Most is éppen egy kockázatokkal teli időszakban élünk. Ezt sokan veszélyesnek értékelik, főleg annak tükrében, ha valóban küszöbön áll egy új világgazdasági válság, hiszen egyre több jel utal erre. Annak ellenére, hogy egyes trendek többnyire pozitív irányba mutatnak. Tudni kell ugyanis, hogy ezek nagyon gyorsan meg tudnak változni, ha sokkhatás éri a gazdaságot. Szerbia is hatalmas átalakuláson megy keresztül. Nemcsak gazdasági téren, hanem politikai, kulturális, mondhatjuk úgy, hogy civilizációs szempontból is.

A pesszimista közgazdászok szerint egészen közel kerültünk egy, a 2008-belihez hasonló válsághoz. Úgy vélik, több tényező is ezt jelzi, illetve a számok alapján is erre következtetnek. A Kína és az Amerikai Egyesült Államok között kibontakozó kereskedelmi háború, az Európai Unió krízise, valamint a latin-amerikai országok problémái is ilyen irányba mutatnak. A borúlátók szerint a protekcionizmus erősödése, a kínai gazdaság lassulása, valamint több más jel is egy közelgő válságra utal. De számos politikai kockázat is felmerül, melynek kibontakozása már önmagában is hatalmas válságot idézhet elő. Ha kialakulna egy ilyen krízis, az Szerbiára nézve súlyos következményekkel járna. Bedőlhet a dinár árfolyama, nem mellékesen ilyenkor a tőke is távozik az országból, megnőhet a munkanélküliség és valószínűleg a szegénység mértéke is.

Sokat hangoztatják azonban azt, hogy Szerbia kész a negyedik ipari forradalom vívmányainak befogadására. Az IT-szektor jelentős növekedést produkál, a jövőre nézve pozitív fejlemény, hogy talán el tudjuk kerülni az átalakulásból eredő csapdákat. Érdemes odafigyelni azokra a — nyilvánvalóan némileg túlzó — véleményekre, figyelmeztető elemzésekre is, amelyek szerint Szerbia gazdaságának ismérvei a gyarmati országok sajátosságaival egyeznek meg. Elsősorban arra hivatkoznak, hogy ami valóban ér valamit, az mind külföldi tulajdonban van. Csak remélni tudjuk, hogy nem a pesszimisták jóslatai válnak majd be, de azért mindig érdemes elgondolkodni azon, amit mondanak.

Nagyon sokat beszélnek a bérekről. Mindig feldühíti az átlagpolgárt, amikor nyilvánosságra hozzák a statisztikai adatokat, köztük azt is, hogy az előző hónapokban mekkora volt az átlagbér Szerbiában. Vezető politikusaink pedig a jövőben várható béremelkedést is gyakran emlegetik. A valóság is azt mutatja, hogy hatalmas bérnyomás tapasztalható. A hazai munkaerőpiac egyre szűkül, mind több szakmában van hiány. Mindez a demográfiai trendekkel hozható összefüggésbe. A hiányszakmákban jelentős bérnövekedést kell foganatosítani, különben nem lesz, aki munkát vállalna. Egyfajta szerkezeti munkaerőhiányról beszélhetünk, de a valóság azt mutatja, hogy régiónként nagyon eltérő a helyzet. A bérek gyors emelkedése lényegében gyógyír lehetne, de csak akkor, ha azt a gazdaság teljesítményének növekedése is kísérné. Ez az, ami jó hatással lenne társadalmi létünk valamennyi szegmensére.

Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy nem minden a pénz, nem lehet mindent megvenni. A változókor tünetei enyhítésének azonban ma már vannak hatékony eszközei.