A padéi Takáts Rafael Magyar Kultúrkör szervezésében a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság szakmai partnerségével, kiváló, vajdasági tojásfestők segítségével hagyományos tojásdíszítési technikákat tanulhattak az érdeklődők.

A rendezvény célja az volt, hogy a tojásdíszítés alapjainak bemutatása mellett a különböző technikákkal, a táji sajátosságokkal és az ezekhez kapcsolódó hagyományokkal is megismertesse a résztvevőket.

A két alkalomból álló képzésen Boja Patyi Sarolta tojásfestővel, népi tárgyalkotó iparművésszel és Torjai Zita Katalin tojásfestővel a berzselés módszerét (díszítés növényekkel, festés hagymahéjjal), valamint a viaszos, írókázós technikát, dr. Tóth-Glemba Klára tojásfestővel, népi tárgyalkotó iparművésszel pedig a drótos tojások készítését próbálhatták ki a jelenlévők. Az oktatás eredményességét és a jelentkezők ügyességét az elkészült hímes tojások fotói bizonyítják.

Boja Patyi Sarolta a húsvéti ünnepkörről és a hímes tojásokról olvas fel

Közösségteremtés és hasznosan eltöltött idő

A Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság ezt az oktatást március 22-e és 29-e között Bezdánban és Péterrévén is megszervezte, településenként ugyancsak két alkalommal.

Mint hallottuk, alig van olyan nép, amelyet ne bűvölt volna el a tojás tökéletes formája, a belőle kikelő élet látványa, a tojásban ugyanis ott van a születés titka, mely a kezdetnek, a megújhodásnak, az újrakezdésnek, az újjászületésnek és magának az életnek a jelképévé lett. A tojás elválaszthatatlan a húsvéti ünnepkörtől. Ahogy a tojásból új élet kel, úgy támad fel Krisztus a sírjából az emberek megváltására. A tojás piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Egykor a szentelt festett tojásnak mágikus erőt tulajdonítottak, lehetett szerelmi és mátkaajándék, de halottakért adott áldozat is.

Kálmány Lajos feljegyezte, hogy a Szegedről kirajzott bánáti nép körében a szentelt tojást a férj kettévágta, a felét megette, a másik felét a feleségének adta. Ha az ember eltéved, és rágondol, kivel ette a tojást, rátalál a helyes útra.

A díszített tojások már avar kori sírokból is előkerültek. Egyik leghíresebb darab annak a karcolt tojásnak a maradványa, amelyet Móra Ferenc a kiszombori ásatásokon feltárt női sírban talált. A magyar hímes tojás díszítésének jelképrendszere is jóval a kereszténység előtti időkből való, hiszen többek között a sámándobok mintázatát is megtaláljuk. A hímes tojás nemcsak a múltat és a jövőt rejti magába, hanem képes beszéd is. Innen ered az elnevezése is: képírás, képekkel írt tojás, írott tojás.

Berzselt (hagymahéjjal festett tojások)

Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság szakmunkatársa elmondta, ezekre az alkalmakra, melyeken a technikai tudás elsajátítása mellett a húsvéthoz köthető hagyományokra is szerették volna ráirányítani a figyelmet, elsősorban felsős tanulókat és felnőtteket vártak, de gyerekek is érkeztek.     

— Bízom benne, hogy mindenki sok új információt gyűjtött a képzésen, és a tanultakat otthon is folytatja. A berzselés alaptechnika, melyet nálunk is sokan alkalmaznak, de már a viasszal írás sem egyszerű, a tojások drótozása pedig nagyon különleges művelet, kevesen gyakorolják. Az oktatók a saját munkáikból egy kis kiállítást állítottak össze, ahol csoda szép, egyedi díszített tojásokat láthatunk.   

Torjai Zita Katalin kiemelte, az oktatást azzal kezdték, hogy megtanulták kifújni a tojást, ami ugyancsak nem egyszerű művelet.

— A virágokkal, levelekkel díszített, hagymahéjjal festett, berzselt tojásokat az egészen kis gyerekek is el tudják készíteni. Ehhez nyers tojást használtunk, mely megfő, miközben színeződik. Az előre főzött tojásra gömöri mintát tettünk. Azért esett erre a választásom, mert a magyar vidékeknek az egyik legegyszerűbb mintája, könnyen oktatható, és a kisebbeknek is sikerélménnyel jár. A motívumot tollal vagy fogpiszkálóval, meleg méhviasszal visszük rá a tojásra, utána megfestjük pirosra, majd végül a viaszt leolvasztjuk. Elmagyaráztam, hogyan főzzük meg azt a tojást, amelyet meg akarunk tartani, mert nem mindegy, hogy el akarjuk-e tenni, vagy az ünnep után megesszük. A kifújt tojás a gyimesihez kellett, és azért volt szükséges még reggel kifújni, hogy mire sorra került, megszáradjon, mert másként a viasz nem marad meg rajta. A gyimesi minta a másik legegyszerűbb, mely nem szabadrajzú, hanem osztott — az osztott részekbe megy a minta —, és írókázással készül. A következő foglalkozáson már a szabadrajzúakat is meg lehet próbálni, ilyen a torontáli hímes tojás, mely a miénk, vagy a sárközi. Egyébként az írókázásnak nálunk is volt hagyománya, ezt bizonyítják a begyűjtött torontáli tojások, de sajnos elfelejtettük, egy kicsit kiveszett a köztudatból. Ez az összejövetel arra is jó, hogy visszahozzuk a régi technikákat, de a hasznosan eltöltött idő és a közösségteremtő szándék is nagyon fontos, hiszen gyerekek és felnőttek együtt tanulnak, beszélgetnek, barátkoznak — hallottuk Torjai Zita Katalintól.

A viasz leolvasztása

Tojásdrótozás

A húsvétra való hangolódás keretében a Padén megtartott tojásdíszítési foglalkozás második összejövetelén a jelenlévők megismerkedhettek a tojásdrótozással is. Dr. Tóth-Glemba Klára kisebbségkutató, népi tárgyalkotó iparművész nagy örömmel látta, hogy van érdeklődés e különleges tojásdíszítés iránt, és hangulatosnak bizonyult a műhelymunka.

Drótos tojások

— Nagyon örülök, hogy sikerült ezt a nagyon rég elfeledett technikát újratanítani. A foglalkozás kezdetén volt egy kis fölvezető előadásom, hogy honnan erednek a drótostótok, mit fed ez a fogalom, melyek voltak azok a hasznos dolgok, amelyeket ezek az emberek végeztek faluszerte. Vajdaságban is kutattam, és itt is fel lehet fedezni a drótostótok nyomait, megtalálhatók az általuk készített munkák. Tehát ezen a rendezvényen az előadásommal és a kézművesség által egy olyan különleges technikát próbáltam visszahonosítani, visszatanítani, amelyben az érdeklődők is nagy örömüket lelték.

Tóth Glemba Klára előadása

* Vajdaságban két helyszínen is találtál kézzel fogható bizonyítékot arra, hogy ezen a tájon is jártak a drótostótok, sőt nagyon érdekes, hogy Erzsébetlakon még mindig használatban van egy eltörött tányér, mely össze van drótozva…

— Így van, ezekre a nyomokra rá lehet bukkanni, még meg lehet találni a tárgyakat is, ha nagyon kérdezősködünk utánuk. Egyébként a drótozást a szlovák nemzetiségű emberek végezték, őket próbáltam megszólítani, az általuk ma is őrzött dolgokat kikutatni. Nagy megrökönyödésemre nemigen ismerik már ezt a régi szakmát. Valami rémlett a padinai magángyűjtemény kapcsán a tulajdonosnak, hogy puttonnyal jártak, de hogy mi volt a puttonyban, és honnan az a drótos fazék, melyen megakadt a szemem, erre már nem tudott választ adni. Amikor azonban az ember belemélyed a témába, és ezeket mind felhozzuk a felszínre, azzal közelebb tudom hozni a tanulni vágyókhoz ezt a nagyon különös szakmát és technikát.

Oktató és tanítványai

* Mennyire vagy elégedett a munkákkal, melyek itt készültek? Az első csoport a vége felé jár, és nagyon szépek a drótozott tojások.

— Nagyon meg vagyok elégedve, de természetesen minden kezdet nehéz, és engem mindig a teljes folyamat érdekel. Amikor elkezdjük a drótozást, akkor mindenki el van képedve, hogy ő ezt nem tudja megcsinálni, mert nagyon nehéz, és neki ez nem megy. De ahogy haladunk szépen sorról sorra, kötésről kötésre, mind jobban belemelegszenek, amikor pedig megjelennek a gyöngyszemek, melyekkel díszítjük a kreációt, nagy a lelkesedés, tapsolnak egymásnak, tehát valami elképesztően szép élményben van részük — mondta Tóth-Glemba Klára.

A második padéi szakmai napon folytatták a korábban megkezdett munkát is az érdeklődőkkel. Ismét jelen volt Torjai Zita Katalin tojásíró, aki foglalkozott a kezdőkkel, de a haladóknak is bemutatta a — tájegységekre bontott — hagyományos tojásfestés fortélyait.

Csoportkép a második szakmai nap végén