Vannak pillanatok, amikor az időről időre feltoluló érzelmek töménységét, a belső viharok féktelen tombolását csupán zenével lehetséges valamelyest oldani, némileg csillapítani.
Esetünkben jazz-zenével, mely „medicíniát” — mintegy útravalóul, ugyancsak a budapest-belvárosi S4-ben vehettük magunkhoz, jelen esztendő magvető havának (október) huszadik napján. Igen, útravalóul, hiszen sem a dallamokat, sem a nyughatatlan lelkeket nem lehetséges túl sokáig megbéklyózva tartani! Hiszen örökös vándorok ők, a szabadság vándorai. Hű társai egymásnak az Élet poros és göröngyös, alkalmasint tükörsima vagy hagyományosan töredezett aszfaltállagú országútjain. Tértől és időtől függetlenül.
A Háló Közösségi és Kulturális Központban tett októberi „vizitációink” utolsó eseményének főszereplői Szaniszló Richárd magyar vibrafonos művész és USA-beli zenész kollégája, az ugyancsak vibrafonos Arthur Lipner voltak. Basszusgitáron Bögöthy Ádám, dobokon pedig Hidász Tamás működött közre. Az alkalom támogatója változatlanul a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló pályázata volt.
Fényképezte: Martinek Imre
