences atyával találkoztunk, aki boldog volt, hogy végre magyar szót hall. Megindultunk a tóhoz, melyet az írások több néven is emlegetnek: Galileai- és Kineret-tónak is nevezik. Bárkába szálltunk, és elmélkedhettünk Jézus csodatételein, a halszaporításon vagy a csodás megmenekülésen a viharban. Csend volt, nyugalom - valahogy ilyen lehet a boldogság, ahogyan azt az Úr kinyilatkoztatta. De ez a csoda is véget ért, és Péter-halát mentünk enni, majd siettünk a Tábor hegyre, ahol az Úr egykor a tanítványaival találkozott. Itt közölte velük a szenvedéstörténetét és feltámadását, miközben fénylett az arca, mint nap, a ruhája pedig vakítófehér volt, mint a fény. A napjainkban is álló Tábor hegyi templomot 1924-ben Antonio Barluzzi építette a IV-VII. századi román-szíriai stílusban. A három kápolnából álló épület arra utal, hogy Péter három sátrat kívánt építeni: Mózesnek, Illésnek és Jézusnak is egyet-egyet. Az altemplomban található Jézus barlangja, az épület keleti és nyugati bejáratánál pedig a két próféta kápolnája. A szentély központi kupolájában látható az Átváltozást ábrázoló arany mozaikkép.
Az Új Ember utolsó számában Gáspár István homíliája szerint a hétköznapokban derül majd ki, hogy a Tábor hegy megtekintésekor átjárt-e bennünket a találkozás élménye.